237 cikk rendezése:
1. cikk / 237 Átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót egy nyugdíjas kft.-tag 7 millió forint összegű osztaléka után abban az esetben, ha az érintett átalányadózó egyéni vállalkozóként várható éves bevétele nyolcmillió-négyszázezer forint? Az egyéni vállalkozó 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
2. cikk / 237 Átalányadózó őstermelő járuléka és táppénzalapja
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó őstermelőnek, aki már 10 éve folytatja ezt a tevékenységet munkaviszony mellett, de a munkaviszonya 2024. jú-lius 1-jétől megszűnik? Mi lesz a táppénz alapja, ha a munkaviszonyában a munkabére havi 500 ezer forint, az őstermelői bevétele pedig 2023-ban 9 millió forint volt? Az érintett július közepétől előreláthatóan hosszabb ideig táppénzen lesz egy műtét miatt.
3. cikk / 237 Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés:
Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?
4. cikk / 237 Rehabilitációs ellátás
Kérdés: Milyen feltételekkel válhat jogosulttá rehabilitációs ellátásra a munkavállaló, illetve hogyan kell megigényelni az ellátást? Meg kell szüntetni a munkaviszonyt az ellátásra való jogosultság érdekében?
5. cikk / 237 Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2023-ban kezdte meg a tevékenységét, de a kezdés évében nem volt bevétele, így 2024-re havi 300.000 forint után vállalja a járulékfizetést?
6. cikk / 237 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
7. cikk / 237 Egyéni vállalkozó táppénz-hozzájárulása
Kérdés: A továbbiakban meg kell fizetnie a táppénz-hozzájárulást egy egyéni vállalkozónak, illetve a mezőgazdasági őstermelőnek? Módosult valamilyen módon az erre vonatkozó jogszabály? Egy vállalkozó határozatot kapott táppénz-hozzájárulásról mint foglalkoztató, de eddig úgy tudta, hogy az egyéni vállalkozónak nem kell megfizetnie ezt a közterhet. Visszamenőleg is várható a folyamatban lévő táppénzekre ilyen határozat?
8. cikk / 237 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje
Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
9. cikk / 237 Táppénz egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén
Kérdés: Miért szüntették meg a táppénz folyósítását annak az egyéni vállalkozónak, aki 2023. november 15-től keresőképtelen, 2024. január 1-jétől szünetelteti a tevékenységét, de ettől a naptól a fennálló őstermelői jogviszonyára tekintettel biztosítottá válik? A biztosítás egy napra sem szakad meg, a keresőképtelenség is folyamatos, és előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
10. cikk / 237 Őstermelő járulékalapja
Kérdés: Milyen alap után kell megfizetni 2024. évben a járulékokat abban az esetben, ha egy őstermelők családi gazdaságának biztosított tagja átjelentkezik egy másik családi gazdaságba? Az előző családi gazdaságban megszerzett jövedelem lesz a járulékalap, vagy kezdőnek fog minősülni, és a minimálbér alapján fizet?
