tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

72 találat a megadott szabadság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kilépő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az időarányos szabadságot annak a munkavállalónak az esetében, aki 25 nap alapszabadsággal, valamint 7 nap pótszabadsággal rendelkezik, és a munkaviszonya 2021. június 15-én megszűnt? Össze kell adni az alap- és a pótszabadságot, és úgy arányosítani, vagy külön-külön kell kiszámítani az arányos napokat? A két számítási módszerrel különböző eredmények jönnek ki a kerekítés szabályai szerint.
Részlet a válaszból: […]alapszabadságból és a harmincötödik életéve betöltésétől járó 5 nap pótszabadságból áll. Ezenfelül a munkavállalót több egyéb jogcímen is megilleti pótszabadság (pl. 16 évesnél fiatalabb gyermekek után, megváltozott munkaképesség esetén stb.).A jogszabály az időarányos számítás során nem választja el az alap- és a pótszabadságot, hanem egyöntetűen csak szabadságról rendelkezik, tehát a munkavállalót időarányosan megillető szabadság kiszámítása során az egyes jogcímeken járó szabadságokat nem külön-külön arányosítva kell összegezni, hanem össze kell adni az alapszabadság és az egyes pótszabadságok alapján a teljes naptári évre járó szabadságok mértékét, és az így kapott mértéket kell a tárgyévben munkában töltött idő [Mt. 115. § (2) bekezdés] és a tárgyév naptári napjai hányadosával arányosítani. Amennyiben az így kapott mértékben a töredék eléri a fél napot, akkor azt egy egész napként, a munkavállaló javára kell figyelembe venni. Jelen esetben tehát a kilépő munkavállalót időarányosan 15 nap szabadság illeti meg (25+7 = 32/365×166 = 14,55).A kérdéshez kapcsolódóan felhívjuk a figyelmet, hogy a gyermek születése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6865

2. találat: Szabadság fizetés nélküli szabadság idejére

Kérdés: Jogosult a fizetés nélküli szabadság első fél évére ismét a szabadságára az a munkavállaló, aki 2019. november 3-ig, gyermeke 3. életévének betöltéséig GYES-en volt, majd visszatért dolgozni, amely tényt a munkáltató tudomásul vette, de csak a szabadságát töltötte le, mert ezen idő alatt gyermeke tartós betegségére tekintettel ismét megigényelte a GYES-t, melyet 2020. október 31-ig meg is kapott? A munkavállaló a szabadsága lejártát követő naptól ismét kérte a munkáltatótól a fizetés nélküli szabadságot, melyet engedélyeztek a részére.
Részlet a válaszból: […]kezelés, valamint a kötelező orvosi vizsgálata tartama, továbbá a véradáshoz szükséges, legalább négyórás időtartam, a szoptató anyát megillető, a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy-, ikergyermekek esetén kétszer kétórás, a kilencedik hónap végéig naponta egy-, ikergyermekek esetén naponta kétórás időtartam, hozzátartozó halálakor két munkanap, általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő, önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartama, bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam, a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama, továbbá munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb időtartam).Az Mt. 128. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A (2) bekezdésben foglaltak alapján a munkavállaló - örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából - a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, háromévesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A (3) bekezdés rendelkezései értelmében a munkavállaló az Eb-tv. 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult. Ez a (3) bekezdés 2020. január 1-jétől hatályos, és az ún. nagyszülői GYED szabályozásával összefüggésben került be az Mt.-be.A kérdésbeli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6343

3. találat: Szabadság idejére járó díjazás

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a szabadság idejére járó távolléti díjat abban az esetben, ha a munkáltató a munkabért idő- és teljesítménybér összekapcsolásával állapítja meg oly módon, hogy a havi bruttó 200 000 forint alapbéren felül jutalékot is fizet, amely a tervek alapján meghatározott forgalmi jutalékból, valamint adminisztrációs jutalékból áll? A forgalmi jutalékot a cég valamennyi üzletkötője összesített teljesítménye alapján állapítják meg. A munkaszerződésben csak az alapbérről rendelkeznek, a teljesítménykövetelményeket külön melléklet tartalmazza. Megkaphatja teljes összegben az adott hónapra járó jutalékot a munkavállaló abban az esetben, ha elmegy 5 nap szabadságra, vagy arányosítani kell a számára járó összeget?
Részlet a válaszból: […]bekezdésében foglaltak alapján a távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni.Az Mt. 137. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét. Ebből a szabályozásból vezethető le, hogy a távolléti díj megállapításakor a teljesítménybért akkor kell figyelembe venni, ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában, vagy az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával úgy állapították meg, hogy az időbér nem éri el az alapbér összegét. Fentiek alapján az alapbéren fe-lül, a mellett fizetett jutalékot mint teljesítménybért a távolléti díj megállapításakor nem kell számításba venni.Az Mt. semmilyen kitételt nem tartalmaz a jutalék megállapítására, illetve a kifizetés feltételeire vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy azt teljesen a munkáltató döntésére, illetve a munkáltató és a munkavállaló megállapodására bízza. Az egyenlő bánásmód követelményére azonban a feltételek megállapításakor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5793
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Táppénz módosítása

Kérdés: Módosítható szabadságra a táppénz?
Részlet a válaszból: […]igény bejelentésére még nem került sor az egészségbiztosítási szervhez, illetve - amennyiben a munkáltatónál kifizetőhely működik - a kifizetőhelyhez.Ekkor csak a munkáltatói bérelszámolás módosítására van szükség a szabadságnapok és a távolléti díj tekintetében, és a keresőképtelenséggel kapcsolatos orvosi igazolás(ok) jelentőségüket vesztik.Amennyiben a táppénz iránti igény bejelentése már megtörtént, annak azonnali visszavonására, illetve ha az ellátás már folyósításra is került, akkor annak visszafizetésére van szükség, ha a felek ennek ellenére a keresőképtelenség napjaira a szabadság kiadása mellett döntenek.Az Eb-tv. 47. §-ának (1) bekezdése alapján a táppénz alapesetben minden naptári napra jár, beleértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.Nem jár azonban táppénz - egyebek mellett - a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után. Ez azt jelenti, hogy a szabadság idejére számfejtett távolléti díjra tekintettel az ugyanazon időszakra igényelt táppénz kifizetésére jogalap nélkül kerül sor, tehát azt vissza kell fizetni.Az Eb-tv. visszafizetési és megtérítési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5278
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Keresőképtelenség idejére járó szabadság

Kérdés:

A törvény szerint a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség idejére jár szabadság. A 30 napot munkanapban vagy naptári napban kell érteni, illetve hogyan kell figyelembe venni a betegszabadságot?

Részlet a válaszból: […]meghaladja a harminc napot, a keresőképtelenség teljes időtartamát figyelmen kívül kell hagyni az adott évben munkában töltött idő számításánál. A betegszabadság a keresőképtelenség idejére jár, tehát betegszabadság kiadása esetén is - a kiadás szabályaitól függetlenül - az annak alapjául szolgáló keresőképtelenség naptári napokban számolt idejét kell számításba venni.   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 278. számában – 2015.05.19.) Észrevétel: Ellentmondást érzek a 4536. kérdés és a fenti 4623. kérdésre adott válasz között. A keresőképtelenség idejére járó szabadság korrigálása a 30 napot meghaladó idő után kezdődik, tehát a 31. naptól, vagy ha elérte a 30 napot, már az első naptól nem jár szabadság? A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A Társadalombiztosítási Levelek 2015. január 13-án megjelent számában a 4623. kérdésszám alatt adott válasz tévesen tartalmazza, hogy „ha a keresőképtelenség naptári napokban összeszámított időtartama meghaladja a harminc napot, a keresőképtelenség teljes időtartamát figyelmen kívül kell hagyni az adott évben munkában töltött idő számításánál”. A szabadság számítása szempontjából a keresőképtelenség 31. napjától kezdő időtartamot nem kellett munkaviszonyban töltött időként figyelembe venni. A keresőképtelenség naptári évenkénti tartamát össze kellett számítani,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4623

