692 cikk rendezése:
1. cikk / 692 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény betéti társaság beltagja után
Kérdés: Továbbra is élhet a szociálishozzájárulási-adó-kedvezménnyel a foglalkoztató betéti társaság a járműtakarító (9114 FEOR) munkakörben foglalkoztatott beltagja után, aki 2025. május 1-jétől ugyanazon a munkakörön belül az ügyvezetői teendőket is ellátja? Be kell nyújtani ebben az esetben a ’T1041-es nyomtatványt?
2. cikk / 692 Nyugdíjkorhatárt betöltött kft.-tag
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen kérje az öregségi nyugdíj megállapítását egy kft. ügyvezetője, aki 1950-ben született, 2008. évtől rokkantságinyugdíj-ellátásban részesült, 2012. június hónapban elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, így benyújtották a ’T1041-es nyomtatványt, amin az ügyvezetőt a biztosítottak köréből kijelentették, de most, 2025-ben felmerült, hogy az ügyvezető nem nyújtott be öregséginyugdíj-igényt, ezért 2012 óta a nyugdíjkorhatár betöltése ellenére rokkantsági ellátásban részesül? Amennyiben visszamenőlegesen nem kérhető az ellátás megállapítása, milyen egyéb módon mentesülhetne az ügyvezető és egyben tulajdonos az utólagos járulékfizetés alól?
3. cikk / 692 Képviseleti joggal rendelkező kft.-tag
Kérdés: Társas vállalkozónak minősül egy korlátolt felelősségű társaság tagja abban az esetben, ha nem ügyvezető, személyesen nem működik közre, de aláírási joggal rendelkezik, és önálló képviseletre jogosult? Keletkezik ez esetben biztosítási, illetve minimumjárulék-fizetési kötelezettség, ha a tag máshol nem biztosított?
4. cikk / 692 Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után
Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
5. cikk / 692 Ügyvezetők részére fizetett biztosítás megszüntetése
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy magyar tulajdonú részvénytársaság által az ügyvezetői részére három évig fizetett megtakarítással kombinált biztosítást az ügyvezetők jogviszonyuk megszűnése miatt szeretnék megszüntetni, és az ebben felhalmozott pénzt kivenni? Le kell vonni a kifizetésből a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót? Amennyiben igen, akkor szükséges volna a korábbi időszakok bevallásait önellenőrizni, tekintettel arra, hogy a befizetések után a cég folyamatosan fizette az szja-t és a szochót?
6. cikk / 692 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
7. cikk / 692 Cégvezető
Kérdés: Lehet a kft. tagja a cégvezető, és ha igen, akkor nem lenne célszerűbb, ha a cégvezetést vezető tisztségviselőként, ügyvezetőként látná el? Mi a különbség a cégvezető és a vezető tisztségviselő között, ha a cégvezető és a vezető tisztségviselő is tag az adott társaságban? Van bármilyen oka annak, hogy el legyen különítve a két tevékenység ellátása?
8. cikk / 692 Többes jogviszonyú vállalkozó minimumközterhe
Kérdés: Mentesül továbbra is a minimumközteher megfizetése alól egy egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. ügyvezetőjeként társas vállalkozónak minősül, és ebben a jogviszonyában fizette meg a minimumjárulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót, 2024. március 1-jétől azonban a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel GYED-ben részesül? Az érintett egyéni vállalkozóként kivétet nem realizál, viszont most a GYED miatt okafogyottá vált az a nyilatkozata, amely szerint társas vállalkozóként teljesíti a minimális közteherfizetési kötelezettségét.
9. cikk / 692 Önkormányzati képviselő társas vállalkozása
Kérdés: Kötelezett járulékfizetésre a társas vállalkozásában egy minimálbérnél magasabb díjazással rendelkező nem nyugdíjas önkormányzati képviselő, aki a cégben díjazásban nem részesül, az ügyvezetői teendőket ingyenesen látja el?
10. cikk / 692 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Meg kell fizetnie legalább a minimálbér alapján a járulékot egy egyszemélyes kft. alapító tagjának abban az esetben, ha a Ptk. által biztosított felhatalmazás alapján úgy dönt, hogy munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, vagy ez csak abban az esetben kötelező, ha a megbízási jogviszony mellett dönt? A munkabér a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeg, és a munkaszerződése alapján heti 10 órában lenne foglalkoztatva.
