tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

71 találat a megadott külföldi állampolgár tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Angol állampolgár CSOK-igénylése

Kérdés: Tajkártyát vagy Európai Egészségbiztosítási Kártyát kell igényelnie annak az angol állampolgárnak, aki 2020. július 13-tól rendelkezik magyar lakcímmel, kiküldöttként A1 igazolása van 2021. január 1-jétől 2022. december 31-ig, és igényelni szeretné a CSOK-ot?
Részlet a válaszból: […]valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja. A vázolt esetben tehát nem tajszám, hanem a külföldi biztosító igazolása szükséges. Ez lehet az S041-es igazolás, de lehet a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6827
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Indiai állampolgár egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Mikor jelentkezhet be egy indiai állampolgár egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére Magyarországon? Egy tájékoztatás szerint csak egy év magyarországi tartózkodás után válhat jogosulttá az egészségügyi szolgáltatásra. Ha ez így van, akkor hová fordulhat, ha orvosi ellátásra van szüksége?
Részlet a válaszból: […]ha belföldinek minősül, és legalább egy éve rendelkezik bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencvennapos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel.A Tbj-tv. 4. §-ának a) pontja értelmében belföldinek minősül:- a Magyarország területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,- a 2007. évi I. tv. hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6788
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Indiai állampolgárok családi adókedvezménye

Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
Részlet a válaszból: […]magánszemélynek azt kell igazolnia, hogy a magyar szabályok alapján a kedvezményezett gyermek után családi pótlékra jogosultság megállapítható lenne, illetve az eltartott gyermek a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető lenne.Ha a külföldi magánszemély családi pótlékra jogosult lenne, akkor következő lépésként vizsgálandó, hogy a családi kedvezmény csak akkor illeti meg a magánszemélyt, ha ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol (külföldön) nem illeti meg. Ha külföldön a magánszemélyt megilleti családi kedvezmény vagy hasonló kedvezmény, a Magyarországon adóköteles jövedelmével szemben a kedvezményt nem érvényesítheti.Ha ugyanilyen vagy hasonló kedvezmény nem illeti meg a magánszemélyt, akkor utolsó szempontként a bevételi arányokat kell figyelni. Családi kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes nem önálló és önálló tevékenységből származó jövedelme - ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját -, valamint nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel szerzett jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá.A kifizető a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6753

4. találat: Szerb állampolgár járulékai

Kérdés: Milyen típusú és milyen összegű járulékokat kell levonni egy szerb állampolgárságú professzor részére adott pénzbeli díjból?
Részlet a válaszból: […]szerződő fél felségterületén munkaviszonyban áll vagy önálló tevékenységet végez, kizárólag azon szerződő fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén a lakóhelye van. Tehát, ha a kérdésben említett szerbiai professzor Szerbiában is dolgozik, akkor magyarországi jogviszonya alapján nem terjed ki rá a biztosítás, és nem terheli járulékfizetési kötelezettség.Ami a kifizető szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét illeti: a Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében - a Tbj-tv. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulék-alapot nem képező jövedelemre tekintettel.A Tbj-tv. 4. §-ának j) pontja értelmében külföldinek az a természetes személy tekintendő, aki nem minősül belföldinekUgyanezen szakasz u) pontja alapján belföldinek minősül:- Magyarország területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6314
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Japán állampolgárságú munkavállalók

Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
Részlet a válaszból: […]járulékokat mind a magyarországi, mind pedig a Japánból származó jövedelem után idehaza kell megfizetni.Ezzel összefüggésben emlékeztetnünk kell a Tbj-tv. 4. §-ának h) pontjára, miszerint a Tbj-tv. alkalmazásában munkaviszonynak minősül a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik.A japán foglalkoztatótól származó jövedelem utáni járulékfizetés tekintetében a Tbj-tv. 56/A. szakaszának előírásait kell alapul venni.Ennek megfelelően a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ez utóbbi esetben köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.Amennyiben a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Air. szerinti képviselővel, és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6313

