Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]amennyiben a biztosítás a hónap egészében nem áll fenn, vagy az érintett az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe. A keresőképtelenségnek a betegszabadsággal lefedett
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követő naptól. Mind a táppénz, mind a betegszabadság fizetésének az alapja az orvosi (kórházi) igazolás. A kórházi kezelés időtartamára a kórház igazolja a keresőképtelenséget, az "Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről" elnevezésű nyomtatványon a 102/1995. Korm. rendelet alapján. A számfejtést kizárólag az igazolás birtokában lehet elvégezni, ennek hiányában a dolgozó nem kaphatja meg az őt egyébként[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a munkavégzési kötelezettsége alól, részére erre a napra távolléti díjat kell fizetni. A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka jár. A betegszabadság címén járó 15 napba nem számít bele a munkaszüneti nap, függetlenül attól, hogy erre a napra a dolgozónak távolléti díjat kell fizetni. Az Eb-tv. 46. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint, ha a dolgozónak betegszabadság jár, a 44. § a) és f) pontjaiban említett keresőképtelenség esetén táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. Tehát a munkavállalónak a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számolható el, ha a munkáltató a munkavállaló számára a munkaszüneti napra munkaidőt osztott be, azaz e napon a munkavállalónak munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége lett volna. Ez teljesen logikus, hiszen ebben az esetben a munkaszüneti nap munkanappá válik, minden egyéb esetben azonban munkaszüneti nap, akár beteg a munkavállaló, akár egészséges.Az Eb-tv. 46. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt a keresőképtelenség tartamára jár. A?táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításánál figyelemmel kell lenni azonban a törvény (2) bekezdésében foglaltakra is. Ugyanis a hivatkozott joghely meghatározza, hogy ha a biztosított részére betegszabadság is jár, táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. Ugyancsak az Eb-tv. szabályozza, hogy táppénz minden naptári napra jár, ideértve a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Az Eb-tv. a 47. §-ban meghatározza azt is, hogy nem jár táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni a tanuló részére. A tanulói pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a Munka Törvénykönyvéről szóló törvénynek a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Jogalap nélküli kifizetés esetén a tanulói pénzbeli juttatást a tanulótól az Mt.-ben szabályozott módon lehet visszakövetelni. A tanulót az őt megillető betegszabadság időtartamára tanulói juttatásának hetven százaléka illeti meg. A Tbj-tv. 4. §-ának k) 1. alpontja alapján a Szak-tv. szerinti tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj járulékalapot képező jövedelem, továbbá a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül az 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerint. A tanulószerződésben meghatározott díj mint járulékalapot képező jövedelem után mind a gazdálkodó szervezetet és az egyéni vállalkozót (továbbiakban foglalkoztatót), mind a tanulót járulékfizetési kötelezettség terheli. A foglalkoztatónak 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a tanulónak pedig 4 százalékos természetbeni és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetnie.Nem terheli viszont a tanulót a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék fizetése, továbbá a foglalkoztatót szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség.A Szak-tv. XVI. fejezetének 40. pontja alatt találhatók a tanulókra vonatkozó munkajogi szabályok. E szabályok alapján a tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére az Mt. alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A betegszabadságra egyebekben az Mt. szabályait kell alkalmazni.A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló havi pénzbeli juttatása nem az adott hónapban ténylegesen meghatározott, illetve teljesített gyakorlati képzési napok számától vagy a gyakorlati képzési óraszámtól, hanem a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányától függ. A tanulók betegszabadsága idejére járó díjazás kiszámítására (távollétidíj-számítás) az Mt. szabályait nem lehet alkalmazni.A NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztá­lyának 2014. május 21-én kelt 31 58297045 ügyiratszámú tájékoztató jellegű állásfoglalása szerint:A Szak-tv. 63. §-a rendelkezik arról, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján pénzbeli juttatást köteles fizetni, meghatározva annak mértékét és formáját. A hivatkozott jogszabályhely a tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összegét − annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt a szakképzésben − a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve határozza meg. Tehát a tanuló pénzbeli juttatásának nagysága attól függ, hogy milyen arányban vesz részt a szakképzési évfolyamon az iskolában folyó elméleti és a gazdálkodónál folyó, kizárólag gyakorlati képzésben.A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére megillető betegszabadságot az adott tanévben elő­írt gyakorlati napokra vonatkozóan kell megállapítani. Azaz, ha a tanulónak az adott hét 5 munkanapjából 2 napot kellett volna gyakorlaton töltenie, akkor betegszabadság a 2 gyakorlati nap vonatkozásában illeti meg. A betegszabadság összegének megállapításakor a tanulói pénzbeli juttatás napi összegének megállapításakor osztószámként a fent meghatározott gyakorlati napokat kell figyelembe venni. A tanulói juttatás 70 százalékát a gyakorlati napok arányában kell kiszámítani.A Szak-tv. 64. §-ának (1) bekezdése alapján a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a tanulószerződés hatálybalépésének napjától teljes hónapra illeti meg.Fenti rendelkezéseket[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]dolgok tulajdonjoga, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok - eltérő megállapodás hiányában - a felsőoktatási intézményre, illetve az általa létrehozott gazdálkodó szervezetre az átadással átszállnak.A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.Költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra, azonban a hallgatót ebben az esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket az Mt. biztosít (díjazás hiányában értelemszerűen nem értendők ide pl. a munka díjazásához fűződő jogok).A szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján történő hallgatói munkavégzés feltételeit a 230/2012. Korm. rendelet határozza meg. E rendelkezések között találhatóak azok az Mt.-től eltérő kedvezőbb szabályok is, amelyeket a kormány hozott a Felsőokt-tv. felhatalmazása alapján (éjszakai munka, rendkívüli munka, napi nyolc óránál magasabb munkaidő, egyhetinél hosszabb munkaidőkeret alkalmazásának, pihenőnapok összevonásának, próbaidő kikötésének tilalmai, legalább napi 12 órás pihenőidő biztosítása).2013. december 31-ig a hallgatói munkaszerződések alapján díjazásban részesülő hallgató a Tbj-tv. alapján biztosítottá vált, és hallgatói díjazása után meg kellett fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. Az addig hatályos adójogszabályok értelmében a munkáltatónak pedig szociális hozzájárulási adót kellett fizetnie.2014. január 1-jétől módosultak a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatottakra vonatkozó társadalombiztosítási és adójogszabályok. A Tbj-tv. 11. §-a akként módosult, hogy a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Az új szabályozás alapján a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgató nem biztosított, tehát e jogviszonya alapján nem kell fizetnie egészségbiztosítási és munkaerő-piaci, valamint nyugdíjjárulékot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bér kifizetésére vonatkozó szabályokat az Mt. tartalmazza, a 18 napos határidő csak az egészségbiztosítási ellátások kifizetésére vonatkozik. Az Mt. semmilyen különleges szabályt nem tartalmaz a betegszabadság idejére
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]napot.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a fentiektől eltérően a szabadság (betegszabadság) az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Utóbbi esetén a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a szabadságot (betegszabadságot) ugyan napokban állapítja meg, de a kiadás módjára tekintettel a gyakorlatban átszámolja órákra. Pl. egy napi nyolcórás (általános teljes) munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén 8 óra x 15 = 120 óra lesz az órákra átszámított kiadható betegszabadság, ha a munkavállaló munkaviszonya nem év közben kezdődött. A kérdésbeli esetben ez azt eredményezi, hogy a kiadásra kerülő betegszabadság összesen 10 napi 12 órás beosztás szerinti munkanapra esik.Abban az esetben, ha a munkáltató a betegszabadságot egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén úgy adja ki, hogy a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaviszonyból, azaz nem önálló tevékenységből származó, adókötelezettség alá eső jövedelmének minősül, és személyijövedelemadóelőleg-alapot képez. Az adóelőleg-alapot képező jövedelem után a kifizető 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót köteles fizetni [2011. évi CLVI. tv. 455. § (1) bekezdésének a) pontja]. Mivel a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, ezért a juttatást 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]amelyet 70 százalékos mértékben kaphat a betegszabadság tartamára.Arra azonban fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a betegszabadság hónapjában is legalább a minimálbér erejéig "normál" módon meg kell fizetni az adókat és a járulékokat, és csak a minimálbér összegét meghaladó munkabérrészre szabad az ekho szerinti adózást választani az Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében. (Noha itt a kérdésben foglaltak alapján nem erről van szó, a teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy munkaviszony esetén is lehetséges a teljes munkabérre az ekho szerinti adózást választani, amennyiben a munkavállaló nyugdíjas, vagy igazolja, hogy[…] részlet vége a válaszból.