tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

30 találat a megadott bérbeadás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásról a felek külön írásos szerződést rendszerint nem kötnek, a szoba/lakrész foglalásakor (megrendeléskor) történik közöttük megállapodás a szolgáltatás tartalmára nézve. Ingatlan-bérbeadás esetén a magánszemélynek lehetősége van a bérleti díjból származó bevételével szemben a költségeit tételesen vagy 10 százalékos vélelmezett költséghányad alkalmazásával elszámolni. Tételes költségelszámolás esetén az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költségek, valamint az ingatlan értékcsökkenési leírása (a szerzési érték 2 százaléka), felújítási költsége számolható el (Szja-tv. 3. és 11. számú mellékletei). A költségeket szabályos számlákkal, illetve névvel, adóazonosítóval kiállított számviteli bizonylatokkal kell igazolni. A tételes költségelszámolást tehát akkor érdemes választani, ha éves szinten a bérleti díj (szállásdíj) 10 százalékánál (a vélelmezett költséghányadnál) több költséget, értékcsökkenést tud igazoltan elszámolni a magánszemély bérbeadó. A bérleti díjból levont költségek után fennmaradó összeg jelenti a magánszemély jövedelmét, amelyet 16 százalékos mértékben személyi jövedelemadó terhel. Amennyiben az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az év folyamán az 1 millió forintot meghaladja, akkor a teljes összeg - nem csak az 1 millió forinton felüli rész - után a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetni, legfeljebb azonban évi 450 000 forintot. Ebbe a maximumösszegbe beszámít a magánszemély által a tárgy­évben a biztosítási jogviszonyában megfizetett 7,5 százalékos egészségbiztosítási járulék, a havi 6930 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, és az Ekho-tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék együttes összege is.Az egyéb szálláshely-szolgáltatói tevékenység (ide kell sorolni a fizetővendéglátókat, a falusi szálláshely-szolgáltatókat is) olyan adóköteles tevékenység, amely csak adószám birtokában végezhető, azaz egyéni vállalkozóként vagy ún. adószámos magánszemélyként. (Az adószámot az egyéni vállalkozó az okmányirodákban, míg a nem egyéni vállalkozó magánszemély közvetlenül a NAV-tól kérheti.) Az ingatlan-bérbeadásra vonatkozó előbbi - tételes vagy a 10 százalékos mértékben vélelmezett - költségelszámolási módszer az egyéb szálláshely-szolgáltatásnyújtás esetén is alkalmazható. A bevételből a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás alapját ugyanúgy kell megállapítani, mint az ingatlan-bérbeadás esetén, és az szja mértéke ugyancsak 16 százalék, de az egészségügyi hozzájárulás mértéke ebben az esetben 27 százalék, melyet "korlátlanul" meg kell fizetni. (Nem szabad tehát összetéveszteni a szálláshely-szolgáltatást az ingatlan-bérbeadással - például egy szoba vagy lakás albérletbe adásával -, azaz itt nem az 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén felmerülő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásról van szó!) Az előbbi elszámolási módokon túl az egyéb szálláshely-szolgáltatásnyújtás esetén lehetőségként felmerül a tételes átalányadózás választása (Szja-tv. 57/A. §), ez azonban csak a fizetővendéglátó tevékenységet folytató személyekre érvényes, és feltételei vannak. Az első feltétel természetesen az, hogy az érintettnek meg kell felelnie a "fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély" törvénybeli fogalmának. Ennek alapján arról a magánszemélyről van szó, aki - nem egyéni vállalkozóként - a 239/2009. Korm. rendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek, adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére - az Art. szerint - az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve hogy e tevékenységét a tulajdonában vagy haszon­élvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű (azaz az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy üdülő megnevezéssel szereplő) - lakásban vagy üdülőben folytatja. A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. A tételes átalány­adózás választása esetén a tételes átalányadó 20 százalékát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4857
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Termőföld bérbeadásának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a magánszemélynek, aki nagy területű termőföldet örökölt, de egyáltalán nem ért a mezőgazdasághoz, ezért hosszú távra bérbe szeretné adni a földjét?
Részlet a válaszból: […]a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt. A késedelmi pótlékkal növelt adót a magánszemélynek a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként kell megállapítania és megfizetnie. Az e jogcímen megszerzett bevételeket a bevételi nyilvántartásba kell bejegyezni. A bevételi nyilvántartást hitelesíttetni nem kell. Nem kell bevételi nyilvántartást vezetni, ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kizárólag kifizetőtől származik. Ebben az esetben a bevétellel összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a magánszemély a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti.A föld bérbeadásából származó jövedelem után az adó megállapítása, levonása, bevallása a kifizető kötelezettsége, amennyiben a jövedelem (bérleti díj vagy földjáradék) a kifizetőtől származik. Amennyiben a haszonbérleti szerződésben meghatározott időtartam eléri az adómentesség feltételéül megszabott időtartamot, akkor természetesen a kifizetőt nem terheli az adómegállapítási kötelezettség. A kifizetőnek az általa kifizetett bérleti díjról és a levont adóról a magánszemélynek igazolást kell kiadnia.A kifizetőnek az általa levont adót a kifizetést követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, a levont adóról pedig az adóbevallást az adóévet követő év február 25-éig kell benyújtania a föld fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Amennyiben a kifizető az adót nem vonta le, vagy a bérleti díjat természetben fizette meg, a 16 százalékos adót a magánszemélynek kell megfizetnie a jövedelem megszerzésének negyed­évét követő hónap 12-éig. Magánszemély bérlő esetén a bérleti díj után az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4798
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Külföldi állampolgár lakásbérbeadásból származó jövedelme

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy uniós állampolgárnak abban az esetben, ha Magyarországon található lakását bérbe adja? Változik a helyzet abban az esetben, ha a bérbeadó harmadik állam polgára?
Részlet a válaszból: […]szerinti állam.A fenti szabály értelmében mind a belföldi illetőségű, mind a külföldi illetőségű magánszemélyt a Magyarországon fekvő ingatlan hasznosításából származó jövedelem után Magyarországon terheli adófizetési kötelezettség.A jövedelem megállapítására vonatkozó, valamint az adóköteles tevékenység bejelentésével, bevallásával, az adó megfizetésével kapcsolatos adózási szabályok nem tesznek különbséget a belföldi és a külföldi illetőségű magánszemélyek között. A bérbeadásból származó jövedelem megállapítására az önálló tevékenység szabályai alkalmazandók az Szja-tv. 16-18. §-ában foglaltak szerint.A külföldi illetőségű magánszemélynek az illetősége szerinti államban el kell számolnia a Magyarországon szerzett jövedelméről is, az ottani szabályok alkalmazásával. Ha Magyarországnak és a külföldi illetőségű magánszemély illetősége szerinti államnak van kettős adózást kizáró[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4542

4. találat: Rokkantsági ellátásban részesülő személy ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme

Kérdés: Beletartozik-e az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem a rokkantsági ellátásban részesülő személy keresetkorlátjába?
Részlet a válaszból: […]nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmeket kellett, illetve kell figyelembe venni a kereseti korlát meghatározásánál. Csakhogy a komplex felülvizsgálat után megállapításra kerülő rokkantsági ellátás alapjául az egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem szolgál. Így valószínűsíthető, hogy a kereseti korlát kiszámításánál is azokat a juttatásokat kell figyelembe venni, amelyeket egészségbiztosítási járulék terhel. (Ez egyébként a többes jogviszonyban nem álló egyéni és társas vállalkozók esetében lesz kulcskérdés, hiszen míg a nyugdíjjárulékot legalább a minimálbér alapulvételével, addig az egészségbiztosítási járulékot legalább a minimálbér 150 százaléka alapulvételével kell megfizetniük. Azaz ha a kereseti korlát az egészségbiztosítási járulék alapjához kötődik, akkor a vállalkozói tevékenység mellett nem folyósítható rokkantsági ellátás.) Ahogy utaltunk rá, egyelőre nem egyértelmű e tekintetben a jogalkalmazók véleménye, de nyilván, mire "élesben" felvetődik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3795
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Kettős állampolgár lakásának bérbeadása