6. találat: Külföldi állampolgár utazási költsége

Kérdés: Adható adómentesen hazautazási költség egy EU-s állampolgárnak, aki egyébként Magyarországon rendelkezik lakcímkártyával, a lakcíme Budapesten van, de Franciaországba szeretne hazautazni? A munkavállaló a lakcímkártyán kívül regisztrációs igazolással rendelkezik Magyarországon. Hogyan állapítható meg, hogy a magyar lakcím állandónak vagy ideiglenesnek minősül, ha erre vonatkozóan semmi nem található a lakcímkártyán?
Részlet a válaszból: […]regisztrációs igazolást állít ki. A regisztrációs igazolás a bejelentkezés tényét és időpontját tanúsítja.A regisztrációs eljárásban tett bejelentés alapján a lakcímkártyát postán küldik meg. A lakcímkártyán a természetes személy lakcímadata jelenik meg. Az Nyt. alapján lakóhelynek annak a lakásnak a címe minősül, ahol a természetes személy él, míg tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül a polgár három hónapnál hosszabb ideje tartózkodik.A munkavállaló hazautazási költségének megtérítési kötelezettségét a munkáltató számára a 39/2010. Korm. rendelet írja elő. A rendelet alkalmazásában munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás, illetve a hazautazás.A rendelet alapján hazautazás a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer, az általánostól eltérő munkarend esetén havonta négyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.A munkába járás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6261

7. találat: Külföldi állampolgár mezőgazdasági tevékenysége

Kérdés: Őstermelőként vagy mezőgazdasági egyéni vállalkozóként végezhet mezőgazdasági vállalkozói tevékenységet, illetve vásárolhat Magyarországon termőföldet egy osztrák állampolgár, aki regisztrációs igazolással (tartózkodási engedély) rendelkezik Magyarországon, bejelentett lakhelye is Magyarországon van, mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, amely alapján földművesként kérni fogja a nyilvántartásba vételét az illetékes földhivatalnál, és mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni?
Őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként kell járulékot fizetnie, illetve előfeltétele a járulékfizetés a tevékenységek folytatásának? Az érintett osztrák állampolgár Magyarországon két kft.-nél is munkaviszonyban áll, és a NEAK Nemzetközi Kapcsolatok és Jogviszony Nyilvántartási Főosztály által megküldött igazolás szerint 2018. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig a társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítésre került Magyarországon.
Részlet a válaszból: […]választ adni, annál is inkább, mert az ezzel összefüggő speciális szaktudással szerkesztőségünk tanácsadói - a lapunk jellegéből következően - nem rendelkeznek. A problémával kapcsolatban az illetékes falugazdász lényegesen pontosabb információkkal tud szolgálni.Ami a kérdés társadalombiztosítási részét illeti: főszabály szerint mind a mezőgazdasági őstermelőre, mind pedig az egyéni vállalkozóra kiterjed a biztosítás, és ennek megfelelően fennáll a járulékfizetési kötelezettség.Ugyanakkor a tevékenység folytatásának nem előfeltétele, hanem következménye a járulékfizetési kötelezettség. Mindkét említett vállalkozási formában lehet Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet folytatni. Az őstermelőre kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak, de az ennek keretében folytatható tevékenység kötöttebb, így például a keretében nincs mód bérmunka végzésére.Ugyanakkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6215

8. találat: Osztrák állampolgár magyarországi kiküldetése

Kérdés: Milyen bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy osztrák anyavállalat egy osztrák állampolgárságú munkavállalóját a magyarországi leányvállalatához rendeli munkavégzésre kiküldetés keretében, amely várhatóan több évre szól? A dolgozó Magyarországon semmilyen jövedelmet nem kap, az anyavállalat folyósítja a munkabérét, A1-es igazolással rendelkezik, és a lakóhelye Ausztriában van, azaz naponta ingázik a két ország között.
Részlet a válaszból: […]alapján a kiküldetést követő 24 hónapig továbbra is Ausztriában terjed ki a biztosítás - amit az említett A1-es igazolás bizonyít is -, ezért a magyarországi leányvállalatnak vele kapcsolatban semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettsége
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6085
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Letelepedési engedéllyel rendelkező izraeli állampolgár

Kérdés: Kell Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az izraeli állampolgárnak, aki hazánkban letelepedési engedéllyel rendelkezik, de Izraelben biztosított, amiről rendelkezik az ottani hatóság által kiállított igazolással? Az érintett egyébként Magyarországon három cég tulajdonos ügyvezetője, de jövedelmet egyikből sem vesz fel, ezért járulékot sem fizet.
Részlet a válaszból: […]státusz) hiányában a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében egészségügyi szolgáltatási járulék terheli.Ugyanakkor a kérdésben foglaltak szerint az érintett személy Magyarországon három cégnek is tulajdonosa, illetve vezető tisztségviselője. Amennyiben ezek társas vállalkozások, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében nagy valószínűséggel vezető tisztségviselőként társas vállalkozónak minősül, amely alapján legalább az egyik cégben biztosítási és ezzel együtt járulékfizetési kötelezettség is terheli.Amennyiben a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. Ugyanakkor a biztosítási jogviszonyt, illetve az abban bekövetkező változást a 'T1041-es bejelentő és változásbejelentő lapon közölni kell.A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5678
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszból: […]szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan. A felsorolásból látható, hogy a bejelentett lakóhely és a tartózkodási engedély nem elegendő a belföldi minősítéshez, ezért a koreai anyacég Magyarországra kirendelt dolgozói továbbra is külföldinek tekintendők a Tbj-tv. alkalmazása során. Ennek következtében - figyelemmel az Eho-tv. előbb idézett rendelkezésére - nem keletkezik a juttatásaik után a magyar leányvállalatnak százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége. A szociális hozzájárulási adót illetően a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (4) bekezdésének h) pontjából kell kiindulni, melynek értelmében a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj-tv. 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki. A Tbj-tv. 13. §-ának b) pontja úgy szól, hogy a Tbj-tv. rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a jogalkalmazás során a kétoldalú egyezmények szabályai megelőzik a hazai jog előírásait. Tekintve, hogy Magyarország és a Koreai Köztársaság között szociális biztonsági egyezmény van érvényben, így annak szabályai elsőbbséget élveznek a Tbj-tv. előírásaival szemben. A 2006. évi LXXIX. tv.-nyel kihirdetésre került egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése értelmében, amennyiben a koreai anyacég az alkalmazásában álló dolgozót kiküldi a Magyarország területén működő leányvállalatához, az első harminchat hónap alatt e munka vonatkozásában a Koreai Köztársaság kötelező biztosításról szóló jogszabályai alkalmazandók a továbbiakban is, úgy mintha a munkavállaló továbbra is Korea területén állna alkalmazásban. Ugyanezen cikk (2) bekezdése rendelkezik a kiküldetési időtartam hosszabbításának lehetőségéről is, ennek értelmében, amennyiben a kiküldetés meghaladja a harminchat hónapot, a korábbi állam joghatósága további harminchat hónappal meghosszabbodik, ha mindkét szerződő állam illetékes hatóságai (vagy az általuk kijelölt teherviselők vagy egyéb szervek) helyt adnak a munkavállaló és a munkáltató ez irányú közös kérelmének. E szabályok alapján a koreai anyacég alkalmazásában álló külföldi illetőségű munkavállalók a magyarországi kiküldetésük időtartama alatt, de legfeljebb harminchat hónapig, hosszabbítás esetén összesen maximum hetvenkét hónapig nem a magyar, hanem a koreai jogszabályok hatálya alá tartoznak, azaz rájuk a magyar társadalombiztosítási kötelezettség ez idő alatt nem terjed ki. Erre tekintettel szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem merül fel utánuk ugyanezen időtartam alatt. A személyi jövedelemadót érintően más a helyzet, ott ugyanis nem lehet szó mentesülésről. A kettős adóztatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5212
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést