tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

29 találat a megadott részmunkaidős munkavállaló tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja
Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
Részlet a válaszból: […]munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet, vagy- a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett - munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt - jövedelmet, ha az nem éri el az előző pontban meghatározott összegetkell figyelembe venni.Tehát, amennyiben az érintett személy Magyarországon biztosított, ám külföldön adózik, akkor a járulék-alapja az alapbér, de legalább (jelenleg) 362 600 forint. Ezen összeg tekintetében a jogszabály nem tartalmaz arányosítási lehetőséget a munkaidő, illetve egyéb kieső idő (pl. fizetés nélküli szabadság) tekintetében.Ugyanakkor a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a foglalkoztató a 27. § (1) bekezdése b) pontjának második alpontját alkalmazza (hiszen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6597
2. találat: Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Miként kell figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulás összegének a meghatározása során azokat a munkavállalókat, akiknek a napi munkaideje a felére, tehát napi 4 órára csökkent?
Részlet a válaszból: […]adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerint kell megállapítani. A KSH említett útmutatójának 5. pontja értelmében, ha eltérő utasítás nincs, az átlagszámítást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni.A 2011. évi CXCI. tv. rehabilitációs hozzájárulásra
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6429
3. találat: Részmunkaidős munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Helyesen jár el az éves szabadság megállapításakor a munkáltató, ha egy 1979-ben született heti 24 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója részére csak 12 nap szabadságot számolt el, tekintettel arra, hogy a munkavállaló csak hétfőn, szerdán és pénteken dolgozik napi 8 órát, kedden és csütörtökön nem kell dolgoznia, tehát pihenőnapja van? Jogosan jár el a munkáltató, ha ugyanezen munkavállaló hétfőtől péntekig tartó keresőképtelensége esetén 5 munkanap betegszabadságot számol el?
Részlet a válaszból: […]pótszabadságokkal együtt adott évben 20 munkanap szabadság illetné meg teljes munkaidősként, akkor részmunkaidősként is ugyanannyi jár részére. Főszabály szerint a szabadságot a beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Amennyiben a munkáltató e szabály alapján adja ki a kérdésbeli munkavállaló szabadságát, a három beosztás szerinti munkanapjára 5 munkanap szabadságot kell kiadnia úgy, hogy 5 x 4,8 óra = 24 óra időtartamra járó távolléti díjat számol a szabadság idejére. Ebben az esetben a szabadság kiadását munkanapban kell nyilvántartani, és az éves szabadságból 5 munkanapot kell kiadottnak tekinteni. Egyenlőtlen munka­idő-beosztás esetén a munkáltató úgy is kiadhatja a szabadságot, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos időtartamra mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ekkor a kiadott szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés időtartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.A kérdésbeli munkavállaló három beosztás szerinti 8 órás munkanapjára kiadott szabadságát 3 x 8 óra = 24 óra időtartamban kell távolléti díjjal díjazni és nyilvántartani, ami a munkavállalóra irányadó 4,8 óra napi munkaidő figyelembevételével szintén 5 munkanapot tesz ki.A 12 beosztás szerinti 8 órás munkanapra eső, nyilvántartás szerint 96 órában kiadott szabadság a munkavállalóra irányadó napi 4,8 órás részmunka­idő alapulvételével 20 munkanap kiadott szabadságnak felel meg, ami azt jelenti, hogy ha a munkavállaló éves szabadsága a törvény alapján 20 munkanapban volt megállapítható, akkor a munkáltató azt maradéktalanul kiadta részére.A betegszabadság kiadására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4371
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Részmunkaidős munkavállalók jelenléti íve, pótlékai
Kérdés: Foglalkoztathatók kötetlen munkaidőben egy taxitársaságnál a 4 órás részmunkaidős gépjárművezetők? Van ebben az esetben jelenlétiív-vezetési kötelezettsége a munkáltatónak? Hogyan történik a pótlékok számfejtése ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]kezdi meg a munkavégzését és mikor fejezi be. E konstrukcióban a perem­idők és a törzsidő közti munkaidő beosztásának jogát engedte csak át a munkáltató. Az új szabályozás alapján, ha a rugalmas munkaidőn belül heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát írásban átengedi, akkor kötetlen munkarendről beszélhetünk (pl. a törzs­idő ideje a napi 8 órás általános teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a 4 órát nem haladja meg). A napi munkaidő fele beosztásának joga heti átlagban akkor is teljesülhet, ha a munkáltató nem minden napra engedi át a munkaidő részbeni beosztásának jogát a munkavállalónak, hanem csak a hét meghatározott napjaira.A kötetlen munkarendet a munkáltató rendeli el írásban, ahhoz a munkavállaló beleegyezése nem szükséges, azonban a kötetlen munkarend alkalmazása nem irányulhat a munkaidő-pihenőidő szabályok, a munkabérre vonatkozó szabályok kijátszására. A kötetlen munkarend alkalmazása esetén ugyanis nem kell alkalmazni a - kötetlen munkarendre vonatkozó szabályokon kívül - a munkaidő-beosztásra, a vasárnapi és munkaszüneti napon történő munkavégzésre, a munkaidőkeretre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a készenlétre vonatkozó szabályokat. Továbbá a munkáltatónak nem kell nyilvántartania sem a rendes és rendkívüli munkaidőt, sem a készenlétet. (Kérdés, hogy részbeni átengedés esetén miből lehet majd utólag megállapítani, hogy tényleg heti átlagban legalább a munkaidő felére átengedte a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató.) Nyilvántartás-vezetési kötelezettség hiányában nem lehet számon kérni a munkáltatótól a különböző munkaidőhöz kapcsolódó pótlékok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4134
5. találat: Részmunkaidős munkavállaló
Kérdés: Milyen munkaszerződéssel foglalkoztatható az a munkavállaló, aki részmunkaidős jogviszonyban heti 10 órában dolgozik, minden szombaton 6 órától 16 óráig? Milyen módon veheti ki a szabadságát ebben a munkarendben? A szerződés szerinti órabérén kívül jogosult-e bármilyen pótlékra, ha kizárólag a szombati napon dolgozza le a heti munkaidejét? Köteles-e a munkáltató a dolgozó részére heti, illetve havi munkaidő-beosztást készíteni, ha a részére átadott munkavállalói tájékoztatón a munkarendet feltüntették, és az nem változik?
Részlet a válaszból: […]erre a munkabér. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapítandó éves szabadság mértékét viszont nem lehet arányosítani. Itt a megoldást a szabadság kiadására vonatkozó szabályok alkalmazása jelenti. A szabadság kiadásánál főszabály szerint a munkarend, illetve a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Az általános munkarendben (hétfőtől péntekig) foglalkoztatott munkavállalóknál ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy egyheti szabadság öt munkanap igénybevételével jár. A beosztása szerint heti egy napon munkát végző munkavállalót az általános munkarendtől eltérően foglalkoztatják. Az általános munkarendtől eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról az Mt. 135. § (2)-(3) bekezdése rendelkezik. Az általánostól eltérő munkarendben dolgozók e munkaidő-beosztásukból fakadóan sem előnyben nem részesülhetnek, sem hátrány nem érheti őket. Az olyan munkaidő-beosztásnál, amely heti kettőnél több pihenőnapot biztosít, a szabadság kiadása szempontjából a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Az Mt. szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Amennyiben tehát a munkavállaló a heti munkaidőt a hétnek csupán egy napján dolgozza le, egy naptári heti szabadsághoz öt munkanap szabadságot kell számolni, kivéve ha az adott héten hétköznapra eső munkaszüneti nap is van, mert akkor azt nem lehet szabadságként kiadni. Amennyiben a munkaszüneti nap a beosztás szerinti szombati munkanapra esik, és a munkáltató nem rendelhet el rendes munkaidőben munkaszüneti napon munkavégzést, úgy a szabadság fenti szabályok szerinti kiadásának nincs helye. Ki kell azonban arra térni, hogy a heti tíz, tehát napi két órában foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalót nem a beosztás szerint napi munkaidő idejére illeti meg a munkaszüneti nap miatt kieső időre járó távolléti díj, hanem csak a rá irányadó munkaidőmérték szerinti időre, tehát két órára. A heti egy napon tíz órában foglalkoztatott részmunkaidős munkavállaló munkaideje egyenlőtlenül van beosztva. Ennek megfelelően csak munkaidőkeretben foglalkoztatható. Ilyen beosztás esetén is célszerű egyhetinél hosszabb időtartamú munkaidőkeretet meghatározni minimum négyheti, illetve havi időtartamban, mert hosszabb keretidőszakban már adódhat lehetőség arra, hogy a munkáltató a tíz és két óra közötti összesen nyolc órát a keretidőszak végéig ledolgoztassa a munkavállalóval. Például a kérdésbeli munkavállaló beosztható munkaideje egy négyheti keretidőszakban összesen negyven óra. Amennyiben munkaszüneti nap miatt nem dolgozik egy napot, akkor a munkaszüneti nap miatt kiesett időt csak a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével lehet figyelembe venni, tehát két órával. Így a ténylegesen ledolgozott munkaidő és a munkaszüneti napra figyelembe vehető munkaidő összesen harminckét óra lesz. A munkáltató megteheti, hogy a keretidőszak végéig a munkavállalót még legfeljebb nyolc róla időtartam erejéig beosztja, ha viszont erre nincs lehetőség, vagy nem él vele, a le nem dolgozott nyolc órára akkor is kell munkabért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3467
6. találat: Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató a heti 30 órás, napi 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói szabadságának elszámolásánál abban az esetben, ha a törvény alapján járó éves szabadságnapokat osztja 5-tel és megszorozza hárommal, tekintettel arra, hogy a működtetésében álló étterem nyitvatartási engedélye csak csütörtök, péntek és szombati napokra 18.00 órától reggel 4.00 óráig szól, és a munkavállalók a többi napon nem dolgoznak? Hogyan kell kiszámolni és kiadni ebben az esetben a betegszabadságot? Jár-e még egyéb juttatás a dolgozóknak a 15 százalékos éjszakai pótlékon túl abban az esetben, ha minden dolgozó azonos időpontban dolgozik?
Részlet a válaszból: […]szerinti munkanapjain munkát, hanem ettől eltérően kevesebb vagy több a beosztás szerinti napi munkaideje. Ilyenkor az szokott elsősorban kérdés lenni, hogy a szabadság alatt hány óra távollétet kell érteni? Az Mt. alapján a munkavállalót megillető rendes szabadságot munkanapokban határozzák meg. Ennek megfelelően a rendes szabadság kiadása (illetve igénybevétele) során is munkanapokban - és nem órákban - kell meghatározni és nyilvántartani a kiadott szabadság napjainak számát. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntése szerint a munkanapban meghatározott és kiadott szabadság nyilvántartása is értelemszerűen csak munkanapban történhet, mert a nyilvántartás a munkavállaló szabadsága megállapításának és kiadásának szabályszerű voltát hivatott igazolni. Az ettől eltérő, órákban való nyilvántartás nem felel meg a törvény hivatkozott rendelkezéseinek, és azok betartásának ellenőrizhetőségét nem biztosítja. Például ha a munkavállaló munkaidejének mértéke napi hat óra, akkor - függetlenül attól, hogy egyes napokon munkaidő-beosztása szerint ténylegesen hány órát dolgozik, egy nap szabadság egy munkanapnak, vagyis a napi munkaidő mértékével (hat óra) - és nem a ledolgozott, beosztás szerinti munkaidővel - alapul vett távollétnek felel meg. Fenti szabályok alapján a kérdésben felvázolt számítási módot nem lehet alkalmazni, mert gyakorlatilag a beosztás szerinti munkanapokra eső munkaórák alapján korrigálják vissza a szabadságnapokat. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetére vonatkozó szabály lehetővé teszi, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgozó munkavállaló a szabadság kiadása során azonos naptári időszakra mentesüljön a munkavégzés alól, mint az a munkavállaló, aki az általános munkarendben dolgozik. Ha tehát a munkavállaló hetente csak három napon végez munkát, de szabadság jogcímén az egész hétre mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, akkor számára öt munkanap szabadságot kell kiadni. A probléma akkor adódik, amikor a munkavállaló nem egész hétre kap szabadságot, hanem pl. egy napra. Ilyenkor előfordulhat, hogy nemcsak a munkavállaló beosztás szerinti munkanapjára esik szabadságnap, hanem a kiegyenlítő szabadnapjára is. A kérdésbeli esetben például, ha a munkavállaló csütörtökre kér szabadságot, akkor az előtte lévő kiegyenlítő szabadnapra is szabadságot kell kiadni. Így két munkanapnak megfelelő, a heti munkaidőből összesen 12 óra időt jelentő szabadságnapot kell kiadni, ami azt eredményezi, hogy a keret hátralévő időszakában ledolgozható munkaidő terhére két óra mínusz keletkezik. Ezt a munkaidőkeretből még hátralévő idő számításakor figyelembe kell venni, és ennyi idővel csökkenteni kell a beosztásra kerülő időt. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a munkaidőkeret végén ez a két óra kereten felüli munkaidőként jelentkezik, ami után meg kell fizetni a munkavállaló részére a munkaidőkereten felüli munkáért járó díjazást (munkabér+ötven százalék pótlék). Amennyiben szabadság kiadására úgy kerül sor, hogy a kiadás után többletmunkaidő keletkezik, akkor a munkaidőkeret hátralévő ideje alatt a fennmaradt munkaidőt ledolgoztathatja. Ha a különbözet ledolgozására nincs lehetőség, a különbözetre a munkavállalót az állásidőre járó díjazás (személyi alapbér) illeti meg. Ez a szabadság kiadása során fizetendő távolléti díj, illetve a szabadság kiadását követően a munkaidőkeretből még hátralévő munkaidő számítására vonatkozó Mt. 118/A. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabályból következik. E szerint munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távolléteket, így például a szabadság kiadásakor a távolléttel érintett napokat vagy figyelmen kívül kell hagyni, vagy a munkavállalóra irányadó napi munkaidő (teljes munkaidő esetén a napi nyolc, részmunkaidő esetén a munkaszerződésben megállapított részmunkaidő) mértékével kell figyelembe venni. Ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3167
7. találat: Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szabadsága
Kérdés: Ugyanannyi szabadság jár-e egy napi 3 órában dolgozó takarítónőnek, mint a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalóknak?
Részlet a válaszból: […]távolléti díjat kiszámítani. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra is alkalmazni kell a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat, köztük azt, hogy a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Amennyiben a munkavállaló munkaidő-beosztása szerint heti kettőnél több pihenőnapot kap, a szabadság kiadása szempontjából a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Annak a munkavállalónak viszont, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. Az utóbbi két számítási mód azokra az esetekre vonatkozik, amikor a munkáltató nem a tipikus - heti öt munkanapos - munkarend szerint foglalkoztatja a munkavállalót. Erre munkaidőkeret alkalmazása esetén van lehetősége. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3119
8. találat: Járulékfizetési felső határ részmunkaidős munkavállaló esetében
Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?
Részlet a válaszból: […]kell megállapítani. A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, valamint a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával." Látható a jogszabályszövegből, hogy a felső határ arányosítását kizárólag az év közben kezdődő, illetve megszűnő biztosítási jogviszony, illetőleg a tételesen felsorolt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2915
9. találat: Részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulás számításánál levonható-e az a 2002 óta rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállaló, akit a munkáltató napi 5 órás munkaidőben foglalkoztat? A dolgozó szerepel az átlagos statisztikai állományi létszámban.
Részlet a válaszból: […]kiadványában (továbbiakban: Útmutató) foglaltakat lehet segítségül hívni, melynek I. fejezete 6. pontja tartalmazza a kérdéses előírásokat. E szerint: "A különböző statisztikákban részben adott napi (pl. munkajogi állományi létszám esetén XII. 31. eszmei időponti) létszámot, gyakrabban valamely időszakra vonatkozó átlagos létszámadatot kell jelenteni. Az adatkérésben pontosan meghatározzuk a foglalkoztatottak azon csoportját, melyre a felvétel irányul. Így pl. a szervezet tevékenységében részt vevők havi átlagos állományi létszáma, vagy az alkalmazásban állók (teljes és nem teljes munkaidőben, de munkaszerződés szerint havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatottak) éves átlagos statisztikai állományi létszáma, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi átlagos állományi létszáma stb. Ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni. ... statisztikai adatgyűjtésekben, ha erre eltérő utalás nincs, az adatokat tizedes nélkül, a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével, egész számban kell közölni. (Kerekítés 4-ig lefelé, 5-től felfelé történik!)" Az Útmutató idézett pontja értelmében tehát a létszám meghatározása során minden személyt, a munkaidő hosszától függetlenül egy egész főnek kell tekinteni. Az Flt. 58. § (5) bekezdésében foglalt fogalommeghatározás alapján megváltozott munkaképességűnek az a személy minősül, "aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalásai és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. Ettől eltérően a 41/A. § alkalmazása szempontjából a megváltozott munkaképességű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2896
10. találat: Részmunkaidős munkavállaló étkezési jegye
Kérdés: Jogosult-e étkezési utalványra egy négyórás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló? A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi 6000 forintos étkezési utalványt kapnak.
Részlet a válaszból: […]vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, italautomatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 6000 forintot meg nem haladó része; e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 12 000 forintig, vagy a 6000 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;" Az idézett rendelkezés nem tartalmaz kitételt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2656
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést