tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

19 találat a megadott minimum-járulékalap tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszból: […]alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagyc) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.Amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.A Tbj-tv. 77. §-ának (1) bekezdése alapján a foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhónapban a 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató köteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6610
2. találat: Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után
Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
Részlet a válaszból: […]szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik az érintett szociális hozzájárulási adó alapjával. A munkaviszonyban álló dolgozó esetében viszont a szakképzési hozzájárulás alapja főszabály [Szakhoz-tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja] szerint az Szja-tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével.A tényleges[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6581
3. találat: Társas vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Mi a lényege a Tbj-tv. R. 6. § módosításának? Korábban is és most is, vagy a tárgyév első napjától, vagy a tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig kell vizsgálni, hogy a járulékalap eléri-e a Tbj-tv. szerinti minimálbér összegét. Helyes-e az alábbi számítás, ha januárban 0 forint, februárban 600 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban és májusban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint összegű kivét esetén a járulékalap január hóban 94 000 forint, februárban 600 000 forint-94 000 forint = 506 000 forint, márciusban 0 forint, április és május hónapban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint?
Részlet a válaszból: […]határ). A törvény végrehajtási rendelete (6. §) kisegítő szabályként fogalmazza meg a járulékfizetési alsó határ összegét el nem érő átlagos havi jövedelem esetén követendő eljárást, mely szerint ekkor a járulékalapot ki kell egészíteni egy olyan összeggel, amellyel a járulékalap havi átlagos összege eléri a minimálbér összegét. A Tbj-tv.-ből és végrehajtási rendeletéből kitűnik, hogy egyrészt a járulékot a ténylegesen kifizetett (juttatott) jövedelem után kell fizetni, másrészt hogy ettől csak akkor kell eltérni, ha a tárgyévi halmozott járulékalap havi átlagos összege a tárgyhavi tényleges jövedelemmel együtt sem éri el a minimálbér összegét. Ez utóbbi esetben kell a tárgyhavi járulékalapot kiegészíteni addig, hogy a járulékalap havi átlagos összege elérje a minimálbér összegét. Véleményünk szerint a számítás során a törvényt helytelenül értelmezték, mivel ha valóban nem kellene beszámítani a korábbi járulékalapokat a jövedelem/kivét kifizetése hónapjának járulékalapjába, akkor az a helyzet áll(hat)na elő, hogy az egyéni és társas vállalkozók után a tárgyévben részükre ténylegesen kifizetett (elszámolt) jövedelemnél/kivétnél magasabb összeg után kellene járulékot fizetni, akkor is, ha egyébként ezek havi átlagos összege a minimálbért meghaladja. Márpedig ez ellentétes a Tbj-tv. hivatkozott paragrafusaival, mivel az ott leírtak értelmében egy vállalkozó tárgyévi összes járulékalapjának vagy a tárgyévi ténylegesen felvett (elszámolt) összes jövedelmével vagy a minimálbér 12-szeres összegével kell egyezőséget mutatnia. Az alábbi táblázatban elkészítettük a kérdésben említett jövedelmek figyelembevételével az adott időszak - általunk helyesnek tartott - járulékelszámolását. 2011. év Tagi jövedelem/ Vállalkozói kivét Halmozott tagi jövedelem/[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3342
4. találat: Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa
Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszból: […]forint, még csak nem is 73 500 forint (a minimálbér összege), hanem csak 45 000 forint, ami a következő számítás eredményeképpen jön össze. A jogszabály havi átlagban legalább a minimálbér összegét rendeli járulékalapul, így januárban 71 500 forint, februárban pedig 73 500 forint, összesen 145 000 forint az a minimális összeg, ami után e két hónap viszonylatában teljesíteni kell a járulékfizetést. (A minimálbér törvényi definíciója szerint a tárgyhónapban mindig a megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell figyelembe venni, így lehetséges az, hogy januárra még a 2009. decemberi 71 500 forint összegű, februárra pedig már a 2010. januárban érvényes 73 500 forint összegű minimálbérrel kell számolni.) Ez azt jelenti, hogy ha pl. januárban 145 000 forint jövedelem lett volna járulékozva, akkor februárban csak a 20 000 forint jövedelem képez járulékalapot, de ha pl. februárban nincs a 20 000 forint jövedelem, akkor járulékalap sem keletkezik, mivel a január-február havi időszakra eső 145 000 forintos minimum-járulékalapnak megfelelő összeg után már januárban megtörtént a járulékok bevallása. Tehát a példánál maradva, januárban 100 000 forint került bevallásra, ez 28 500 forinttal több, mint a 71 500 forint összegű minimum-járulékalap. Februárban azonban a 20 000 forint jövedelem nem éri el a tárgyhónapra érvényes 73 500 forintos minimálbért, azonban mégsem a 73 500 forint után kell a járulékokat bevallani, hanem csak 45 000 forint után, mivel a januárban bevallott járulékalap 28 500 forinttal meghaladta a minimum-járulékalapot. Ebből látszik, hogy az előző hónapok során bevallott járulékalapot figyelembe kell venni a következő hónapok járulékalapjának megállapításához akkor is, ha az jövedelem hiányában csak a minimálbér összegének alapulvételével került sor a bevallásra. Márciusban jövedelem nem lévén értelemszerűen csak a minimálbér képezi a járulékok alapját, áprilisban pedig a 200 000 forint összegű tényleges jövedelem. Májusban pedig már ismét látható, hogy a megelőző hónapok során bevallott járulékok figyelembe lettek véve, mivel egyáltalán nincs járulékalap feltüntetve. Mivel májusban jövedelem nem keletkezett, ezért a minimálbér lenne a járulékalap, azonban az addig bevallott halmozott járulékalap (100 000 + 45 000 + 73 500 + 200 000 = 418 500 forint) meghaladja a halmozott minimum-járulékalapot (71 500 + 73 500 + 73 500 + 73 500 + 73 500 = 365 500 forint), így havi átlagban már teljesült a legalább a minimálbérnek megfelelő összegű járulékbevallás. Ha tovább folytatjuk a példát, jövedelem hiányában június hónapra sem kell, csak 20 500 forint után járulékot bevallani (365 500 + 73 500 = 439 000 - 418 500 = 20 500 forint), mivel csak ennyi hiányzik a január-június időszakra teljesítendő minimális járulékalaphoz. Mindebből következően, tehát ha a vállalkozó csak decemberben vesz ki jövedelmet, a decemberi járulékalap megállapításánál a korábbi hónapokban bevallott minimálbér halmozott összegét figyelembe kell vennie. A konkrét esetben a vállalkozó decemberi járulékalapja a következők szerint alakul: I-XI. hónap minimum-járulékalapja halmozottan 71 500 + 10-szer 73 500 = 806 500 forint. A 2 000 000 forint összegű jövedelmet ezzel kell csökkenteni, és a maradék összeg, 1 193 500 forint fogja a járulékok alapját képezni decemberben. A leírtak analóg módon érvényesek a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára is. Olvasói észrevétel (megjelent[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3159
5. találat: Evás főfoglalkozású egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a minimum-járulékalapról szóló rendelkezéseket az evás főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében, tekintettel arra, hogy ebben a körben bevétel van és nem jövedelem? Levonhatja-e a költségeit a vállalkozó a jövedelem kiszámításánál? Szólhat-e bármilyen összegről a havi bevallás, attól függően, hogy mennyi a jövedelem? Mit jelent az, hogy a Tbj-tv. 29. §-a 2007. április 1-jétől hatályos?
Részlet a válaszból: […]felében. A már említett jogszabályi hely 29/A. § (1) bekezdése a többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású, eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékalapját - főszabályként - havi 131 ezer forintban határozza meg. Ennél magasabb járulékalap után akkor kell járulékot fizetnie, ha azt vállalta, illetve ennél alacsonyabb összeg (de legalább a minimálbér) után, ha tényleges jövedelme ennél kevesebb. S máris elértünk a probléma gyökeréhez, az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó jövedelmének a meghatározásához. Sajnos ezzel összefüggésben nem oszlathatjuk el olvasónk kételyeit, ugyanis az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó jövedelmének a fogalmát semmilyen jogszabály sem határozza meg. Ebből adódóan a különböző megjelent útmutatókban, illetve honlapokon figyelembe vehető "költségeket" csak "saját felelősségre" lehet figyelembe venni. (Elgondolkodtató e tekintetben az a tény is, ha az eva hatálya alá tartozó vállalkozó jövedelemigazolást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. augusztus 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1877
6. találat: Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszból: […]meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg [Tbj-tv. 27. § (1) bekezdés]. A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti (például ekho: egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás) [Tbj-tv. 27. § (4) bekezdés]. A kérdéses esetben azonban nincs járulékalapot képező jövedelem! Ez több okból előfordulhat: például a tag nem vesz fel jövedelmet, mert annak nincs meg a fedezete (bevétel hiánya), vagy a nyereséget a tagok visszaforgatják a cégbe, a tag jövedelemhez más legális úton jut (például osztalékot vesz fel). A jogszabály azonban nem különböztet, és nem is különböztethet a felhozott okok szerint. A Tbj-tv. alapvető szabálya, hogy járulékot a járulékalapot képező jövedelem után kell (lehet) fizetni. A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése ez alól kivételt tesz: a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 131 ezer forint összegű minimum-járulékalap után kell megfizetni. Ha azonban a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalap összegét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Lehet tehát járulékot fizetni elvileg a járulékalapot képező jövedelem hiányában is (nincs olyan összevont adóalapba tartozó, önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amit az adóelőleg számításánál figyelembe lehetne venni), de ez legfeljebb a minimálbér összegéig terjedhet. Ez a helyzet kétségtelenül okozhat jogértelmezési problémákat, járulékalapot képező jövedelem nincs, de járulékot akkor is a minimálbér után kell fizetni, ha a járulékalapot képező igazi jövedelem ezt az összeget sem éri el. Emiatt vetődik fel az a kérdés is, hogy ugyan az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti havi, elektronikus adó- és járulékbevallásban milyen tényleges - a 131 000 forintos összegnél kisebb - járulékalapot képező jövedelmet is kell feltüntetni? Egy havi 80 000 forintos (személyes közreműködés ellenében kifizetett) díjazás nem vet fel problémát, ha a bevallásban ez az összeg szerepel, nyilván ez után kell járulékot fizetni (bár kevesebb, mint 131 000 forint, de több, mint a minimálbér). Ha azonban a járulékalapot képező jövedelem kevesebb, mint a 65 500 forintos minimálbér, akkor sincs mód például a bevallás "járulékalap" rovatában feltüntetni 50 000 forintot, mert a "járulék alapja" itt legalább a 65 500 forint összegű minimálbér lehet. Ugyanez a helyzet 0 forint esetében is. Az pedig egy jogi nonszensz lenne, ha 65 500 forint összegnél kisebb (ideértve a nullát is) jövedelem esetén nem lehetne "elkerülni" a minimum-járulékalap (131 000 forint) utáni járulékfizetést, de egy 65 501 forintos összeggel már igen. Álláspontunk szerint adott esetben a Tbj-tv. "ha azonban a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalap összegét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg" szövegrészének értelmezése során nem a havi elektronikus adó- és járulékbevallás társadalombiztosítási járulék alapja, összege rovatra [31. § (2) bekezdés 6. pont], hanem a megállapított adóelőleg és a ténylegesen levont adóelőleg alapjára, összegére vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. augusztus 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1876
7. találat: Nyugdíjas munkavállaló járulékalapja
Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak a nyugdíjas munkavállalónak, akinek a heti 1 alkalommal 6 órában történő részmunkaidős foglalkoztatásáért járó bruttó bére fix 5300 forint/nap, tehát nem éri el a minimum-járulékalap felét?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztató az adóhatóság felé teljesítendő járulékbevallásában - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg [Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése]. Ebből a szabályból következően a nyugdíjas munkavállaló járulékalapjának az 5300 forint/nap jövedelem adott bevallási időszakra (hónapra) összesített összegét kell tekinteni, mivel a rá vonatkoztatott részmunkaidő-arányos minimum-járulékalap 6 óra/40 óra = 0,15 x 131 000 forint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1801
8. találat: Járulékalap betegszabadság esetén
Kérdés: Ki kell-e egészíteni a fizetendő járulékalap összegét a 125 000 forint összegű minimum-járulékalap összegére annak a dolgozónak az esetében, aki betegállományba megy, és az első 15 napra számfejtett betegszabadság miatt a bére és a betegszabadság összege nem éri el a minimum-járulékalap összegét? Például a bér összege 107 955 forint, a betegszabadság idejére számfejtett juttatás 13 637 forint, együttesen 121 592 forint.
Részlet a válaszból: […]bevallás módját illetően - a 2005. december 31-én hatályos szabályok szerint teljesíti, akkor a 125 000 forint minimum-járulékalap figyelembevételével kell a járulékokat levonnia, illetve bevallania, kivéve - és ez a lényeg! -, ha az adóhatóságnak bejelenti, hogy a dolgozójának tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el ezt az összeget. A bejelentés az adóhatóság által erre a célra rendszeresített 06T1031 számú Bejelentőlap benyújtásával tehető meg a jelzett körülmény bekövetkezését követő 15 napon belül. Itt kell megjegyezni, hogy a Tbj-tv. 20. § (3) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztatott járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, és ezt a foglalkoztató nem jelenti be az adóhatósághoz, az így előálló járulékkülönbözetet - ez alatt a biztosítottat terhelő egyéni járulékok értendők - a foglalkoztató viseli. A jelenlegi szabályok szerint 2007. január 1-jétől a foglalkoztatóknak valamennyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1647
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Részmunkaidős munkavállaló minimum-járulékalapja
Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?
Részlet a válaszból: […]képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, és ezt a foglalkoztató nem jelenti be az adóhatósághoz, az így előálló járulékkülönbözetet a foglalkoztató viseli [Tbj-tv. 20. § (3) bekezdése]. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes hónapon át, egy naptári napra a 125 ezer forint harmincadrészét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el az előzőek szerinti, ún. minimum-járulékalapot, a foglalkoztatónak a járulékokat a biztosított részére ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetnie, feltéve hogy erre vonatkozóan az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentést az adóhatóság felé benyújtotta. Az Art. 17/A. §-ában előírtak alapján a foglalkoztatónak elektronikus úton benyújtott bevallásában a tényleges járulékalap feltüntetésével kell eleget tennie bejelentési, illetőleg változásbejelentési kötelezettségének. Az elektronikus bevallásra és adatszolgáltatásra nem kötelezett foglalkoztató az adóhatóság által erre a célra rendszeresített 06T1031 számú Bejelentőlap benyújtásával teljesítheti a bejelentést, illetve az adatváltozás bejelentését.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. november 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1595
10. találat: Minimum-járulékalap nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszból: […]1998. január 1-jétől a Tbj-tv.-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó - nyugdíjjárulék-alapot képező - keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig összeszámított keresetet, jövedelmet és 1997. évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot, és c) amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget. A minimális járulékalap után történő járulékfizetés esetén ez utóbbi pontot kell figyelembe venni, amely alapján egyértelmű, hogy a kérdésben jelzett esetben a munkavállaló nyugdíjalapjául szolgáló jövedelmének a megállapításánál a 125 ezer forintból kell kiindulni. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 134. számában - 2008.09.02.): Észrevétel: Hivatkozva az 1581-es sorszámú „Minimum-járulékalap nyugdíjalapként” válaszukra, ami még 2006. október 31-én történt, szeretném megkérdezni, hogy most, 2008-ban is ugyanúgy lehet-e a bruttó bér kevesebb, mint a minimum-járulékalap? 2007. január 1-jétől mi lesz a nyugdíjalap, ha a bruttó bér és a minimum-járulékalap eltért egymástól az utóbbi javára? Jó lenne, ha önök meg tudnák erősíteni, hogy aki a fent említett példát követte, nem csak egy különadót fizetett be, ami sehová sem fog számítani. A kétkedésem fő oka az, hogy ha az egyik munkáltató az szja-t is megfizeti rendesen a magasabb összeg után, a másik munkáltató pedig nem fizeti meg az szja-t, még ha meg is fizethetné, és még adójóváírást is érvényesíthet, akkor itt most kinek van igaza? A szerző válaszol: A 2008-ban hatályos szabályok - a 2006. évihez hasonlóan - lehetővé teszik, hogy a foglalkoztató a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg után teljesítse a járulékfizetési kötelezettséget akkor is, ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. október 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1581
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést