Korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülő személyek egészségügyi szolgálati jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kereseti korlát összegét az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók esetében? Figyelembe kell venni a kereseti korlát számítása során az ellátás kiesése miatt igényelt jövedelemkiegészítést?
Részlet a válaszából: […] ...alapjául szolgáló jövedelmeket kell figyelembe venni.Az Eü-tv. 16/B. §-ának (7) bekezdése alapján a jövedelemkiegészítés nem képez járulékalapot.Másrészt a Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése arról is rendelkezik, hogy a kereseti korlát megállapítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?
Részlet a válaszából: […] ...programját és ajánlólevelét.Az ösztöndíjas foglalkoztatással társadalombiztosítási jogviszony keletkezik, ugyanis az ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek, az ösztöndíjas pedig biztosítottnak minősül. Mindezekből kifolyólag a foglalkoztató köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Elegendő, ha decemberben is csak a minimálbér után fizeti meg a járulékot és a szociá-lis hozzájárulási adót egy főállású, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói kivétet egy összegben, decemberben veszi ki, ami kevesebb összeg, mint az egész éves havi minimálbér, amely után a vállalkozó megfizette a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben a kivét összege meghaladja a minimálbért, akkor a kivét, amennyiben alatta marad a minimálbérnek, akkor pedig a minimálbér a járulékalapja.Nincs tehát lehetőség arra (egészen pontosan 2012. január 1-jétől), hogy a korábban minimumként megfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

CSED- és GYED-jogosultság több jogviszony esetén

Kérdés: Igényelheti 2024 novemberében a gyermeke megszületésének napjától a csecsemőgondozási díjat, majd a gyermekgondozási díjat a munkáltatójánál az a munkavállaló, aki 2024. április 1-jétől napi 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik, mellette van egy átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszonya is, amelyben 2023-ban főfoglalkozásúként biztosított volt, és 2024. évben megbízási jogviszonyban is állt, ahol a havi nettó megbízási díja 300.000 forint volt? Elég, ha szünetelteti az egyéni vállalkozását, vagy meg kell szüntetnie az ellátásokra való jogosultság érdekében? Meg kell szüntetnie a megbízási szerződést, vagy elegendő, ha nem részesül díjazásban a megbízási jogviszonyában?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző is, bár utóbbi csak akkor, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A Tbj-tv. 9....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Magyarországon élő orosz állampolgár munkavégzése külföldi foglalkoztató részére

Kérdés: Valóban önfoglalkoztatóvá válik az a Magyarországon élő orosz állampolgár, aki családi együttélés célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, állandó lakcíme nincs, csak szálláshely-bejelentése, és jelenleg egy amerikai cégnek dolgozik, amely Magyarországon nincs bejelentkezve? Az érintett adóazonosító jellel rendelkezik, de tajszáma nincs, és a kormányhivatal tájékoztatása szerint állandó lakcím hiányában nem is jogosult rá. Önfoglalkoztatóként tajszám hiányában hogyan tudja teljesíteni a járulékbevallásokat?
Részlet a válaszából: […] ...eleget. A külföldi vállalkozás a biztosítotti bejelentést a ’T1041INT nyomtatványon teheti meg, míg a foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével megállapított társadalombiztosítási járulékot a havi bevallásban, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 22.

Elmaradt bér utólagos kifizetése

Kérdés: Hogyan kell bevallani egy havi bruttó 400.000 forintos munkabérrel foglalkoztatott munkavállaló bérét abban az esetben, ha a foglalkoztató likviditási problémái miatt július hónapra csak 300.000 forint került számára elszámolásra, augusztus hónapra nem kapott bért, és szeptember hónapban kapta meg az elmaradt jövedelmét? Július hónapra a ténylegesen elszámolt 300.000 forintot, vagy a szerződésben meghatározott 400.000 forintot kell szerepeltetni? Mi szerepeljen az augusztusi bevallásban és végül a szeptember havi bevallásban bevallható egyben az elmaradt bér?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Bíróság által megítélt díjazás

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a felmentési időre járó távolléti díj, a végkielégítés – biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelmek, amelyeket 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhel. (Kivéve azt az esetet, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási idő

Kérdés: Meg lehet vásárolni a rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási időt?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkavégzés időtartama, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét,f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben foglaltak alapján az érintett személynek az egyéni vállalkozásában nagy valószínűséggel nem keletkezik járulékalapot képező jövedelme, így e jogviszonya nem növeli a majdani nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét.Heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] ...jegyezzük meg, hogy a szolgálati járandóság melletti kereseti korlát számítása során – minimálbér 18-szorosa – a minimum-járulékalapot is figyelembe kell venni.)Ugyanakkor van mód a társadalombiztosítással összefüggő költség csökkentésére.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
1
2
3
113