Kérdés: Hogyan kell elszámolnia és megfizetnie az adót annak az amerikai-magyar kettős állampolgárságú nyugdíjas személynek, aki az ellátását az Amerikai Egyesült Államokból kapja, Magyarországon él, és ki szeretné adni az itteni lakását?
Részlet a válaszból: […]bérbeadása az Áfa-tv. szabályai szerint nem adóköteles, és arra adókötelezettséget nem választ, és nincs kereskedelmi kapcsolata uniós ország adóalanyával. A magánszemély ingatlan-bérbeadásából származó jövedelme után az összevont adóalap részeként adózik. A bérbeadási tevékenységből származó jövedelmet vagy tételes költségelszámolással, vagy az ún. 10 százalékos szabály alkalmazásával állapíthatja meg. Ha a magánszemély a tételes költségelszámolást választja, akkor a bevételből levonható valamennyi olyan költség, amely - a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefügg; - kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben merül fel; - ténylegesen kifizetésre került; - szabályszerűen igazolt. A tételes költségelszámolást alkalmazó magánszemély a bérbe adott ingatlan értékcsökkenését is elszámolhatja, az egyéni vállalkozóra vonatkozó értékcsökkenési szabályok szerint. Fontos azonban figyelemmel lenni az Szja-tv. azon rendelkezésére, amely szerint költségként nem számolhatók el azok a kiadások, amelyek - akár részben - a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését szolgálják. Ha a magánszemély az ún. 10 százalékos módszert választja, akkor a bérbeadásból származó bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. A magánszemély ezen módszer választása esetén további költséget nem érvényesíthet a bevétellel szemben, még az igazolt költséget sem. A két módszer (a tételes költségelszámolás és a 10 százalékos szabály) vegyesen egy adóéven belül nem alkalmazható. Ha a magánszemély valamely önálló tevékenységéből származó jövedelmét a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával határozza meg, akkor más önálló tevékenységénél a tételes költségelszámolást nem alkalmazhatja. Az összevonás alá vont bérbeadás bevétele az önálló tevékenység része, tehát ha az éves összevonás alá eső jövedelem meghaladja a 2 424 000 forintot, alkalmazni kell rá a 27 százalékos adóalap-kiegészítést. A bérbeadásból származó adóévi összes jövedelemre vonatkozóan - a jövedelem megállapításának módszerétől függetlenül - az összevont adóalap részeként kell a 16 százalék adót[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3777

6. találat: Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
Részlet a válaszból: […]meghaladja, ekkor azonban a teljes bérbeadásból származó jövedelem után meg kell fizetni. A 14 százalék egészségügyi hozzájárulást évi 450 ezer forintig kell a magánszemélynek megfizetnie. A 450 ezer forintos hozzájárulásba be kell számítani a biztosítási jogviszony alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, az Ekho-tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulékot, a magánszemély által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdésében felsorolt jövedelmek után megfizetett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Ha az egészségbiztosítási járulékok együttes összege meghaladja a 450 ezer forintot, a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni. Ha a magánszemélyt a bérbeadásból származó jövedelme után terheli 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás, akkor azt az Szja-tv. 11. számú mellékletének I./11. pontja alapján költségként elszámolhatja. Ugyanakkor a magánszemély dönthet úgy, hogy a bérbeadásból származó jövedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulást nem számolja el költségként. Ebben az esetben a bérbeadásból származó jövedelmének azon részére, amely után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetett, az adóalapot a jövedelem 78 százalékában határozhatja meg. A kérdésben felvázolt esetben a magánszemélyt biztosítási jogviszonyából 200 ezer forint egészségbiztosítási járulék terhelte. Emellett még bérbeadásból és osztalékból szerzett jövedelmet, mindkettőt 14 százalékos eho terheli. A bérbeadásból és az osztalékból származó jövedelem azonban olyan magas, hogy a 450 ezer forint hozzájárulás-fizetési felső határ eléréséhez nem kell a teljes jövedelem után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az Eho-tv. nem rendelkezik, és az adóhatóság álláspontja sem ismert abban a kérdésben, hogyan lehet meghatározni azt, hogy a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3708
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Lakás bérbeadásából származó jövedelem

Kérdés: Mi számít jövedelemnek egy adószámmal rendelkező nyugdíjas személy esetében, aki lakást ad bérbe egy magánszemélynek? Milyen adók terhelik a kifizetést?
Részlet a válaszból: […]lehetőség, hogy a bevétel 90 százalékát tekintik jövedelemnek. A másik lehetőség, hogy a bérbeadásból származó jövedelmet tételes költségelszámolással határozzák meg. A bevételből a bérbeadáshoz kapcsolható számlával igazolt kiadások számolhatók el. A bevételből leírható: - a más településen bérbe vett lakás adóévben igazoltan megfizetett bérleti díja, feltéve hogy a bérbeadás időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérleti díjat önálló tevékenységével kapcsolatban költségként nem számolja el, illetve számára a bérleti díjat részben sem térítik meg; - az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatos rezsiköltségek (a bevételnek része a bérlő által fizetett költségtérítés is); - kizárólag üzemi célt szolgáló, 100 ezer forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás; - tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadás; - bérbe adott ingatlanra számított értékcsökkenés. Ha a bérbeadás kifizető részére történik, a kifizető adóelőleget állapít meg és von le. Ha a bérbeadás nem kifizető részére történik, akkor a magánszemélynek kell adóelőleget megállapítani, és negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetnie. 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha az adóévben az ingatlan bérbeadásából származó, a személyi jövedelemadó szabályai szerint megállapított jövedelem az egymillió forintot meghaladja. Ebben az esetben a 14 százalék egészségügyi hozzájárulást a teljes jövedelemre meg kell fizetni. A 14 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3688
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem közterhei

Kérdés: Valóban csak személyi jövedelemadót kell fizetnie annak a magánszemélynek, akinek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme nem éri el az egymillió forintot?
Részlet a válaszból: […]egészségügyi hozzájárulást csak az 1 millió forintot meghaladó ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után kell megfizetni, illetve - az Eho-tv. 5. § (2) bekezdése szerint a kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 27 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3352
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Bérbeadásból származó jövedelem utáni adó alapjának meghatározása

Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?
Részlet a válaszból: […]a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni." Az adóalap meghatározásának ezt a módját a bérbeadásra mint önálló tevékenységből származó jövedelemre alkalmazni kell. Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdés e) pontja alapján az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyban megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot. Ha az Eho-tv. szerinti járulékokat a bérbeadásból származó jövedelem miatt kell a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulással kiegészíteni, akkor az - tételes költségelszámolás esetén - költségként elszámolható, vagy a magánszemély döntése alapján költségként nem érvényesített kiadásként tartható nyilván. Ekkor a magánszemély - függetlenül attól, hogy a bérbeadás bevételére ténylegesen mennyi el nem számolt egészségügyi hozzájárulás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3303
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Ingatlan bérbeadásakor elszámolható-e ugyanannyi költség, amennyi a bevétel? Előfordulhat-e az az eset, hogy bevétel-költség = nulla jövedelmet eredményez a tételes költségelszámolás? Létezik-e valamilyen korlátozás ezekre az elszámolásokra?
Részlet a válaszból: […]nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), és a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlanrész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása). Az Szja-tv. 11. melléklet II/2. d) pontja alapján az ingatlan bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott ingatlan eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek együttesen: felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy választható, hogy az értékcsökkenési leírás alapját növeli. Az ingatlant bérbe adó magánszemély tevékenységének megkezdése előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében ugyancsak elszámolhatja költségként. Szintén megkezdheti az értékcsökkenési elszámolást a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében is, az Szja-tv. 3. számú mellékletében foglaltak alapján. Azok a magánszemélyek, akik nem egyéni vállalkozóként végeznek bérbeadási tevékenységet - korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig -, akkor is elszámolhatják az értékcsökkenést, ha a hasznosított épületet, épületrészt három évnél régebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3302
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést