Találati lista:
1. cikk / 3684 Egyszemélyes kft. ügyvezetője
Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja jelenleg ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. A társaság a következő hónapban nyitja meg az üzletét, ahol az ügyvezető tulajdonos egyelőre egyedül fog dolgozni, jelenlegi főállású munkaviszonyát pedig megszünteti. Milyen jogviszonyban láthatja el ezt követően az ügyvezetést és az üzletben végzett személyes munkát, és az egyes megoldások milyen járulékfizetési kötelezettséggel járnak?
2. cikk / 3684 Munkavégzés CSED mellett
Kérdés: Egy pénzügyi tanácsadó kft. alkalmazottja hamarosan szül. Munkájára és szakértelmére a társaságnak továbbra is szüksége van, ezért az anya csak a kötelező legrövidebb időt, tudomása szerint két hetet szeretne otthon tölteni. Erre az időszakra CSED-et venne igénybe, majd munkába állna.
Igényelhet ezt követően azonnal GYED-et, vagy csak GYES-re lehet jogosult? Megoldást jelenthet, ha átmenetileg a társaság egyik alvállalkozójánál létesít jogviszonyt, és a kft. ezen keresztül veszi igénybe a munkáját?
Igényelhet ezt követően azonnal GYED-et, vagy csak GYES-re lehet jogosult? Megoldást jelenthet, ha átmenetileg a társaság egyik alvállalkozójánál létesít jogviszonyt, és a kft. ezen keresztül veszi igénybe a munkáját?
3. cikk / 3684 Táppénz időtartama és mértéke
Kérdés: Egy munkavállaló 2026. február 2-től áll a jelenlegi munkáltatójánál munkaviszonyban, és 2026. október 6-tól súlyos betegsége miatt várhatóan hosszabb ideig keresőképtelen. Betegszabadságát már kimerítette, ezért a keresőképtelenség első napjától táppénzben részesül. Előző munkaviszonya 2024. július 8-tól 2025. december 17-ig állt fenn, 2025. november 10-től 2026. január 23-ig pedig baleseti táppénzt kapott. Az e-TB-kiskönyv adatai szerint a biztosítása 2025 februárjában 10 napig, márciusban szintén 10 napig, áprilisban és májusban 5-5 napig szünetelt. A jelenlegi munkáltatónál 2026 áprilisában 5 napig, májusban 10 napig, júniusban pedig szintén 10 napig szünetelt a biztosítása fizetés nélküli szabadság miatt. A baleseti táppénzen kívül más jogcímen nem részesült táppénzben. Mennyi ideig jogosult táppénzre, és milyen mértékű ellátás illeti meg?
4. cikk / 3684 Megszűnt párhuzamos munkaviszony jövedelme a CSED és a GYED alapjában
Kérdés: Egy édesanya második gyermeke 2026. november 11-én tölti be a harmadik életévét, harmadik gyermeke pedig várhatóan 2027 márciusában születik meg. Az anya jelenleg heti 20 órás munkaviszonyban áll, amelyben gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van. A GYES megszűnését követően, 2026. november 12-től december 31-ig a felhalmozott szabadságát töltené; havi bruttó munkabére 350.000 forint. Emellett 2026. október 1-jétől december 31-ig egy családi vállalkozásnál is határozott idejű munkaviszonyt létesítene. Beszámítható-e az ebből származó jövedelem a CSED és a GYED alapjába annak ellenére, hogy ebben a jogviszonyban nem szerez 365 nap biztosítási időt, és a két munkaviszony egy ideig párhuzamosan áll fenn? Mekkora munkabér szükséges a maximális GYED eléréséhez, és milyen kockázatokra kell figyelni?
5. cikk / 3684 Minimumjárulék-alap a pénzbeli ellátások számításánál
Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?
6. cikk / 3684 Munkaviszony megszüntetése Facebook-bejegyzés miatt
Kérdés: Megszüntetheti-e a munkáltató a munkaviszonyt azért, mert a munkavállaló munkaidőn kívül bejegyzést vagy hozzászólást tesz közzé a Facebookon? Milyen jelentősége van annak, hogy a közlésből, a munkavállaló adatlapjáról vagy egy egyszerű internetes kereséssel a munkáltató azonosítható?
7. cikk / 3684 Kedvezmények szakképzési munkaszerződés megszüntetése esetén
Kérdés: Hogyan érinti az egyéni vállalkozó által igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-mentességet, illetve adókedvezményt, ha az általa 2025. december hónaptól szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállaló 2026 szeptemberétől nem folytatja a tanulmányait, és a munkaviszonyát is megszüntette a vállalkozónál?
8. cikk / 3684 Nyugdíjjogosultság visszamenőleges érvényesítése
Kérdés: Befolyásolja bármilyen módon az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, ha egy kft.-ben munkaviszony keretében dolgozó tag év közben visszamenőleg érvényesíti a nyugdíjjogosultságát? A munkavállaló havi bruttó munka-bére 500 ezer forint.
9. cikk / 3684 Többes jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó státuszának változása
Kérdés:
Egy társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, amelyben 2025-ben fizetés nélküli szabadságon volt. Január 31-éig GYED-ben részesült, ezt követően pedig GYES-t kapott. A közelmúltban megállapították, hogy a munkáltató a GYED-et jogalap nélkül állapította meg, mert a munkavállaló csak GYES-re lett volna jogosult. A magánszemély tájékoztatása szerint a felvett GYED-et nem kell visszafizetnie. Befolyásolja a társas vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a GYED-re való jogosultság utólagos megszűnése? Szükséges-e emiatt önellenőrzéssel módosítani a társas vállalkozás 2025. évi járulékbevallásait?
10. cikk / 3684 Ekho szerinti adózás kiva hatálya alá tartozó cégnél
Kérdés: Választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó társaság munkavállalója, illetve megbízási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélye, ha az ekho alkalmazásának egyéb feltételei teljesülnek? Helyesen gondolja a cég ügyintézője, hogy ebben az esetben az ekho alkalmazásával adózó bevétel nem növeli a kiva alapját?
