tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

83 találat a megadott ügyvezető tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Ügyvezető minimumjáruléka
Kérdés: Az új Tbj-tv.-ben 2020. július 1-jétől bevezetésre kerülő minimumjárulék-fizetési kötelezettséget kiterjesztik az olyan ügyvezetőkre is, akik rendelkeznek heti 36 órás munkaviszonnyal, és a saját társaságukban jelenleg megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszból: […]vonatkozóan írja elő.Jelen esetben tehát ez nem jelent változást, hiszen olyan tagról van szó, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, ami alapján jelenleg a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja, július 1-jétől pedig az új Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja értelmében társas vállalkozónak minősül. E jogviszonyában viszont - tekintettel a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára - mentesül a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.Így társadalombiztosítási jogállásában, illetve a járulékfizetési kötelezettségében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6444
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Betéti társaság és egyszemélyes kft. ügyvezetése
Kérdés: Működhet ügyvezető nélkül egy betéti társaság vagy egy egyszemélyes kft. abban az esetben, ha az ügyvezetést munkaviszony keretében ellátó egyedüli beltag, illetve a kft. egyetlen tagja szülési szabadságon és GYED-en van? Átadhatja a képviseleti jogosultságot meghatalmazással az ügyvezető a kültagnak, a könyvelőjének, az alkalmazottjának vagy esetleg valamelyik családtagjának? Kötelező a társasági szerződésben szerepeltetni, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban látja el a tevékenységét? A hatályos jogszabályok alapján a betéti társaság kültagja milyen esetekben lehet ügyvezető?
Részlet a válaszból: […]rendelkezése hiányában is lehet a - törvényi előírásoknak megfelelő - kültag vezető tisztségviselő a Ptk. 3:158. §-ának (2) bekezdése értelmében a társasági szerződés módosításáig, vagy a szerződés módosításának hiányában a jogutód nélküli megszűnésig, illetve a felszámoló kirendeléséig, amennyiben a beltagok vagy kültagok hiánya vagy a társasági tagok számának egy főre csökkenése következtében a társaságnak nem maradt ügyvezetője.A Ptk. 3:130. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ügyvezető az ügyek meghatározott csoportjára nézve meghatalmazást adjon a képviseletre akadályoztatása (pl. szabadság, betegség) esetére.Ugyanakkor a Ptk. 3:29. §-a értelmében a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el, és ezt a jogát önállóan gyakorolja. Tehát a szülési szabadság tartamára mindenképpen szükséges másik ügyvezetőről gondoskodni. Kft. esetében ez az ügyvezető lehet külsős személy is, míg bt. esetében, ahogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5312
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Kft.-ügyvezetők jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy kft. mindkét munkaviszonyban álló tulajdonos ügyvezetője heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít egy másik cégnél? Az ügyvezetőségre tekintettel részmunkaidős munkaviszonyban kell lenniük a kft.-ben?
Részlet a válaszból: […]érinti. A kérdés azonban arra irányul, hogy mi történne, ha az ügyvezetésre létesített munkaviszonyukat megszüntetnék. A Ptk. 3:112. §-a szerint a vezető tisztségviselő az ügyvezetést munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el. Ez utóbbi esetben azonban a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja értelmében társadalombiztosítási jogállását tekintve társas vállalkozónak minősül.A Tbj-tv. ezen előírása a kérdésben említett ügyvezetők esetében tehát azt jelenti, hogy amennyiben megszüntetik a kft.-vel létesített munkaviszonyukat, ügyvezetésük alapján társas vállalkozókká válnak. Ez a változás azonban ezúttal nem jelent minimális járulékfizetési kötelezettséget,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5088
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszból: […]egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Teljesen más megítélés alá esik az ügyvezető jogviszonya, amennyiben az ügyvezető egyben tagja is a társaságnak. Ilyenkor a Tbj-tv. 4. § d) pontja 5. alpontjának előírását kell követni, mely szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha a társaság tevékenységi körének gyakorlásában személyesen közreműködik, és erre tekintettel már eleve társas vállalkozónak minősül. Ha jól értelmezzük a kérdésben leírtakat, akkor az ügyvezető részéről más tevékenység folytatásáról nincs szó, tehát ha az ügyvezető tagja is a társaságnak, akkor a Tbj-tv. előbbiekben hivatkozott paragrafusa értelmében az ügyvezetői tisztségéből eredően keletkezik a társas vállalkozói jogviszonya. Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor utána alapesetben a ténylegesen kifizetett jövedelme után kell a társas vállalkozásban megfizetni a járulékokat. Mindebből következően az ügyvezető részére kifizetett "megbízási díj" a járulékok és a szociális hozzájárulási adó szempontjából társas vállalkozói jövedelemnek minősül, és utána az egyéni járulékokat - a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (melyből 4 százalékos mértékű a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalékos a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint 1,5 százalékos a munkaerőpiaci járulék) - meg kell fizetni. A kft.-nek az ügyvezető tagot társas vállalkozóként biztosításra be kell jelentenie a 'T1041 Bejelentőlapon, és a részére kifizetett díjazás után - annak összegére tekintet nélkül - 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a legalább a járulékfizetési alsó határ (minimálbér) után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján "megfordul" a járulékfizetési kötelezettség, és ekkor az egyéni vállalkozásában kell csak a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után megfizetni a járulékokat [Tbj-tv. 31. § (6) bekezdése]. Az adó- és járulékkedvezmények tekintetében elmondható, hogy jelentős részben csak a munkaviszonyban álló foglalkoztatottak után érvényesíthetők, így az ügyvezető után akár vezető tisztségviselőként, akár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4969
5. találat: Ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Szükséges külön szerződést kötni egy társas vállalkozás ügyvezetőjével abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és társas vállalkozóként az elvégzett munka arányában tagi jövedelemben részesül, vagy ebben a jogviszonyában elláthatja az ügyvezetői teendőket is?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja szerint pedig társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha személyes közreműködése révén egyébként is társas vállalkozónak minősül.Abban az esetben tehát, ha az ügyvezető egyébként is közreműködik személyesen, az ügyvezetői teendők nem munkaviszony keretében történő ellátása nem keletkeztet számára újabb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4724
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Kft. megbízott ügyvezetőjének bejelentése
Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amelyik a 'T1041-es bevalláson a választott tisztségviselőket jelölő 1210-es kódon jelenti be az ügyvezetőt, aki nem tagja a társaságnak, és megbízási jogviszonyban látja el a feladatait? A megbízási díj számfejtése során nem alkalmazzák a 10 százalékos költséghányadot, és nem vonják a munkaerő-piaci járulékot sem. Nagyon helytelen volt a korábbi gyakorlat, amikor alkalmazták a költséghányadot, és megbízási jogviszonyként 1202-es kóddal jelentették be az ügyvezetőt? Kell önellenőrzést végezni ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]bekezdése úgy rendelkezik, hogy nem önálló tevékenység a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének a tevékenysége, miközben a megbízás önálló tevékenységnek tekintendő.Az Szja-tv. említett jogszabályi helye alapján a vezető tisztségviselő díjazása esetében a 10 százalékos költséghányad alkalmazása - Kérdezőnk szóhasználatával élve - "nagyon helytelen", és önellenőrzést igényel.Ezzel szemben a 'T1041-es bejelentésen az 1202-es jogviszony kód alkalmazása a Ptk.-ra hivatkozással akár el is fogadható, bár ebben az esetben talán szintén célszerűbb a választott tisztségviselőre vonatkozó 1210-es kódot alkalmazni, hiszen itt erről van szó.Ami a járulékfizetést illeti, legyen szó akár megbízási díjról, akár tiszteletdíjról, a biztosítási kötelezettség fennállása esetén egyaránt meg kell fizetni a 27[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4649
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai
Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszból: […]végző személy biztosítási kötelezettségének elbírálásával analóg módon történik, de a Tbj-tv. különbséget tesz a két jogviszony között. A Tbj-tv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés g) pontjában - mely pont egyebek mellett a megbízási szerződés alapján munkát végző személy biztosítását rendezi - foglaltakon túl munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, feltéve hogy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét. Mindebből következően a kft. ügyvezetőjének - amennyiben nem tagja a társaságnak, és az ügyvezetést nem munkaviszony keretében látja el - biztosítotti bejelenté­sét választott tisztségviselői jogviszonyban álló személyként, 1210 kódon kell megtenni. Ezzel párhuzamosan a '08-as bevalláson ugyanezen jogviszony kódjaként a 76-ost (választott tisztségviselő) kell feltüntetni. A részmunkaidős munkaviszony mellett tevékenykedő ügyvezető díjazásából a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése alapján a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell levonni. A Tbj-tv. 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személyeknek - köztük a kft. vezető (választott) tisztségviselőnek minősülő ügyvezetőjének - nem kell munkaerő-piaci járulékot fizetnie [Tbj-tv. 25/A. § a) pontja]. Mindehhez hozzátesszük, hogy az Szja-tv. 24. §-a 1) bekezdésének d) pontja a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységét a nem önálló tevékenység kategóriájába sorolja. Az Szja-tv. alkalmazásánál tehát az előbb idézett kógens rendelkezés következtében nincs mód arra, hogy az ügyvezető díjazására a megbízási jogviszonyból, mint önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy az ügyvezető részére juttatott bevétel egésze jövedelemnek számít, és az adóelőleg-alapját költséggel/költség­há­nyad­dal csökkenteni nem lehet.   Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 271. számában – 2015.01.13.) Észrevétel: A 4442. kérdésre adott válasznak megfelelően bejelentettem 1210-es kóddal a kft. (már) nem tag ügyvezetőjét, aki megbízási jogviszonyban (ugyan ellentétben az eredeti kérdésben szereplőtől), díjazás nélkül látja el ügyvezetői feladatait 2014. április 22-től (2014. április[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4442
