426 cikk rendezése:
1. cikk / 426 Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként
Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
2. cikk / 426 Üzemi baleset minősítése munkahelyi rendbontás esetén
Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?
3. cikk / 426 Résztáppénzes nap
Kérdés: Jogosult táppénzre a keresőképtelenség első napjára egy 6 havi munkaidőkeretben, 12 órás beosztással foglalkoztatott munkavállaló abban az esetben, ha éjszakai munkára volt beosztva 2025. március 10-e 18.00 órától 2025. március 11-e reggel 06.00 óráig, amit el is végzett, de március 11-én este 18.00 órakor már nem tudta felvenni a munkát betegség miatt? A munkavállaló az elvégzett 6 órára járó munkabérét megkapta.
4. cikk / 426 Két munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló üzemi balesete
Kérdés:
Milyen ellátásokra lesz jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha „A” munkáltatónál 2020. április 1-jétől dolgozik napi 8 órás munkaviszonyban, de a munkaideje – a munkabér összegének változatlanul hagyásával – napi 6 órára csökkent 2025. február 17-től, amely napon napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyba állt a „B” munkáltatónál, ahol még aznap, a munkaidő vége előtt üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelen volt február 18-tól március 21-ig? A munkavállaló az „A” munkáltatójánál sem tudja elvégezni a munkáját, így ebben a jogviszonyában is keresőképtelen.
5. cikk / 426 Tanulószerződéses tanulók keresőképtelensége
Kérdés:
Hogyan kell megállapítani az egynapi bért a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók keresőképtelensége esetén? Az adott hónap munkanapjaival, vagy csak a gyakorlóhelyen töltött napokkal kell elosztani a bért a betegszabadság számításához? Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az iskolában teljesítendő oktatási napokra elszámolt betegszabadságra is, vagy csak a gyakorlati napokra elszámolt összegre?
6. cikk / 426 Ellátás évek között áthúzódó keresőképtelenség esetén
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a dolgozó részére járó ellátásokat abban az esetben, ha 2024. december 30-tól 2025. január 10-ig keresőképtelen volt, és a keresőképtelenség kezdetekor még volt 5 munkanap betegszabadságra való jogosultsága? Ebben az esetben 2 munkanap betegszabadság után már táppénzre jogosult, vagy ki kell adni számára az 5 munkanap betegszabadságot, és utána kaphat táppénzt?
7. cikk / 426 Betegszabadság kifizetése
Kérdés: Valóban csak a december havi bérrel fogja megkapni a november 22-től december 7-ig fennálló keresőképtelensége idejére járó betegszabadság díjazását a munkavállaló, annak ellenére, hogy az orvosi igazolásokat az első keresőképes napján, november 8-án leadta a munkáltató részére? A munkáltatónál a bérfizetési nap a tárgyhónapot követő hónap 5-e, így az orvosi igazolások leadásakor már megtörtént a számfejtés. Nincs törvényi kötelezettsége a munkáltatónak a hóközi kifizetésre ebben az esetben?
8. cikk / 426 Táppénz mértéke
Kérdés: Hány százalékos táppénzre jogosult a munkavállaló, aki a jelenlegi munkáltatójánál 2024. szeptember 1-je óta dolgozik munkaviszonyban, 2023. április 18-tól 2024. augusztus 31-ig passzív GYED-ben, 2022. november 7-től 2023. április 17-ig passzív CSED-ben részesült, előtte pedig munkaviszonyban állt 2022. június 7-től 2022. november 6-ig, 2022. március 1-től 2022. május 29-ig, illetve 2014. május 21-től 2021. október 1-ig? A munkavállaló 2024. szeptember 4-től 2024. szeptember 13-ig keresőképtelen volt, amelyről igazolást adott le.
9. cikk / 426 Nyugdíj előtt álló munkavállaló tartós keresőképtelensége
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki 2024. április 21-től folyamatosan keresőképtelen, és ez az állapota feltehetően még hosszú ideig fennáll, amely miatt hamarosan lejár az egyéves táppénzjogosultsága? Érdemes esetleg megszakítania a keresőképtelenséget, és kivennie az éves szabadságát? Ebben az esetben újraindulna az egyéves keret? Az érintett 1 év 5 hónap múlva tölti be a nyugdíjkorhatárát, és jelenleg összesen 41 év szolgálati idővel rendelkezik.
10. cikk / 426 Nyugdíjba vonuló munkavállaló passzív jogú baleseti táppénze
Kérdés: Jogosult lesz a biztosítás megszűnését követően, passzív jogon a balesetitáppénz-ellátásra az a munkavállaló, aki 2024. szeptember 30-án üzemi balesetet szenvedett, amely miatt előreláthatóan 2025. januárig keresőképtelen lesz, de 40 év jogosultsági idejére tekintettel 2024. november 15-től nyugdíjba vonul? A foglalkoztató és a munkavállaló megállapodott a továbbfoglalkoztatásról.
