Találati lista:
1 Kanadai illetőségű magánszemély jogdíja
Kérdés: Egy kanadai illetőségű magánszemély jogdíjat kap egy magyar illetőségű egyesülettől, amely a magyar–kanadai adóegyezmény alapján 10 százalék adót von le a kifizetésből. Mit jelent az egyezmény 12. cikkének 3. pontjában a mű „gyártásával vagy sokszorosításával” kapcsolatos jogdíj? Milyen esetben nem kell Magyarországon adót levonni? Hogyan szemléltethető a különbség egy költőnek vagy egy képzőművésznek fizetett jogdíj esetében?
2 Román magánszemélynek fizetett jogdíj
Kérdés: Egy magyar illetőségű egyesület jogdíjat fizet egy román illetőségű magánszemélynek. A magyar–román kettős adóztatási egyezmény szerint az egyik szerződő államban keletkező, a másik szerződő államban illetőséggel rendelkező személynek fizetett jogdíj az illetőség államában adóztatható. A jogdíjat ugyanakkor a forrás állama is megadóztathatja, de az ott felszámított adó – ha a kedvezményezett a jogdíj haszonhúzója – nem haladhatja meg a jogdíj bruttó összegének 10 százalékát. Az „adóztatható” megfogalmazás alapján választható az a megoldás, hogy a magyar egyesület ne vonjon le adót, hanem a román illetőségű magánszemély a teljes adót Romániában fizesse meg?
3 Koszovói állampolgár munkavállalása Magyarországon
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat egy kft. koszovói állampolgárokat Magyarországon munkaviszonyban, hogyan kell bejelenteni a foglalkoztatást, illetve milyen ellátásokat vehetnek igénybe ez alapján?
4 Görög állampolgár családtámogatási ellátása
Kérdés: Jogosult lesz valamilyen családtámogatási ellátásra a 13 éves gyermeke után egy görög állampolgár, aki Magyarországon él, és itt is vállalt munkát?
5 Japán munkavállaló kiküldetése
Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?
6 Ukrán–magyar állampolgár megbízási jogviszonya
Kérdés: Milyen igazolásokat kell beszereznie az ukrán biztosítotti státusz igazolásához egy ukrán–magyar kettős állampolgárnak, akit egy magyar cég megbízási szerződés keretében foglalkoztat, amely alapján biztosítottá válik, de nem rendelkezik magyar tajszámmal?
A megbízott adóazonosító jellel rendelkezik, azonban kért egy igazolást Ukrajnából, ami még nem érkezett meg. Hogyan tudja kifizetni a megbízó a díjazást úgy, hogy minden jogszabálynak megfeleljen?
A megbízott adóazonosító jellel rendelkezik, azonban kért egy igazolást Ukrajnából, ami még nem érkezett meg. Hogyan tudja kifizetni a megbízó a díjazást úgy, hogy minden jogszabálynak megfeleljen?
7 Külföldi állampolgár SZÉP-kártya-juttatása
Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót a német munkavállalóknak juttatott SZÉP-kártya összege után, vagy az A1-es igazolás alapján mentesített a kifizetés?
8 Külföldi állampolgárok részére fizetett tiszteletdíj
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy költségvetési szervnek, amely 2023. év őszétől EU-s és harmadik országbeli (angol, amerikai, svájci, szingapúri, maláj stb.) állampolgárságú, kutatási területeken elismert külföldi szakembereket kért fel – tiszteletdíjas jogviszonyban – tanácsadásra, ajánlások megfogalmazására? A szakemberek magánszemélyként végzik a tevékenységet a saját országukban, amelyért évi két alkalommal összesen évi bruttó 5000 euró tiszteletdíjban részesülnek. Kell adóazonosítót, illetve tajszámot igényelni ebben az esetben? Az érintettek magyarországi kifizetőtől még nem részesültek kifizetésben.
9 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés: Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
10 Külföldi állampolgárnak adott cafeteria szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Valóban szociálishozzájárulásiadó-alapot képez szeptembertől a német állampolgárságú ügyvezető részére adott cafeteriajuttatás? Hol található az erre vonatkozó jogszabály?
