105. Társadalombiztosítási Levelek / 2007. május 22.
TARTALOM

Kell-e fizetnie az orvosi ellátásért annak a biztosítottnak, akinek bejelentése társas vállalkozóként havonta megtörténik, de nem fizeti meg a járulékokat, és nagy összegű tartozása gyűlt össze?

Le kell-e vonni a felmondási időre járó munkabérből a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot annak a dolgozónak az esetében, aki 2007. július 16-án tölti be a 60. életévét, 43 év szolgálati idővel rendelkezik, előrehozott öregségi nyugdíjat igényel, amit meg is állapítanak részére, ezt a tényt bejelenti a munkáltatójának, ezért az 90 napos felmondási idővel megszünteti a munkaviszonyát, és a felmondás teljes idejére felmentik a munkavégzés alól? A felmondási idő alatt nyugdíjasnak tekinthető-e a dolgozó, amikor munkavégzési kötelezettsége nem áll fenn?

2007. április 1-jétől igénybe vehetik-e az orvosi ellátásokat egy tartózkodási és munkavállalási engedéllyel rendelkező román állampolgárságú betéti társaság beltagjaként biztosított személy Magyarországon tartózkodó kiskorú gyermekei?

Valóban a kifizetőnek kell év közben levonnia és a 0708-as nyomtatványon bevallania a 25 százalékos személyi jövedelemadót abban az esetben is, ha egy magánszemélytől bérelt garázs bérleti díjáról a bérbeadó számlát állít ki, és úgy nyilatkozott, hogy összevontan adózik, és ő fizeti a bérleti díj adóját? A kifizető év végén kiadott igazolása alapján tudja a magánszemély visszakérni a különbözetet?

Helyesen gondolja-e a gazdasági társaság, hogy amennyiben a minimálbér 30 százalékát meghaladó díjazást fizet az ügyvezetőnek, akkor csak a tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a tagi jogviszony alapján, ugyanakkor, ha ezen összeg a minimálbér 30 százaléka alatt lesz, a tételes eho mellett a százalékos egészségügyi hozzájárulást is szükséges megfizetni?

Melyik törvény írja elő, hogy a többségi tulajdonosi részesedéssel bíró tag nem állhat munkaviszonyban? Egy betéti társaság egyik beltagja a társasági szerződés szerint a munkáltatói jogok gyakorlója. A másik beltag, aki 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik, munkaviszonyban áll a társaságnál, mint könyvelő. Helyes-e ez a jogviszony így? Amennyiben csak 49 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, úgy már foglalkoztatható munkaviszonyban?

Milyen alap figyelembevételével, és milyen összegű társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie annak az őstermelőnek, aki más módon nem biztosított, és 2006. évben egyáltalán nem volt árbevétele?

Arányosan jár-e a fizetett szabadság, betegszabadság, illetve a felmondási idő a heti 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalónak?

A teljes munkaviszonya, vagy a nyugdíjasként ledolgozott évek után jár-e a végkielégítés, illetve a felmentési idő egy nyugdíjas közalkalmazottnak felmentésekor abban az esetben, ha a munkavállaló azon a munkahelyen dolgozik tovább, ahonnan nyugdíjba ment? Miben tér el a szabályzás, ha nem ugyanabban az intézményben vállal nyugdíjasként munkát, ahol előzőleg dolgozott?

A tényleges munkabért, vagy a járulékminimumot kell-e feltüntetni a NYENYI-adatszolgáltatáson abban az esetben, ha a munkavállaló munkabére havi 80 000 forint, a munkáltató azonban a 131 000 forint járulékminimum után fizeti meg a járulékokat?

Mi lesz a járulékalapja annak a nyugdíjas munkavállalónak, akinek a heti 1 alkalommal 6 órában történő részmunkaidős foglalkoztatásáért járó bruttó bére fix 5300 forint/nap, tehát nem éri el a minimum-járulékalap felét?

2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?

Elszámolható-e valamilyen járulékkedvezmény egy ötven év feletti munkavállaló alkalmazása esetén, aki előzőleg nem regisztráltatta magát munkanélküliként?

Milyen kötelezettségei vannak a magyarországi cégnek abban az esetben, ha egy külföldön biztosított olasz állampolgárságú munkavállaló Magyarországra jön kiküldetésbe, és 183 napot meghaladóan dolgozik hazánkban? A dolgozó Magyarországon semmilyen juttatást sem kap.

Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2002. január 25-étől áll munkaviszonyban egy cégnél, ahol gyermekgondozási segély igénybevétele miatt 2006. augusztus 12-étől 2007. augusztus 11-éig fizetés nélküli szabadságot igényelt. A dolgozó a GYES folyósítása mellett 2006. augusztus 12-étől egy másik munkáltatónál munkaviszonyt létesített, majd 2007. február 2-ától ismételt terhessége miatt keresőképtelen állományba került. A GYES folyósítása melletti jogviszonyában a 15 nap betegszabadság lejártát követően 174 napig, azaz 2007. augusztus 15-éig jogosult táppénzre. A további keresőképtelenség időtartamára melyik jogviszonyból jogosult ellátásra, mi lesz az ellátás alapja?

Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?