tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

23 találat a megadott járulékalap tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Egyéni és társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
Részlet a válaszból: […]első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg benyújtott nyilatkozatában vállalja, hogy az egyéni járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál magasabb (tehát a minimálbér 150 százalékát meghaladó) járulékalap után fizesse meg.A mezőgazdasági őstermelő a Tbj-tv. 30/A. §-ának (3) bekezdése alapján a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozhat a minimálbérnél magasabb alapú járulékfizetésről.Az említett két esetben mindez azt is jelenti, hogy a magasabb járulékalapnak megfelelő összeg után a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni. Végül a Kata-tv. 8. §-ának (4a) bekezdése a főállású[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4698
2. találat: Ügyvezető járulékalapja
Kérdés: Hol található arra vonatkozóan konkrét jogszabályi hely, hogy az ügyvezetőként társas vállalkozónak minősülő tag esetében elég a minimálbér (2014-ben 101 500 forint) alapulvételével megfizetni a járulékokat, és nem kell a garantált bérminimumot figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]tájékoztató abból indul ki, hogy a Gt. 21. §-ának (1) bekezdése, illetve 2014. március 15-től a Ptk. 3:22. §-a sem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a vezető tisztségviselői teendők ellátása igényel-e bármilyen végzettséget vagy szakképzettséget, illetve erre vonatkozóan semmilyen jogszabályi előírás sem létezik. Mindezek alapján a társas vállalkozónak minősülő ügyvezető esetében elegendő a 101 500 forint alapulvételével megfizetni a minimumadót és járulékot.Arra azonban mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet, hogy amennyiben az üzletvezető vagy ügyvezető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4380
3. találat: Evás társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Fizetheti-e a járulékait 130 000 forint alapján egy főfoglalkozású evás társas vállalkozó, aki jelenleg a garantált bérminimumot veszi figyelembe járulékalapként, de a jövedelmet ténylegesen nem veszi fel? A vállalkozó a magasabb összegű jövedelmet sem kívánja felvenni, és nem akarja megfizetni a személyi jövedelemadót sem.
Részlet a válaszból: […]járulékfizetést, ami annyit jelent, hogy az evás társaság társas vállalkozónak minősülő tagja csak akkor fizethet a minimálbérnél magasabb összeg után nyugdíjjárulékot, illetve a minimálbér másfélszeresénél magasabb összeg után egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, ha azt a magasabb összeget a személyes közreműködésére tekintettel járulékalapot képező jövedelemként ténylegesen megszerzi [Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése]. A ténylegesen megszerzett jövedelemhez pedig szja-fizetési kötelezettség párosul. Hozzátesszük, hogy egyoldalú nyilatkozattal történő kötelezettségvállalással kizárólag az evás egyéni vállalkozónak van lehetősége a magasabb járulékalap utáni járulékfizetésre a Tbj-tv. 29/A. §-ának (3) bekezdésébe foglalt szabályok alapján. A félreértések elkerülése érdekében megjegyezzük, hogy a társas vállalkozó jövedelemfelvétel hiányában nem feltétlenül a garantált bérminimum, hanem legalább a minimálbérnek megfelelő összeg után[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3726
4. találat: Társas vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Mi a lényege a Tbj-tv. R. 6. § módosításának? Korábban is és most is, vagy a tárgyév első napjától, vagy a tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig kell vizsgálni, hogy a járulékalap eléri-e a Tbj-tv. szerinti minimálbér összegét. Helyes-e az alábbi számítás, ha januárban 0 forint, februárban 600 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban és májusban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint összegű kivét esetén a járulékalap január hóban 94 000 forint, februárban 600 000 forint-94 000 forint = 506 000 forint, márciusban 0 forint, április és május hónapban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint?
Részlet a válaszból: […]határ). A törvény végrehajtási rendelete (6. §) kisegítő szabályként fogalmazza meg a járulékfizetési alsó határ összegét el nem érő átlagos havi jövedelem esetén követendő eljárást, mely szerint ekkor a járulékalapot ki kell egészíteni egy olyan összeggel, amellyel a járulékalap havi átlagos összege eléri a minimálbér összegét. A Tbj-tv.-ből és végrehajtási rendeletéből kitűnik, hogy egyrészt a járulékot a ténylegesen kifizetett (juttatott) jövedelem után kell fizetni, másrészt hogy ettől csak akkor kell eltérni, ha a tárgyévi halmozott járulékalap havi átlagos összege a tárgyhavi tényleges jövedelemmel együtt sem éri el a minimálbér összegét. Ez utóbbi esetben kell a tárgyhavi járulékalapot kiegészíteni addig, hogy a járulékalap havi átlagos összege elérje a minimálbér összegét. Véleményünk szerint a számítás során a törvényt helytelenül értelmezték, mivel ha valóban nem kellene beszámítani a korábbi járulékalapokat a jövedelem/kivét kifizetése hónapjának járulékalapjába, akkor az a helyzet áll(hat)na elő, hogy az egyéni és társas vállalkozók után a tárgyévben részükre ténylegesen kifizetett (elszámolt) jövedelemnél/kivétnél magasabb összeg után kellene járulékot fizetni, akkor is, ha egyébként ezek havi átlagos összege a minimálbért meghaladja. Márpedig ez ellentétes a Tbj-tv. hivatkozott paragrafusaival, mivel az ott leírtak értelmében egy vállalkozó tárgyévi összes járulékalapjának vagy a tárgyévi ténylegesen felvett (elszámolt) összes jövedelmével vagy a minimálbér 12-szeres összegével kell egyezőséget mutatnia. Az alábbi táblázatban elkészítettük a kérdésben említett jövedelmek figyelembevételével az adott időszak - általunk helyesnek tartott - járulékelszámolását. 2011. év Tagi jövedelem/ Vállalkozói kivét Halmozott tagi jövedelem/[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3342
5. találat: Garantált bérminimum alkalmazása
Kérdés: Vonatkozik-e a garantált bérminimum alkalmazása azokra a fodrász egyéni vállalkozókra, akik már évekkel ezelőtt megszerezték a képesítésüket, amely akkor még szakmunkásiskolában folyt, és szakmunkás-bizonyítványt kaptak, most azonban középfokú végzettség megszerzése mellett történik?
Részlet a válaszból: […]pontja] nem a vállalkozó tényleges végzettségéhez, hanem a főtevékenységéhez szükséges végzettség, szakképesítés szintjéhez köti. Ez a fodrász esetében jelenleg középfokú szakképzettséget jelent, így az említett vállalkozóknak
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3278
6. találat: Egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Keletkezik-e a kivétkor többletfizetési kötelezettsége annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki 2011-ben havonta a garantált bérminimum összege után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékokat, jövedelmet nem vesz fel minden hónapban, de év végén szeretne nagyobb összegű jövedelmet kivenni, amely kevesebb az éves kifizetett járulékalapnál?
Részlet a válaszból: […]járulékalap havi átlagos összege a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem mellett kisebb a minimálbérnél, a járulékokat a tárgyhónapban meg kell fizetni az után az összeg után is, amellyel a járulékalap havi átlagos összege eléri a minimálbér összegét. Annak érdekében, hogy a számítási metódus mindenki számára is egészen érthető, nyomon követhető legyen, készítettünk egy példát a kérdésben említett jövedelmi feltételekkel. 2011. év Vállalkozói kivét Halmozott vállalkozói kivét Minimálbér Halmozott minimálbér Járulékalap Halmozott járulékalap 01. 0 0 78 000 78 000 78 000 78 000 02. 0 0 78 000 156 000 78 000 156 000 03. 350 000 350 000 78 000 234 000 194 000 350 000 04. 0 350 000 78 000 312 000 0 350 000 05. 0 350 000 78 000 390 000 40 000 390 000 06. 0 350 000 78 000 468 000 78 000 468 000 07. 0 350 000 78 000 546 000 78 000 546 000 2011. év Vállalkozói kivét Halmozott vállalkozói kivét Minimálbér Halmozott minimálbér Járulékalap Halmozott járulékalap 08. 100 000 450 000 […] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3263
7. találat: Táppénzen lévő társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a járulékalapot abban az esetben, ha egy társas vállalkozó táppénzen volt? A foglalkoztató a minimum-járulékalapot csökkenti a táppénzes napok számára eső járulékalappal (71 500 forint: 30 nap x 5 nap = 11 917 forint), így 59 583 forint lesz a járulékalap, a NYENYI program viszont ebben az esetben hibát jelez, és a fennmaradó naptári napokra számítja az alapot (71 500 forint: 30 nap x 26 nap), így viszont 61 967 forint?
Részlet a válaszból: […]csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó táppénzben részesült. Ezt pontosítva ugyanezen paragrafus (2) bekezdés azt mondja ki, hogy amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2932
8. találat: Főfoglalkozású evás egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér, a piaci kereset, vagy a minimálbér kétszerese alapján fizet járulékot 2010-ben főfoglalkozású evás vállalkozó? 2009-ben a minimálbér kétszeres összege után történt a fizetés.
Részlet a válaszból: […]változott. A társas vállalkozók esetében mindez azt jelenti, hogy - szja-köteles jövedelem hiányában - a társas vállalkozás a tevékenységre jellemző kereset vagy a minimálbér alapulvételével fizeti meg a járulékokat a főfoglalkozású tagjai után. Az egyéni vállalkozó a járulékokat főszabályként a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Ám, ha ennél a jövedelme (melynek meghatározására vonatkozóan továbbra sem nyújt segítséget a jogszabály) kevesebb, akkor a tényleges jövedelem, de[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2887
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Evás bt. beltagjának járulékalapja
Kérdés: Kötelező-e a minimálbér kétszerese után megfizetnie a járulékot egy evás betéti társaság beltagjának, vagy elegendő a minimálbér után?
Részlet a válaszból: […]bekezdésének megfelelően a járulékokat a vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelme, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Nyilvánvaló, hogy az eva hatálya alá tartozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2713
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszból: […]bérjövedelemként fizetné ki. Ez az előny magában hordozza a hátrányt is. A jövedelemnek ez a része egy betegség esetén nem jelenik meg a táppénz alapjában, később pedig nem képezi alapját a nyugdíj számításának. A béren kívüli juttatások egyébként a munkaszerződés feletti munkabér felett adhatók. A példát alapul véve, ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 ezer forint, és a munkavállaló kap 10 ezer forint melegétkezési utalványt havonta, akkor a munkáltatónak a munkaszerződés szerinti munkabért - egész havi munkavégzés esetén - ki kell fizetnie a munkavállalónak, a személyi jövedelemadó és a járulékok alapja a 80 ezer forintos munkabér lesz. Az étkezési utalványt ezenfelül kapja adómentesen és járulékmentesen. A Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése írja elő, hogy a biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, ezt a kötelezettségét a foglalkoztató nem köteles teljesíteni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2151
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 23 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést