694 cikk rendezése:
1. cikk / 694 Egyszemélyes kft. tulajdonosa
Kérdés: Milyen önellenőrzéseket kell elvégeznie egy végelszámolás előtt álló kft.-nek abban az esetben, ha a cég egyetlen ügyvezető tulajdonosa, aki jövedelmet nem vesz fel a társaságból, 2024. augusztus 31-ig főállású (heti 40 órás) munkaviszonyban állt egy másik cégnél, ezt követően munkanélküli-ellátást vett igénybe, és 2024. december hónaptól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet? Az ügyvezető után a társaság semmilyen közterhet nem fizetett, ami az új könyvelő szerint nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
2. cikk / 694 Biztosított társas vállalkozó ellátásai
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzellátásra, majd később CSED-re és GYED-re az a személy, aki heti 40 órás bejelentett munkaviszonyban áll egy cégnél, és emellett egy kft. 50 százalékos tulajdonosa, ahol biztosítottként szerepel 1452 „Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett” kóddal, 1210 FEOR-számmal? Befolyásolja a jogosultságot, ha a tulajdonrésze megváltozik a kft.-ben, de a jogviszony nem módosul?
3. cikk / 694 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény betéti társaság beltagja után
Kérdés: Továbbra is élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a foglalkoztató betéti társaság a járműtakarító (9114 FEOR) munkakörben foglalkoztatott beltagja után, aki 2025. május 1-jétől ugyanazon a munkakörön belül az ügyvezetői teendőket is ellátja? Be kell nyújtani ebben az esetben a ’T1041-es nyomtatványt?
4. cikk / 694 Nyugdíjkorhatárt betöltött kft.-tag
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen kérje az öregségi nyugdíj megállapítását egy kft. ügyvezetője, aki 1950-ben született, 2008. évtől rokkantságinyugdíj-ellátásban részesült, 2012. június hónapban elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, így benyújtották a ’T1041-es nyomtatványt, amin az ügyvezetőt a biztosítottak köréből kijelentették, de most, 2025-ben felmerült, hogy az ügyvezető nem nyújtott be öregséginyugdíj-igényt, ezért 2012 óta a nyugdíjkorhatár betöltése ellenére rokkantsági ellátásban részesül? Amennyiben visszamenőlegesen nem kérhető az ellátás megállapítása, milyen egyéb módon mentesülhetne az ügyvezető és egyben tulajdonos az utólagos járulékfizetés alól?
5. cikk / 694 Képviseleti joggal rendelkező kft.-tag
Kérdés: Társas vállalkozónak minősül egy korlátolt felelősségű társaság tagja abban az esetben, ha nem ügyvezető, személyesen nem működik közre, de aláírási joggal rendelkezik, és önálló képviseletre jogosult? Keletkezik ez esetben biztosítási, illetve minimumjárulék-fizetési kötelezettség, ha a tag máshol nem biztosított?
6. cikk / 694 Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után
Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
7. cikk / 694 Ügyvezetők részére fizetett biztosítás megszüntetése
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy magyar tulajdonú részvénytársaság által az ügyvezetői részére három évig fizetett megtakarítással kombinált biztosítást az ügyvezetők jogviszonyuk megszűnése miatt szeretnék megszüntetni, és az ebben felhalmozott pénzt kivenni? Le kell vonni a kifizetésből a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót? Amennyiben igen, akkor szükséges volna a korábbi időszakok bevallásait önellenőrizni, tekintettel arra, hogy a befizetések után a cég folyamatosan fizette az szja-t és a szochót?
8. cikk / 694 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
9. cikk / 694 Cégvezető
Kérdés: Lehet a kft. tagja a cégvezető, és ha igen, akkor nem lenne célszerűbb, ha a cégvezetést vezető tisztségviselőként, ügyvezetőként látná el? Mi a különbség a cégvezető és a vezető tisztségviselő között, ha a cégvezető és a vezető tisztségviselő is tag az adott társaságban? Van bármilyen oka annak, hogy el legyen különítve a két tevékenység ellátása?
10. cikk / 694 Többes jogviszonyú vállalkozó minimumközterhe
Kérdés: Mentesül továbbra is a minimumközteher megfizetése alól egy egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. ügyvezetőjeként társas vállalkozónak minősül, és ebben a jogviszonyában fizette meg a minimumjárulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót, 2024. március 1-jétől azonban a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel GYED-ben részesül? Az érintett egyéni vállalkozóként kivétet nem realizál, viszont most a GYED miatt okafogyottá vált az a nyilatkozata, amely szerint társas vállalkozóként teljesíti a minimális közteherfizetési kötelezettségét.