6. találat: Szabadság megállapítása munkaidőkeret esetén

Kérdés: Mennyi szabadság illeti meg egy közhasznú nonprofit kft. munkavállalóját, aki havi 240 órás munkaidőkeretben dolgozik 10 munkanapot úgy, hogy 24 órát dolgozik, 48 óra szabad? A napi 24 órás munkaidőben bejelentett munkavállalót is 30 nap szabadság illeti meg, amit órában kell nyilvántartani, tehát 30 x 24 óra?
Részlet a válaszból: […]különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.Amennyiben a készenléti jellegű munkakör fenti meghatározás szerinti egyik feltétele sem állapítható meg a konkrét munkakörre, akkor a készenléti munkakörhöz kötődő különös munkaidő-pihenőidő szabályok sem alkalmazhatók.Főszabály szerint a munkavállaló beosztás szerintia) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óralehet.Magasabb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén lehet - a felek írásbeli megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerintia) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra.Ezt a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja.A munkáltató a munkaidőt főszabály szerint az általános munkarend szerint (heti öt napra, hétfőtől péntekig) osztja be. Ettől eltérően munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). Munkaidőkeret alkalmazása esetén először a munkaidőkeret tartamát kell meghatározni. A munkaidőkeret tartama egyenlő a keret kezdő és befejező időpontja közötti időtartammal. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. A munkaidőkeret maximálisan meghatározható tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. Ettől eltérően legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét lehet a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá- polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató,- a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,- a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító,- a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó, vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben,- a kikötőbenfoglalkoztatott munkavállaló tekintetében.A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.Fentiek alapján nem határozható meg a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás a feltett kérdés szerinti havi óraszámban, mert a havi keretben teljesítendő munkaidő függ az adott hónapban az általános munkarend szerinti munkanapok számától, és attól is, hogy abban a hónapban esik-e munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra. E szerint például 2014. október hónapban 22 munkanapot (leszámítva a hétköznapra eső 1 munkaszüneti napot) kell figyelembe venni a havi keretben teljesítendő munkaidő számításakor, ami a 12 óra napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén 12 x 22 = 264 óra havi teljesítendő munkaidőt jelent. 2012 novemberében 20 munkanapot kell számításba venni (november 1. szombatra esik, így ezt a napot nem kell figyelmen kívül hagyni), ezért a teljesítendő munkaidő 12 x 20 = 240 óra.A törvény rendelkezik arról is, hogy a keretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor a távollét tartama hogyan vehető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4603
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Szabadság hosszú távú táppénz lejárta után

Kérdés: Hogyan alakul a szabadsága 2012-ben és 2013-ban annak az 59 éves férfinak, aki 2012. május 31-től 2012. június 20-ig betegszabadságon, 2012. június 21-től 2013. június 20-ig pedig táppénzen volt?
Részlet a válaszból: […]a) pontja értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartama alatt a keresőképtelenséget okozó betegség (teljes) tartamára a munkavállalót megilleti a szabadság.A régi Mt. 133. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.Az Mt. 2013. január 1-jétől hatályos 115. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése értelmében munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásábana) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,b) a szabadság,c) a szülési szabadság,d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első 6 hónapjának,e) a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség,f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés 3 hónapot meg nem haladó,g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározotttartama.Az Mt. 2013. január 1-jétől hatályos 117. §-ának (1) bekezdése határozza meg a munkavállaló életéveinek függvényében (25. életévtől a 45. életévig) az 1-10 munkanap pótszabadság mértékét.A régi Mt. 2012. december 31-ig hatályos Mt. 131. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazták az alapszabadság mértékére vonatkozó előírásokat.E rendelkezések értelmében az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a munkavállaló életkorának előrehaladásával (25. életévtől a 45. életévig) folyamatosan - legfeljebb évi 30 munkanapra - emelkedik.A fentiekben előadott rendelkezések összevetése, értelmezése alapján megállapítható, hogy a kérdéses esetben érintett munkavállalót 2012. évben, figyelemmel a régi Mt. 131. §-a (1) bekezdésének j) pontjára, illetve a 130. § (2) bekezdésének a) pontjára, 30 munkanap rendes szabadság illeti meg.A 2012. december 31-ig hatályos régi Mt. rendelkezések értelmében az érintett munkavállalót a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4221
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Szabadság kiszámítása 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a munkavállaló szabadságát abban az esetben, ha a naptári évben 40 napig volt keresőképtelen? A keresőképtelenség teljes időtartamát, vagy csak a 30 napot meghaladó részt kell levonni a munkában töltött időből? A munkáltató a munkavállalóval történő írásbeli megállapodás alapján eltekinthet a keresőképtelenségből eredő kieső időtől, és megadhatja munkavállalójának mind a 30 nap szabadságot, függetlenül attól, hogy volt-e 30 napot meghaladó keresőképtelensége vagy sem, vagy csak kollektív szerződésben lehet eltérni a munkavállaló javára?
Részlet a válaszból: […]hogy az Mt. 115. §-ában foglalt rendelkezésektől a kollektív szerződés kizárólag a munkavállaló javára, a felek megállapodása mind a munkavállaló javára, mind hátrányára eltérhet.Az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglalt rendelkezés nyelvtani, logikai, tartalmi értelmezése alapján megjelent különböző szakmai kommentárok úgy értelmezik a vonatkozó rendelkezést, hogy nem a 30 napot meghaladó keresőképtelenség tartamát kell figyelmen kívül hagyni az éves rendes szabadságra való jogosultsági idő számításánál, hanem az egyes keresőképtelenségek tartamát az adott naptári évben össze kell számítani, és ha ezek együttes tartama a 30 napot meghaladja, abban az esetben a teljes keresőképtelenség időtartamára nem jár éves rendes szabadság.Szakmai álláspontunk értelmében, a megjelent szakmai kommentárokban közreadott értelmezést a vonatkozó Mt.-rendelkezés nyelvtani, logikai, tartalmi összefüggése nem zárja ki, függetlenül attól a körülménytől, hogy e rendelkezés az érintett munkavállalót hátrányosan érinti abban az esetben, ha a naptári évben az egyes keresőképtelenségek tartama összesítve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4155
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: GYED-ről visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Ki tudja venni a szabadságát a munkába állás előtt az a munkavállaló, aki 2010. december 30-án született gyermeke után GYED-ben részesült, amelynek lejárta után vissza szeretne menni dolgozni? Mennyi időre jár a szabadság ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]megállapodás 2011. augusztus 1-jét követően lejáró fizetés nélküli szabadság megszűnésekor köthető.A régi Mt. 211. §-ának 2012. január 1-jétől hatályos (6a) bekezdése értelmében a 2011. augusztus 1-je után kezdődő és az azt követően lejáró fizetés nélküli szabadság megszűnésekor a (6) bekezdés szerint köthető megállapodás alapján a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságot lehet csak pénzben megváltani abban az esetben is, ha az igénybe vett fizetés nélküli szabadság első évére jár a munkavállaló részére szabadság.A 2012. évi LXXXVI. tv. 8. §-ának (6) bekezdése értelmében az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése szerint a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadság 2012. december 31-ig váltható meg.A régi Mt. 134. §-ának (3) bekezdése 2011. augusztus 1-jétől hatályos b) pontja értelmében a munkavállaló betegsége vagy személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül adja ki a munkáltató a munkavállaló részére a rendes szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.A régi Mt. 132. §-ának 2012. január 1-jétől hatályos (2) bekezdése értelmében a munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabba) egy gyermeke után 2,b) két gyermeke után 4,c) kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár.A pótszabadság szempontjából a gyermeket elő­ször a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.A régi Mt. 138. §-a (5) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából; a 2011. augusztus 1-jétől hatályos (5/a) bekezdés értelmében, ha a munkavállaló az (5) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, megszakítási szándékát előzetesen közölni kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadság kezdetétől számította) 6 hónap eltelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 30 nap,b) 6 hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 60 napelteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni.A Cst. 21. §-ának (1) bekezdése értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyerme­kének a gyámját - keresőtevékenységeta) a gyermek egyéves koráig nem folytathat,b) a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.A kérdéses esetben érintett munkavállaló a gyermek otthoni gondozása céljából részére biztosított fizetés nélküli szabadságát a gyermekgondozási díj lejártát követően meg kívánja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3967

10. találat: Apa szabadsága GYES idejére

Kérdés: Jogosult lesz az édesapa a fizetés nélküli szabadság első évére járó szabadságra abban az esetben, ha az édesanya a hármas ikreik után a gyermekek 3 éves koráig TGYÁS-ban, GYED-ben és GYES-ben részesült, ezt követően munkába állt, és az édesapa igényelte a GYES-t, aki most az ellátás folyósítása mellett szintén munkába kíván állni? A gyermekek közül az egyik tartósan beteg, ezért igényli az édesapa a GYES továbbfolyósítását. Az édesanya részére a fizetés nélküli szabadság első évére a szabadságot kiadták.
Részlet a válaszból: […]tv. 9. §-a vezette be azzal az átmeneti szabállyal, hogy a szabadságra jogosító idő szabályait a 2011. évi CV. tv. hatálybalépését követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetében kell alkalmazni. Abban az esetben tehát, ha a munkavállaló gyermek ápolása, gondozása miatti fizetés nélküli szabadsága 2011. augusztus 1-jét megelőzően kezdődött, a munkavállaló az ilyen célú fizetés nélküli szabadság első évére jogosult szabadságra. A jogszabály a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság meghatározott idejére járó szabadságra való jogosultságot munkavállalóra állapítja meg. Nincsen sem kizárási, sem összeszámítási szabály.A jelenleg hatályos régi Mt. rendelkezései szerint a gyermek ápolása, gondozása céljából a munkavállalót az alábbi esetekben illeti meg fizetés nélküli szabadság:- a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;- a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;- a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3950
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést