36 találat a megadott közalkalmazott tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]cafeteriacsomagot összeállít-e. Arról is szabadon határozhat, hogy a cafeteriajuttatásra jogosultság feltételeit milyen módon és tartalommal határozza meg, azonban ennek során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartania.A cafeteriajuttatás jogosultsági feltételeinek kialakítása során a munkáltatónak célszerű rögzíteni az éves cafeteriakeretet, a cafeteriacsomagot, a munkavállaló cafeteriaigénye előterjesztésének a módját, határidejét.A 2015. évi C. tv. 57. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban és (3) bekezdésében meghatározott juttatások -, az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege 2015-ben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.A Kjt. 79/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a közalkalmazottat az e törvény 60-79. §-ai alapján megillető illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.A Kjt. 79/A. §-ának 2013. 12. 31-ig hatályos (2) bekezdése értelmében az illetmény fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetménykifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet nem okozhat.A Kjt. 79/A. §-ának 2013. 12. 31-ig hatályos (2) bekezdéséhez fűzött szakmai kommentár értelmében az illetmény bankszámlára történő átutalása esetén a munkáltató illetménykifizetési költségként csak az átutalási költséget, illetve az illetmény egyszeri, egy összegben kivételének a költségét köteles viselni, a számlavezetési költségeket, illetve ha a közalkalmazott a bankszámlájáról a kifizetett illetményt nem egy összegben, hanem több alkalommal, kisebb részletekben veszi fel, vagy annak felvétele nélkül bankkártyával vásárol, az ezzel felmerült többletköltség megtérítésére nem tarthat igényt.A fenti jogszabályi rendelkezéshez kapcsolódóan a Kúria egyik eseti döntésében megállapította, hogy ha a közalkalmazott illetménye számlára való átutalásához, egyszeri felvételéhez bankszámla- és bankkártya-szerződés megkötése szükséges, amely alapján számlavezetési díj, kártyadíj és tranzakciós díj merül fel, a munkáltató ezeket csökkentés nélkül köteles a közalkalmazott részére megtéríteni (EBH2013.M.17.).A Kjt. 79/A. §-ának 2014. január 1-jétől hatályos (2) bekezdése értelmében a fizetési számlához kapcsolódóan a közalkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható, a Kjt. 79/A. §-ának 2014. január 1-től hatályos új (3) bekezdése értelmében a munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.A 2015. évi C. tv. 57. §-ának (5) bekezdése értelmében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és abból való levonásra, a bedolgozó kártérítési felelősségére, a foglalkoztató felelősségére, a bedolgozói jogviszonyból származó jogviták rendezésére) alkalmazni rendelte a régi Mt. rendelkezéseit.E rendelkezések értelmében a bedolgozói jogviszony egy önálló jogviszonytípus volt, azonban a bedolgozó és a foglalkoztató között munkaviszony nem állt fenn, annak ellenére, hogy a bedolgozói jogviszony több hasonló vonást mutatott a munkaviszonnyal, illetve a bedolgozói jogviszony tekintetében egyes esetekben a régi Mt. rendelkezéseit kellett alkalmazni.A 24/1994. Korm. rendelet rendelkezéseit 2012. július 1-jétől a 135/2012. Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.A 2012. július 1-jén hatályba lépett Mt. XV. fejezete a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok körében tartalmazza a bedolgozói munkaviszonyra vonatkozó előírásokat (Mt. 198-200. §).Az Mt. rendelkezései mint a munkaviszony egyik sajátos típusát szabályozzák a bedolgozói munkaviszonyt. Az Mt. rendelkezései egyértelműen meghatározzák, hogy a bedolgozó és az őt foglalkoztató között munkaviszony áll fenn, és nem bedolgozói jogviszony.A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmezése, összevetése alapján megállapítható, hogy a bedolgozói jogviszony nem minősül munkaviszonynak, ezért a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a), illetve b) pontja alapján sem vehető figyelembe.Az 1992. évi I. tv. 65. §-a értelmében a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra, valamint a szövetkezet alkalmazottjainak munkaviszonyára a régi Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni, az e törvény hatálybalépését megelőzően a szövetkezet és tag között létrejött munkamegállapodás, illetve jogszabály által előírt munkavégzés időtartamát a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati idő megállapítása, valamint a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó juttatások szempontjából - feltéve hogy az adott évben a tag az előírt munkavégzési kötelezettségének eleget tett - figyelembe kell venni.Az 1992. évi II. tv. 55. §-a értelmében a szövetkezet és tagja között a korábbi jogszabályok alapján kötött munkamegállapodás az 1992. évi I. tv. 65. §-ában meghatározott (munka)szerződéssé alakul át.Az 1992. évi I. tv. rendelkezéseit 2007. július 1-jétől hatályon kívül helyezte a Szöv-tv. E törvény 56. §-ának (2) bekezdése értelmében az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra az Mt., a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni.Több legfelsőbb bírósági (eseti) döntés úgy foglalt állást, hogy a végkielégítés mértéke, a felmentés időtartama tekintetében a szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban eltöltött időt munkaviszonyban eltöltött időként kell figyelembe venni.A fentiekben előadott és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése alapján - szakmai álláspontunk szerint - megállapítható, hogy a szövetkezeteknél munkamegállapodás, illetve munka­viszony jellegű jogviszonyban 1992. július 1-je előtt eltöltött időtartamot - a fizetési fokozat megállapítása során - közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamként kell figyelembe venni, az 1992. július 1-jét követően a szövetkezeteknél eltöltött munka­viszonyok, illetve munkaviszony jellegű jogviszonyok időtartamát akkor kell figyelembe venni, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett e jogviszonyok fennállása alatt.Értelmezési kérdés lehet, hogy a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapítása során kizárólag Magyarországon munkaviszonyban eltöltött időtartam vagy külföldön munkaviszonyban töltött időtartam is beszámítható-e.A vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezése alapján a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében úgy foglalt állást, hogy a munkavállalónak külföldön (pl. Romániában) munkaviszonyban töltött időtartamát fizetési fokozatba való besorolásnál figyelembe kell venni, a közalkalmazottat megillető felmentési idő mértéke, valamint a jubileumi jutalom szempontjából azonban a külföldön munkaviszonyban töltött időtartam nem számítható be, mivel a munkaviszony nem a Kjt., illetve a Ktv. hatálya alá tartozó szerveknél állt fenn.A fentiekben előadottakra figyelemmel a Romániában munkaviszonyban töltött időtartamot 1992. július 1-jét megelőző időszakban teljeskörűen, ezt követő időszakban pedig csak abban az esetben lehet figyelembe venni, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel, valamint képesítéssel rendelkezett.A Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel, a Kjt., a Ktv., a Kt-tv., valamint a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatók között.Az áthelyezésre vonatkozó előírásokat a Kjt. 26. §-a tartalmazza.E rendelkezések értelmében az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia.Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában.Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el.A fenti rendelkezések értelmezése alapján megállapítható, hogy az új munkáltatónál az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyt figyelembe kell venni a besorolásnál, a fizetési fokozat megállapításánál, a felmentési időnél, a végkielégítésnél és a jubileumi jutalom[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyugdíjfolyósító szervnek. A nyugellátást - ha a meghatározott jogviszonya továbbra is fennáll - 2013. július 1-jétől kell szüneteltetni.A nyugellátás szüneteltetésének kötelezettségét tehát az a jogviszony határozza meg, amelyben a nyugellátásban részesülő foglalkoztatásra kerül. Vagyis ha a foglalkoztatásra közalkalmazotti jogviszony keretében kerül sor, a nyugellátást az elért kereset összegétől függetlenül, a jogszabályban meghatározott jogviszony fennállására tekintettel kell szüneteltetni.Természetesen amennyiben a 2013. január 1-jén fennálló közszolgálati jogviszony bármely oknál fogva 2013. jú­lius 1-jéig megszűnik, akkor abban az esetben, ha a kereső­tevékenységből származó jövedelem összege nem teszi indokolttá, nem kerül sor a nyugellátás szüneteltetésére.A fent ismertetett szabályokat a 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a alapján megfelelően alkalmazni kell a korhatár előt­ti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülő személyekre nézve is, azzal, hogy a szüneteltetésre vonatkozó szabályt a szolgálati járandóságban részesülők esetében 2013. július 1-éig nem kell alkalmazni, ha a szolgálati járandóságban részesülő személy fegyveres szervvel vagy a Magyar Honvédséggel áll hivatásos szolgálati viszonyban.Az utolsó kérdésre rátérve, a 2012. évi V. tv. 19/B. §-a a nyugdíjasként foglalkoztatott kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő - ideértve azt a kormánytisztviselőt, kormányzati ügykezelőt is akinek a jogviszonya fenntartásáról a munkáltató a Kt-tv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján döntött - kérelmére és hivatali érdek alapján fenntartott jogviszonyának 2013. június 30-án történő megszűnéséről rendelkezik abban az esetben, ha a munkavállaló a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. június 29-éig betölti, és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Véleményünk szerint a jelzett jogszabályhelyet alkalmazni kell a polgármesteri hivatal köztisztviselőire is, hiszen a Kt-tv. hatálya kiterjeda) a miniszterelnökség, a minisztérium, a kormányhivatal,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]irányuló jognyilatkozatot közöl, illetve megállapodást köt, az ezzel érintett közalkalmazottakat az előző ütemben érintett közalkalmazottak létszámához kell számítani. Ilyen esetben a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatnak a munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmentést, illetve a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú megszüntetését [Kjt. 27. § (2) bekezdése], megállapodásnak a közös megegyezést [Kjt. 25. § (2) bekezdés a) pont] kell tekinteni. A munkáltató köteles írásban értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, vagyis a regionális munkaügyi központot a csoportos létszámcsökkentést elrendelő döntéséről, valamint közölnie kell a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók névsorát és személyi adatait. Ezen tájékoztatás és a felmentés, illetve a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozat közlése között legalább 30 napnak kell eltelnie. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről - legalább 30 nappal a felmentés, illetve a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozat közlését megelőzően - köteles írásban tájékoztatni az érintett munkavállalót. Az általános szabályokon felül jogellenes a csoportos létszámcsökkentés során közölt munkáltatói felmentés akkor is, ha a munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről nem tájékoztatta az állami foglalkoztatási szervet, illetve az érintett közalkalmazottat, vagy a tájékoztatás és a felmondás közlése között kevesebb mint 30 nap telt el, továbbá abban az esetben is, ha a munkavállaló képviselői és a munkáltató között megállapodásba ütközik. A Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni. A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/B. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. A munkáltató, amikor csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett közalkalmazottat a felmentés, illetve a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti jognyilatkozat közlését megelőzően írásban tájékoztatja, ezzel egyidejűleg intézkedik a 30/A. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettsége teljesítése érdekében (betöltetlen munkakör felajánlásával összefüggésben a munkáltató fenntartójának megkeresése), illetve a fenti tájékoztatást megelőzően intézkedik a 30/C. § (1) bekezdésének b) pontja (a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége a 30/B. § szerinti lehetőségről) teljesítésének érdekében. Az irányadó ítélkezési gyakorlat értelmében a csoportos létszámcsökkentés szempontjából a közalkalmazotti jogviszonynak a határozott idő lejártával való megszűnése nem vehető figyelembe. Az irányadó ítélkezési gyakorlat értelmében, amennyiben a közalkalmazott felmentése, illetve közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetése összefügg a munkáltató működésével, azt a csoportos létszámcsökkentés szempontjából figyelembe kell venni. Az irányadó ítélkezési gyakorlat értelmében a csoportos létszámcsökkentés szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a munkáltató milyen, a Kjt.-ben meghatározott felmentési indokot jelöl meg, illetve a közös megegyezéses megszüntetésre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]foglalkoztatótól kérni. A 352/2010. Korm. rendelet 2. §-a értelmében nem jár a kompenzáció a fizetés nélküli szabadság időtartamára, tehát a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál figyelembe vehető. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy 2011. évben a gyermekgondozási díjra jogosultnál akkor vehető figyelembe a kompenzáció összege, ha a GYED összegét a jogosultság kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha 2012. évben a foglalkoztatottnak már nem jár kompenzáció, a pénzbeli[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi), és a megszűnés évében 25, 30, 40 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, a jubileumi jutalmat részére akkor is ki kell fizetni, ha a megszűnés időpontjában még nem rendelkezik a 25, 30, 40 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel. Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a fegyelmi elbocsátás, büntetés vagy a Kjt. 25. § (2) bekezdésének b/1. pontja szerinti áthelyezés kivételével - (bármely okból) megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Kjt. 37/B. § (1), illetve (3) bekezdés], továbbá legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. A fenti rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő meghatározásánál - jubileumi jutalomra jogosultság megállapítása szempontjából - a Kjt. 87/A. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. E rendelkezések értelmében a jubileumi jutalomra jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe kell venni: a) a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (tanácsi, önkormányzati, állami költségvetési intézményeknél) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt; b) a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt; c) a 2010. évi LVIII. tv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt; d) a szolgálati jogviszony időtartamát; e) a bíróságnál, ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött időt; f) a hivatásos nevelői szülői jogviszonyban töltött időt; g) a Kjt., a Ktv. vagy a 2010. évi LVIII. tv. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt; h) állami vezetői jogviszonyban töltött időt; i) a Kjt. hatálybalépése (1992. július 1.) előtt áthelyezéssel keletkezett korábbi munkaviszony időtartamát mindaddig, amíg a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg (Mt. 209. §), több áthelyezés esetén, ha azok az utolsó áthelyezésig folyamatosak, valamennyi áthelyezés időtartamát; j)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. A Kjt. ennek a jogszabályi helynek az alkalmazását - ellentétben az Mt. 134. §-ának (4) bekezdésével, miszerint a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni - a közalkalmazottak esetében sem zárja ki. Nincs tehát akadálya annak, hogy a közalkalmazott munkavállaló a maradék 2011. évi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít. Amennyiben a közalkalmazott a felmentési idő még hátralévő részében nem költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel létesít teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt, úgy nem esik el a végkielégítéstől, illetve a felmondási idő még hátralévő idejére járó átlagkeresettől. A végkielégítéstől egyébként nem esik el végleg a közalkalmazott, mert végkielégítésre ugyan nem jogosult, ha költségvetési szervvel vagy költségvetési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye a) 1 további szakképesítés esetén legalább 5 százalékkal, b) 2 vagy több szakképesítés esetén legalább 8 százalékkal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10 százalékában hasznosítja. A Kjt. 66. § (3) bekezdése értelmében a (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a "H", "I" vagy "J" fizetési osztályba besorolt közalkalmazottak által megszerzett a) 1 további szakképesítés esetén legalább 7 százalék, b) 2 vagy több szakképesítés esetén legalább 10 százalék. A Kjt. 66. § (5) bekezdése értelmében további szakképesítésként a közalkalmazott besorolásának alapul vettel azonos képzettségi szinttel szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni. A Kjt. 66. § (6) bekezdés c) pontja értelmében az (5) bekezdés alkalmazása során felső képzettségi szint az "E", "F", "G", "H", "I" és "J" fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség. A Kjt. 66. § 2009. január 1-jétől hatályos (7) bekezdése értelmében a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott, a (8) bekezdés értelmében, az előző bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható úgy, hogy - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevésbé alkalmas minősítést kapott, illetményét (az e törvény erejénél fogva besorolása szerinti) a garantált mértékre kell csökkenteni. Az illetménykiegészítésre vonatkozó rendelkezéseket a Kjt. 67. §-ában foglalt előírások határozzák meg. E rendelkezések értelmében a közalkalmazott fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben is részesülhet. A Kjt. 70. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. A keresetkiegészítésre vonatkozó alapvető előírásokat a Kjt. 77. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítás - teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A rendelkezésre álló adatok értelmében a kérdéses esetben érintett közalkalmazottnak a garantált illetményén felül a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt részben vagy teljes egészében a kérdésben megjelölt indokkal megszüntették. A 2009. január elsejét megelőző időszakban eltérő, tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában - költségvetési fedezet rendelkezésre állása esetén - a munkáltató mérlegelési jogkörében a garantált illetményt és a garantált illetménynövelő százalék együttes összegét meghaladó illetményt állapíthatott meg, a kialakult gyakorlat értelmében határozott vagy határozatlan időtartamra. 2009. január elsejétől kezdődően a Kjt. 66. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítására akkor kerülhet sor, ha a munkáltató a közalkalmazottat minősítette, és a közalkalmazott "kiválóan alkalmas" vagy "alkalmas" minősítést kapott. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész visszavonásának lehetőségére és jogkövetkezményére vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróságnak a 2009. január 1-jét megelőzően meghozott több eseti döntésében tükrözendő ítélkezési gyakorlata az irányadó. (EBH 2006.1544., Legf. Bír. Mfv. II.10.510/2006., Legf. Bír. Mfv. II.10.733/2006., Legf. Bír. Mfv. II.10.209/2002., Legf. Bír. Mfv. II.10.253/2006.) A megjelölt eseti döntések azonos vagy hasonló összefoglaló indoklása értelmében "a Kjt. 66. §-ának (1) bekezdése a törvényben meghatározott besorolás szerinti garantált illetményösszeget a közalkalmazott fizetési fokozatához kapcsolódó, garantált minimumként határozza meg. Ezáltal lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy a közalkalmazott illetményét az illetménytáblában meghatározottnál magasabb összegben állapítsa meg. Ez a különbözet az illetmény része. Ebből következik, hogy a közalkalmazott a garantált illetményén felüli, munkáltatói döntésen alapuló illetményt a mindenkori garantált illetmény összegétől függetlenül a megállapításkori összegben nem követelheti.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]foglaltakon túl megszűnik a) a programban részt vevő előrehozott öregségi, illetőleg öregségi nyugdíjra való jogosultsága életkori, valamint szolgálati időre vonatkozó feltételeinek megszerzésével, vagy rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj részére történő megállapításával, vagy b) új munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, állami vezetői szolgálati viszony létesítésével, kivéve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatti, a megszűnést megelőzően legfeljebb 30 nappal végrehajtott áthelyezés esetét, c) a programban részt vevő Tny-tv. 18. § (2a) bekezdésében foglalt jogosultsága feltételeinek megszerzésével. Az említett jogszabályhely 2011. április 2-án hatályba lépett c) pontja a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára[…] részlet vége a válaszból.