Ipari szövetkezeti tag jogviszonya
Kérdés
Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. május 22-én (105. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1806
[…] bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében az alapszabály a tagsági viszony megszűnésének további eseteit is meghatározhatja. A régi Szöv-tv. 55. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a szövetkezet az eredménytartalékból és a tőketartalékból a közgyűlés döntése szerint üzletrésztőkét képezhet, amelyből tagjainak - alapszabály rendelkezéseinek megfelelően – üzletrészt juttathat, illetve üzletrésztőkét növelhet, amelynek összege az üzletrész-tulajdonosok között az üzletrészek arányában kerül felosztásra. Üzletrésztőke-növelés esetén az alapszabály rendelkezései szerint üzletrésszel nem rendelkező tag részére is juttatható üzletrész. Az üzletrésztőkéből az üzletrész-tulajdonosra eső részről a jogosult részére névre szóló értékpapírt kell kiállítani (szövetkezeti üzletrész). A régi Szöv-tv. 56. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a szövetkezeti üzletrész átruházható, örökölhető és a szövetkezet adózott eredményéből évente részesedésre jogosít. A szövetkezeti üzletrész után tilos kamatot fizetni. Ha üzletrész tulajdonosa nem tagja a szövetkezetnek, a közgyűlésen tanácskozási és javaslattételi jog illeti meg. A régi Szöv-tv. 57. §-ában foglalt rendelkezés értelmében az üzletrészhez fűződő jogokat csak az gyakorolhatja, aki nyilvántartás szerint az üzletrész tulajdonosa. A régi Szöv-tv. 63. §-ában foglalt rendelkezés értelmében szövetkezeti tagsági viszony keretében a vállalkozási és munkaviszony jellegű jogviszonyok jöhetnek létre. A régi Szöv-tv. 65. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra, valamint a szövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára az Mt.-t kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépését megelőzően a szövetkezet és a tag között létrejött munkamegállapodás, illetve jogszabály által előírt munkavégzés időtartamát a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati idő megállapítása, valamint a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó juttatások szempontjából – feltéve, hogy az adott évben a tag az előírt munkavégzési kötelezettségének eleget tett – figyelembe kell venni. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében a régi Szöv-tv. 63. §-ában foglalt rendelkezés értelmezésével összefüggésben kifejtette, hogy a tagnak a szövetkezetből történő kiválása (szövetkezeti tagsági viszonya megszűnése) esetén a munkaviszony jellegű jogviszonya sem maradhat fenn, és a tagsági viszony megszűnésével egyidejűleg a törvény erejénél fogva, és annak a ténynek következtében, hogy a szövetkezetből kivált, a munkaviszony jellegű jogviszonya is megszűnik (Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.091/1993. sz.). A régi Szöv-tv. 71. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a tag a szövetkezetnek okozott kárért – a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történt munkavégzéssel összefüggésben okozott kár kivételével – a polgári jog szabálya szerint tartozik felelősséggel. A régi Szöv-tv. 73. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a szövetkezet alkalmazottainak fegyelmi és kártérítési felelősségére, valamint a szövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségére az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Új szöv-tv. 52. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a szövetkezet tagja tagsági jogviszony alapján teljesíti vagyoni hozzájárulását, eleget tesz a szövetkezettel való gazdasági együttműködésből eredő feladatainak, illetve vállalásainak, személyes közreműködéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében. Az Új szöv-tv. 53. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a szövetkezet alapszabályában kell rendelkezni a tagok vagyoni hozzájárulásának legkisebb mértékéről, aminek teljesítése valamennyi tag számára kötelező. Az Új szöv-tv. 57. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a tagnak a szövetkezettel való gazdasági együttműködés keretében teljesítendő feladatait, illetve vállalásait, valamint az általa igénybe vett szövetkezeti szolgáltatások felsorolását – az alapszabályok keretei között – a felek tagsági megállapodásban szabályozzák. Az Új szöv-tv. 59. §-ában foglalt rendelkezések értelmében az alapszabály a személyes közreműködés egyéb módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ha a tag szövetkezet részére munkát végez, a szövetkezet a taggal munkaszerződést köt. A szövetkezeti tag tagsági viszonyának vagy munkaviszonyának megszűnése a másik jogviszonyra nincs kihatással. Az Új szöv-tv. 60. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a tagsági jogviszony megszűnik, ha a tag a szövetkezetből kilép; ha a tag vagyoni hozzájárulását nem teljesítette; a tag halálával (jogi személy tag megszűnésével); ha a szövetkezet a tagot kizárja; valamint a szövetkezet általános jogutódlással vagy jogutód nélküli megszűnésével. Az Új szöv-tv. 89. §-ában foglalt rendelkezések értelmében rendelkezései 2001. január 1. napján léptek hatályba, rendelkezéseit – a következő bekezdésben foglalt eltéréssel – az ezen időpontot követően alapított szövetkezetekre kell alkalmazni. Az Új szöv-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépéskor már működő, bejegyzett szövetkezetre is az alapszabály-módosítás cégbejegyzésének időpontjától, ha a közgyűlés az alapszabályt e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosította, és ennek során a korábbi üzletrésztőkét a részjegytőke részeként – tagonkénti vagyoni hozzájárulás mértékét megállapítva – mutatja ki, feltéve, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészét megvásárolta és bevonta. Azok a törvény hatálybalépésekor már működő bejegyzett szövetkezetek, amelyek alapszabályának az előző bekezdés szerint történő módosítására nem került sor, a törvény hatálybalépésekor irányadó rendelkezéseket alkalmazhatják azzal az eltéréssel, hogy szövetkezet szövetkezeti üzletrészt a törvény hatálybalépés után nem bocsáthat ki, a már kibocsátott és tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő üzletrészt pedig haladéktalanul köteles bevonni az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályok szerint. A Szöv-tv. 4. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a szövetkezetnél foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Szöv-tv. 44. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalását a részjegy jeleníti meg. A Szöv-tv. 48. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a tag személyes közreműködésének módját az igazgatósággal kötött tagsági megállapodás határozza meg. A Szöv-tv. 56. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a tagok személyes közreműködésének módozatait az alapszabály a szövetkezet sajátosságainak megfelelően határozza meg. A személyes közreműködés történhet - a szövetkezet tevékenységéhez képest – termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel. Az alapszabály a személyes közreműködés egyéb módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra az Mt., a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnése – a tag halálától eltekintve – munkaviszonyra és a vállalkozási (megbízási) jogviszonyra nincs hatással. A szerződő felek ettől eltérhetnek. A Szöv-tv. 61. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a tagsági jogviszony megszűnik, ha – a tag a szövetkezetből kilép, – […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. május 22-én (105. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1806
[…] bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében az alapszabály a tagsági viszony megszűnésének további eseteit is meghatározhatja. A régi Szöv-tv. 55. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a szövetkezet az eredménytartalékból és a tőketartalékból a közgyűlés döntése szerint üzletrésztőkét képezhet, amelyből tagjainak - alapszabály rendelkezéseinek megfelelően – üzletrészt juttathat, illetve üzletrésztőkét növelhet, amelynek összege az üzletrész-tulajdonosok között az üzletrészek arányában kerül felosztásra. Üzletrésztőke-növelés esetén az alapszabály rendelkezései szerint üzletrésszel nem rendelkező tag részére is juttatható üzletrész. Az üzletrésztőkéből az üzletrész-tulajdonosra eső részről a jogosult részére névre szóló értékpapírt kell kiállítani (szövetkezeti üzletrész). A régi Szöv-tv. 56. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a szövetkezeti üzletrész átruházható, örökölhető és a szövetkezet adózott eredményéből évente részesedésre jogosít. A szövetkezeti üzletrész után tilos kamatot fizetni. Ha üzletrész tulajdonosa nem tagja a szövetkezetnek, a közgyűlésen tanácskozási és javaslattételi jog illeti meg. A régi Szöv-tv. 57. §-ában foglalt rendelkezés értelmében az üzletrészhez fűződő jogokat csak az gyakorolhatja, aki nyilvántartás szerint az üzletrész tulajdonosa. A régi Szöv-tv. 63. §-ában foglalt rendelkezés értelmében szövetkezeti tagsági viszony keretében a vállalkozási és munkaviszony jellegű jogviszonyok jöhetnek létre. A régi Szöv-tv. 65. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra, valamint a szövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára az Mt.-t kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépését megelőzően a szövetkezet és a tag között létrejött munkamegállapodás, illetve jogszabály által előírt munkavégzés időtartamát a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati idő megállapítása, valamint a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó juttatások szempontjából – feltéve, hogy az adott évben a tag az előírt munkavégzési kötelezettségének eleget tett – figyelembe kell venni. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében a régi Szöv-tv. 63. §-ában foglalt rendelkezés értelmezésével összefüggésben kifejtette, hogy a tagnak a szövetkezetből történő kiválása (szövetkezeti tagsági viszonya megszűnése) esetén a munkaviszony jellegű jogviszonya sem maradhat fenn, és a tagsági viszony megszűnésével egyidejűleg a törvény erejénél fogva, és annak a ténynek következtében, hogy a szövetkezetből kivált, a munkaviszony jellegű jogviszonya is megszűnik (Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.091/1993. sz.). A régi Szöv-tv. 71. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a tag a szövetkezetnek okozott kárért – a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történt munkavégzéssel összefüggésben okozott kár kivételével – a polgári jog szabálya szerint tartozik felelősséggel. A régi Szöv-tv. 73. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a szövetkezet alkalmazottainak fegyelmi és kártérítési felelősségére, valamint a szövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségére az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Új szöv-tv. 52. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a szövetkezet tagja tagsági jogviszony alapján teljesíti vagyoni hozzájárulását, eleget tesz a szövetkezettel való gazdasági együttműködésből eredő feladatainak, illetve vállalásainak, személyes közreműködéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében. Az Új szöv-tv. 53. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a szövetkezet alapszabályában kell rendelkezni a tagok vagyoni hozzájárulásának legkisebb mértékéről, aminek teljesítése valamennyi tag számára kötelező. Az Új szöv-tv. 57. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a tagnak a szövetkezettel való gazdasági együttműködés keretében teljesítendő feladatait, illetve vállalásait, valamint az általa igénybe vett szövetkezeti szolgáltatások felsorolását – az alapszabályok keretei között – a felek tagsági megállapodásban szabályozzák. Az Új szöv-tv. 59. §-ában foglalt rendelkezések értelmében az alapszabály a személyes közreműködés egyéb módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ha a tag szövetkezet részére munkát végez, a szövetkezet a taggal munkaszerződést köt. A szövetkezeti tag tagsági viszonyának vagy munkaviszonyának megszűnése a másik jogviszonyra nincs kihatással. Az Új szöv-tv. 60. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a tagsági jogviszony megszűnik, ha a tag a szövetkezetből kilép; ha a tag vagyoni hozzájárulását nem teljesítette; a tag halálával (jogi személy tag megszűnésével); ha a szövetkezet a tagot kizárja; valamint a szövetkezet általános jogutódlással vagy jogutód nélküli megszűnésével. Az Új szöv-tv. 89. §-ában foglalt rendelkezések értelmében rendelkezései 2001. január 1. napján léptek hatályba, rendelkezéseit – a következő bekezdésben foglalt eltéréssel – az ezen időpontot követően alapított szövetkezetekre kell alkalmazni. Az Új szöv-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépéskor már működő, bejegyzett szövetkezetre is az alapszabály-módosítás cégbejegyzésének időpontjától, ha a közgyűlés az alapszabályt e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosította, és ennek során a korábbi üzletrésztőkét a részjegytőke részeként – tagonkénti vagyoni hozzájárulás mértékét megállapítva – mutatja ki, feltéve, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészét megvásárolta és bevonta. Azok a törvény hatálybalépésekor már működő bejegyzett szövetkezetek, amelyek alapszabályának az előző bekezdés szerint történő módosítására nem került sor, a törvény hatálybalépésekor irányadó rendelkezéseket alkalmazhatják azzal az eltéréssel, hogy szövetkezet szövetkezeti üzletrészt a törvény hatálybalépés után nem bocsáthat ki, a már kibocsátott és tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő üzletrészt pedig haladéktalanul köteles bevonni az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályok szerint. A Szöv-tv. 4. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a szövetkezetnél foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Szöv-tv. 44. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalását a részjegy jeleníti meg. A Szöv-tv. 48. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a tag személyes közreműködésének módját az igazgatósággal kötött tagsági megállapodás határozza meg. A Szöv-tv. 56. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a tagok személyes közreműködésének módozatait az alapszabály a szövetkezet sajátosságainak megfelelően határozza meg. A személyes közreműködés történhet - a szövetkezet tevékenységéhez képest – termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel. Az alapszabály a személyes közreműködés egyéb módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra az Mt., a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnése – a tag halálától eltekintve – munkaviszonyra és a vállalkozási (megbízási) jogviszonyra nincs hatással. A szerződő felek ettől eltérhetnek. A Szöv-tv. 61. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a tagsági jogviszony megszűnik, ha – a tag a szövetkezetből kilép, – […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