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Ügyvezető járulékalapja
Kérdés: Hol található arra vonatkozóan konkrét jogszabályi hely, hogy az ügyvezetőként társas vállalkozónak minősülő tag esetében elég a minimálbér (2014-ben 101 500 forint) alapulvételével megfizetni a járulékokat, és nem kell a garantált bérminimumot figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]tájékoztató abból indul ki, hogy a Gt. 21. §-ának (1) bekezdése, illetve 2014. március 15-től a Ptk. 3:22. §-a sem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a vezető tisztségviselői teendők ellátása igényel-e bármilyen végzettséget vagy szakképzettséget, illetve erre vonatkozóan semmilyen jogszabályi előírás sem létezik. Mindezek alapján a társas vállalkozónak minősülő ügyvezető esetében elegendő a 101 500 forint alapulvételével megfizetni a minimumadót és járulékot.Arra azonban mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet, hogy amennyiben az üzletvezető vagy ügyvezető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4380
9. találat: NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszból: […]kompetenciájába tartozik, így amennyiben ők a munkaviszony mellett döntenek, abba a hatóság nem avatkozhat bele, a jogviszony átminősítésére ilyenformán nincs lehetősége. Ugyanez vonatkozik a munkaidő nagyságára is, az adóhatóság nem kifogásolhatja az ügyvezetői feladatok napi 4 órás részmunkaidőben történő ellátását. A másik észrevételünk a megállapítással szemben a garantált bérminimum járulékalapként történt figyelembevételével kapcsolatos. A Tbj-tv. 4. §-ának d/5. pontja alapján társas vállalkozónak kell tekinteni a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagját, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el. Ez alól kivételt az jelent, ha az ügyvezető a társaság tevékenységében nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történő tényleges és személyes közreműködésére tekintettel már eleve társas vállalkozónak minősül. E szabály értelmében tehát a kizárólag ügyvezetést végző tagot akkor lehet társas vállalkozónak minősíteni, ha a tisztségből adódó feladatait nem munkaviszony, hanem megbízási jogviszony keretében látja el. Amennyiben a kérdésben említett kft. az ügyvezetővel munkaszerződés alapján érvényesen munkaviszonyt létesített, az adóhatóság ezt nem hagyhatja figyelmen kívül, és nem tehet ezzel ellentétes megállapítást. Ha valamilyen - előt­tünk ismeretlen - okból a szóban forgó ügyvezetőt jogszerűen társas vállalkozónak kell tekinteni, abban az esetben a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetői díjazását kell tekinteni. Abban az esetben, ha az ügyvezető díjazásban nem részesül, vagy a jövedelme nem éri el a járulékfizetési alsó határt, a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében nyugdíjjárulék-alapnak a minimálbért, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjának pedig a minimálbér másfélszeresét kell tekinteni. A Tbj-tv. 4. §-ának s/2. pontja úgy rendelkezik, hogy minimálbérnek a biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege minősül, ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4294
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Társaság vezető tisztségviselőjének biztosítási jogviszonya
Kérdés: Milyen kilépéssel kapcsolatos nyomtatványokat kell kiállítani abban az esetben, ha egy társaság vezető tisztségviselőjének jövedelemkifizetése és járulékfizetése megszűnik, mert máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít, de a tisztséget továbbra is ellátja, tehát a biztosítási jogviszonya továbbra is fennáll? Egy OEP-ellenőrzés alkalmával az ellenőr lesztornózta a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" nevű nyomtatványt, mondván, a nyomtatványt nem lehetett volna kiállítani - függetlenül attól, hogy a tényleges járulékfizetés megszűnt -, mert a biztosítási jogviszony nem szűnt meg.
Részlet a válaszból: […]egyéb feltételek fennállása esetén (pl. hogy a tisztséget nem munkaviszony keretében látja el) - a tisztség keletkezésének napjától. Egyetértünk tehát az ellenőr megállapításával, illetve eljárásával, mivel a jövedelemkifizetés megszűnése nem esett egybe a biztosítási jogviszony megszűnésével, emiatt a kérdéses nyomtatvány kiállítására sem volt szükség. A jövedelemkifizetés elmaradása tehát nem teszi megszűntté a jogviszonyt, így szabályosan járnak el, ha igazolásokat nem adnak ki.A jövedelemigazolást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4277
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést