Ellátások GYES melletti munkavégzés esetén
Kérdés
Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2002. január 25-étől áll munkaviszonyban egy cégnél, ahol gyermekgondozási segély igénybevétele miatt 2006. augusztus 12-étől 2007. augusztus 11-éig fizetés nélküli szabadságot igényelt. A dolgozó a GYES folyósítása mellett 2006. augusztus 12-étől egy másik munkáltatónál munkaviszonyt létesített, majd 2007. február 2-ától ismételt terhessége miatt keresőképtelen állományba került. A GYES folyósítása melletti jogviszonyában a 15 nap betegszabadság lejártát követően 174 napig, azaz 2007. augusztus 15-éig jogosult táppénzre. A további keresőképtelenség időtartamára melyik jogviszonyból jogosult ellátásra, mi lesz az ellátás alapja?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. május 22-én (105. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1805
[…] terhességi-gyermekágyi segély folyósítható a biztosított részére. (Ha a szülési szabadságot a gyermek születése napjától kívánja a dolgozó igénybe venni, úgy javaslom, hogy előtte minimum két nap fizetett szabadságot vegyen igénybe. A fizetett szabadság napjával is helyreáll a biztosítása, és a már leírtak szerint kell a jogosultságát megállapítani.) A terhességi-gyermekágyi segély alapjának megállapítását befolyásolja a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdőnapja és az, hogy mennyi ideig szünetelt a biztosítás. – Ha a biztosítás 30 napnál rövidebb ideig szünetelt – tehát a biztosítás folyamatos –, és a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdőnapja 2007. évben van, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultságot megelőző 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem alapján kell megállapítani. (Irányadó időszak: 2006. augusztus 12-étől a jogosultság kezdőnapját megelőző napig terjedő időtartam. Ezen belül kell nézni a számítási időszakot, vagyis azt az időtartamot, ahol van a dolgozónak 180 naptári napi egészségbiztosítási-, pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme.) – Ha a biztosítás 30 napnál hosszabb időtartamig szünetelt, a dolgozó biztosítása már nem folyamatos, ezért a szünetelést megelőző jövedelem már nem vehető figyelembe. Ilyen esetben a terhességi-gyermekágyi segély alapját a jogosultság kezdőnapján érvényben lévő minimálbér kétszerese harmincadrészének alapulvételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az a törvényi rendelkezés, hogy a pénzbeli ellátások (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Tekintettel arra, hogy a dolgozónak egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, a GYES lejártát követően e jogviszonyában már nem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére (feltételezve, hogy a másik jogviszonyában a foglalkoztatása a heti 36 órát eléri vagy meghaladja). Mivel a dolgozó nem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, ezért hiába szerzett jogosultságot a terhességi-gyermekágyi segélyre, nincs olyan jövedelme, amely alapján azt meg lehetne állapítani és folyósítani. A gyermekgondozási […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. május 22-én (105. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1805
[…] terhességi-gyermekágyi segély folyósítható a biztosított részére. (Ha a szülési szabadságot a gyermek születése napjától kívánja a dolgozó igénybe venni, úgy javaslom, hogy előtte minimum két nap fizetett szabadságot vegyen igénybe. A fizetett szabadság napjával is helyreáll a biztosítása, és a már leírtak szerint kell a jogosultságát megállapítani.) A terhességi-gyermekágyi segély alapjának megállapítását befolyásolja a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdőnapja és az, hogy mennyi ideig szünetelt a biztosítás. – Ha a biztosítás 30 napnál rövidebb ideig szünetelt – tehát a biztosítás folyamatos –, és a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdőnapja 2007. évben van, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultságot megelőző 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem alapján kell megállapítani. (Irányadó időszak: 2006. augusztus 12-étől a jogosultság kezdőnapját megelőző napig terjedő időtartam. Ezen belül kell nézni a számítási időszakot, vagyis azt az időtartamot, ahol van a dolgozónak 180 naptári napi egészségbiztosítási-, pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme.) – Ha a biztosítás 30 napnál hosszabb időtartamig szünetelt, a dolgozó biztosítása már nem folyamatos, ezért a szünetelést megelőző jövedelem már nem vehető figyelembe. Ilyen esetben a terhességi-gyermekágyi segély alapját a jogosultság kezdőnapján érvényben lévő minimálbér kétszerese harmincadrészének alapulvételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az a törvényi rendelkezés, hogy a pénzbeli ellátások (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Tekintettel arra, hogy a dolgozónak egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, a GYES lejártát követően e jogviszonyában már nem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére (feltételezve, hogy a másik jogviszonyában a foglalkoztatása a heti 36 órát eléri vagy meghaladja). Mivel a dolgozó nem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, ezért hiába szerzett jogosultságot a terhességi-gyermekágyi segélyre, nincs olyan jövedelme, amely alapján azt meg lehetne állapítani és folyósítani. A gyermekgondozási […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
