Találati lista:
1. cikk / 407 Minimumjárulék fizetés nélküli szabadság idején
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője ügyvezetői feladatait díjazás nélkül, megbízási jogviszonyban látja el. Emellett egy másik munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, azonban ebben a jogviszonyában hathetes fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Társas vállalkozói jogviszony keletkezik ebben az esetben a 31. naptól, illetve fennáll a társas vállalkozóra vonatkozó minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt? Ha igen, milyen járulékalap után kell azt teljesíteni?
2. cikk / 407 Szakképzéshez kapcsolódó kedvezmények
Kérdés: Kell önellenőrzést végeznie a munkaadónak a szakképzési munkabérrel kapcsolatos adókedvezményekkel összefüggésben abban az esetben, ha egy munkavállalóval szakképzési munkaszerződést létesítettek, megosztva a napi 8 órás munkaviszonyát, de a dolgozó abbahagyta a képzést, és megszüntette a jogviszonyát?
3. cikk / 407 NATO-alkalmazott ellátásai
Kérdés: Meddig marad érvényes a magyar tajkártyája annak a személynek, aki 2026 áprilisától NATO-alkalmazottként már nem távmunkában dolgozik Magyarországról, hanem Hollandiában? Van esetleg nemzetközi biztosítása a NATO-nak, vagy Magyarországon kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? Meddig lesz jogosult a magyar családi pótlékra, ha a felesége és a gyermekei augusztusig még Magyarországon élnek? A külföldi biztosító felvilágosítása szerint a holland családtámogatási ellátásokra nem jogosult.
4. cikk / 407 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?
5. cikk / 407 ÖCSG tagjainak szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Hogyan kell megállapítani egy háromtagú családi gazdaság átalányadózást alkalmazó tagjainak szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét az alábbi esetben? Az ÖCSG 2025. évi árbevétele 3×17 millió forint = 51 millió forint volt. Az egyik tag, az édesapa, munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, a másik két tag az ikergyermekei, akik 2025. október 6-án töltötték be a 18. életévüket, de még mindketten középiskolai tanulók.
6. cikk / 407 Keresőképtelen kisadózó
Kérdés: Befolyásolja a táppénzjogosultságot, illetve hogyan érinti a tételesadó-fizetési kötelezettséget, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó február 9-től előreláthatóan április végéig keresőképtelen, és táppénzben részesül, ugyanakkor március hónapban egy nagyobb munkára vonatkozó szerződést ír alá, amely alapján előleget is utalnak a számára?
7. cikk / 407 Szemüvegtérítés
Kérdés: A munkáltató vagy a munkavállaló nevére kell kiállítani a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, éles látást biztosító szemüveglencse és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret költségét tartalmazó számlát abban az esetben, ha a munkáltató a szemüveg árának csak egy meghatározott részét – maximum 30.000 forintot – téríti meg? A munkáltató a helyi rendeletében azt nem határozta meg, hogy a számla a munkáltató vagy a munkavállaló nevére legyen kiállítva. Amennyiben a számla kiállítása a munkáltató nevére történik, hogyan tudja a munkavállaló érvényesíteni az esetleges jótállási igényét, ami a számla eredeti példánya ellenében érvényesíthető? Ki lesz a szemüveg tulajdonosa ebben az esetben? Amennyiben a számla kiállítása a munkavállaló nevére történik, hogyan tudja elszámolni a munkáltató az általa fizetett hozzájárulást? A számla eredeti vagy a másolati példányát kell leadni a munkáltató részére ebben az esetben?
8. cikk / 407 Munkabérletiltás változása 2026. évben
Kérdés: A munkavállaló munkabérét a végrehajtó korábban letiltotta. A munkavállaló 2025. december havi bérét nem kapta meg 2025-ben, csak 2026. január 5-én, ami természetesen jogszerű. A bér kifizetésénél a munkáltató nem vette figyelembe a minimálbér növekedését, így a letiltás alól mentes munkabérrész megemelkedését. A munkavállaló a munkáltatói eljárást helytelenítette, és kérte a különbözet utólagos elszámolását. El kell számolnia a munkáltatónak a különbözet összegével, vagy eljárása helyesnek tekinthető?
9. cikk / 407 Munkabérletiltás tartós megbízás esetében
Kérdés: A munkavállaló munkabérét munkabérletiltás terheli. Befejezése, kielégítése annak nagyságrendje miatt hosszú ideig nem várható. A jövő évtől meghatározott elkülönült feladatellátás érdekében tartós megbízási szerződést kíván kötni vele jelenlegi foglalkoztatója. Ki kell terjeszteni a letiltást a tartós megbízási díjra akkor is, ha a végrehajtó erre az új jogviszonytípusra nem adott ki végrehajtást?
10. cikk / 407 Mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése közmunka alatt
Kérdés: Őstermelői tevékenységet folytató személynek 200 óra közmunkát kell büntetésből végeznie. Fennáll a járulékfizetési kötelezettség a közmunka tartama alatt, vagy van valamilyen mentesítő szabályozás erre az esetre?
