Találati lista:
1 Részmunkaidős tag ügyvezető járulékfizetése
Kérdés: Egy magyarországi társaság tulajdonosa az ügyvezetést napi kétórás munkaviszonyban, havi bruttó 100 000 forintos munkabérért látja el, FEOR 1329 besorolású munkakörben. Emellett személyesen teljesíti a társaság által vállalt szolgáltatásokat is. Más biztosítási jogviszonya nincs. Megfelelő-e ez a részmunkaidős foglalkoztatás, és elegendő-e a közterheket a 100 000 forintos munkabér után megfizetni, vagy társas vállalkozóként is fennáll minimumjárulék-fizetési kötelezettség?
2 Külföldi távmunka adó- és járulékkötelezettségei
Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a magyar munkáltatónak, ha munkavállalója hat hónapnál rövidebb időre, például kutatási ösztöndíj keretében másik EU-tagállamba utazik, és ezalatt a magyar munkáltatónak kizárólag külföldről, távmunkában dolgozik? A fogadó államban nem létesít jogviszonyt, és munkabért sem kap. Hol kell megfizetni a munkabér adóját és járulékait, és milyen igazolásokra van szükség?
3 Munkabér lehívása és a végrehajtás ütközése
Kérdés: Cégünk a hónap közbeni bérlehívás lehetőségét biztosítaná a munkavállalóknak. A kérdésünk egyelőre elméleti, de akár a következő hónapokban is felmerülhet a gyakorlatban. Mi a jogszerű munkáltatói eljárás, ha a munkavállaló a ledolgozott időre járó havi munkabérének jelentős részét már lehívta, és ezt követően végrehajtói letiltás érkezik?
4 Kisadózás választása GYES alatti fizetés nélküli szabadság idején
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki napi 8 órás munkaviszonya mellett jelenleg GYED-ben részesül, és a GYED 2026. szeptember 24-i lejártát követően a GYES folyósításának idejére továbbra is gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon maradna a munkaviszonyában?
5 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetése egyetemi tanulmányok szüneteltetésekor
Kérdés: Hogyan alakul a 45 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó 2026. III. negyedévi társadalombiztosításijárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége, ha nappali tagozatos egyetemi tanulmányait szeptember 1-jétől szünetelteti? Az I. negyedévi bevétele 1.020.000 forint, a II. negyedévi bevétele 2.140.000 forint, a júliusi és augusztusi bevétele együttesen 1.200.000 forint, a szeptemberi bevétele pedig 400.000 forint.
6 Nyugdíjas magánszemély által nyújtott kölcsön kamata
Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót levonni a kamatból, ha egy nyugdíjas magánszemély nagyobb összeget ad kölcsön annak a kft.-nek, amelyben ügyvezető, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik? A magánszemély éves jövedelme meghaladja a minimálbér alapján meghatározott szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határt.
7 Egyéni vállalkozó minimumkötelezettsége más jogviszonyból kapott táppénz alatt
Kérdés: Terheli minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség az egyéni vállalkozót, ha társas vállalkozói jogviszonyában keresőképtelen, és ebből a jogviszonyból táppénzt kap, egyéni vállalkozóként azonban továbbra is keresőképes, és folytatja a tevékenységét? Az érintett egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó, minimumkötelezettségét egyéni vállalkozóként teljesíti.
8 Nappali tagozatos társas vállalkozó
Kérdés: Egy 28 éves társas vállalkozó ismét nappali tagozatos hallgatói jogviszonyt létesített. Mentesül ebben az esetben a havi minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól annak ellenére, hogy már betöltötte a 25. életévét, és korábban diplomát szerzett?
9 Minimumjárulék-alap a pénzbeli ellátások számításánál
Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?
10 Munkabérletiltás fix összegben
Kérdés: A végrehajtást kérő és az adós megállapodása alapján a végrehajtó havi fix összegben határozta meg a munkabérből történő letiltást. Hogyan kell ebben az esetben alkalmazni a letiltás általános szabályait, különösen a levonásmentes munkabérre és a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható összegre vonatkozó rendelkezéseket? Mi a munkáltató teendője, ha a fix összegű letiltás mellé a végrehajtó újabb letiltást ad ki?
