tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott felmentés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Közalkalmazott felmentése

Kérdés: A jelenleg hatályos jogszabályok alapján törvényes-e az alábbi megoldás? Egy vezető beosztásban dolgozó női közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, amelyet szeretne még ebben az évben igényelni, de a megbízása 2011. július 31-ig szól. A munkavállaló felmentési ideje 8 hónap. Megszüntethető-e a munkaviszonya közös megegyezéssel 2010. október 1-jén, ha október 6-tól újra alkalmazná az intézmény a vezetői feladatok ellátására, közben megigényelné a nyugdíját, és október 6-án írásban kérné a felmentését? Ebben az esetben a 8 hónapos felmentési idő 2011. június 6-án telne le, és a szabadság kiadása (vagy kifizetése) után szűnne meg a jogviszonya. Mikor kell kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat a munkavállaló részére? Ha ez a megoldás nem valósítható meg, milyen módon szüntethető meg a dolgozó közalkalmazotti jogviszonya, hogy járjon neki a felmentési idő és a 40 éves jubileumi jutalom is?
Részlet a válaszból: […]ugyanis, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. A jubileumi jutalom negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott öthavi illetményének megfelelő összeg. Az előrehozott öregségi nyugdíj mellett lehetséges biztosítással járó jogviszonyban keresőtevékenységet folytatni, és a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összegig szüneteltetni sem kell a nyugdíj folyósítását. Mivel a kérdésben felvázolt megoldás a munkavállalói érdekeket maximálisan kiszolgálja, a munkavállaló biztosan nem fogja megtámadni. Azonban a közalkalmazotti intézmény - amely költségvetési szerv - figyelmét fel kell hívni arra, hogy ez a megoldás több szempontból is aggályos. A közös megegyezéssel történő megszüntetés és az azonnali visszaalkalmazás, amelynek egyetlen célja a nyugdíjas státusz megszerzése, nyilvánvalóan a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik. Közelebbről, a visszafoglalkoztatás tervezett körülményeinek és okának figyelembevételével felvetődik a közös megegyezéssel történő megszüntetés színleltségének gyanúja. A polgári jogban színlelt szerződés akkor jön létre, ha a felek szerződéses nyilatkozatot tesznek, noha valós ügyletkötési akaratuk nincs, vagy az a kinyilvánítottól eltérően részben vagy egészében másra irányul. Az ilyen szerződést semmisnek kell tekinteni. A konkrét esetben a feleknek a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló valós akarata nyilvánvalóan megkérdőjeleződik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3070
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Közalkalmazott felmentési ideje

Kérdés: Mi lesz a felmentési idő végdátuma annak az 1951-ben született közalkalmazottnak az esetében, aki 1984 óta dolgozik egy intézménynél, megváltozott családi körülményei miatt 2009. május 14-től kérte a munkavégzés alóli felmentését, de korábban már elkezdte intézni az öregségi nyugdíját? Megszakad-e a felmentési idő a nyugdíj megállapításának napjával? Jogosult-e a munkavállaló végkielégítésre annak ellenére, hogy ő kérte a felmentését? Munkaviszonyban töltött időnek számít-e a felmentési idő, és jár-e szabadság a tartamára?
Részlet a válaszból: […]állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel, és nem áll a Tbj-tv. szerinti biztosítással járó jogviszonyban. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra pedig az jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeknek. (Ebben az esetben a nyugellátás összegét a hiányzó szolgálati évek számától függő mértékben, és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárig hátralévő idő hosszával arányosan kell csökkenteni.) 2008-ban még azok a nők voltak jogosultak előrehozott öregségi nyugdíjra, akik 1951-ben vagy korábban születtek - az irányadó korhatárt még nem érték el -, de az előírt szolgálati időt (38 év) megszerezték. Az előrehozott nyugdíj igénybevételéhez a biztosítási jogviszonyt akkor is meg kellett szüntetni. Az előrehozásra jogosító "nyugdíjkorhatár" 2009-től történő emelése, valamint az "előrehozási feltételek" ezen időponttól szigorodó feltételei miatt aránytalanul kedvezőtlen helyzet elkerülése érdekében, a 2007. évi CLVI. tv. gondoskodik az átmeneti korcsoportba tartozó igénylők nyugellátására való jogosultsági feltételeinek rendezéséről is. A kérdésben szereplő munkavállaló esetében ez azt jelenti, hogy mivel az előrehozott öregségi nyugdíjra már a 2008. évi feltételekkel jogosultságot szerzett, de azt 2008. évben nem, hanem később - 2009-ben vagy azt követően - érvényesíti, az átmeneti szabályok alkalmazhatósága szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki 2008-ban előrehozott öregségi nyugdíjra volt jogosult (feltéve hogy az előírt szolgálati idővel is rendelkezett), akkor is, ha a biztosítása alapjául szolgáló jogviszonyát nem 2008-ban, hanem később - azaz az ellátás tényleges igénybevételekor - szünteti meg. Mivel az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításának feltétele az, hogy a kérelmező ne álljon a Tbj-tv. szerinti biztosítási jogviszonyban - jelen esetben közalkalmazotti jogviszonyban -, figyelemmel kell lenni a biztosítási jogviszony megszüntetésének időpontjánál a felmentési szabályokra. Gyakorlatilag előre kell kiadni a felmentési időt. Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) öt év után egy hónappal; b) tíz év után két hónappal; c) tizenöt év után három hónappal; d) húsz év után négy hónappal; e) huszonöt év után öt hónappal; f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a) felmentés; b) rendkívüli lemondás vagy c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága, vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A Kjt. szabályozza, hogy a törvény alkalmazása szempontjából ki minősül nyugdíjasnak. Ezek szerint a törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha a) a hatvankettedik életévét betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. A közalkalmazott akkor részesül a b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították. A fentiekben foglaltakon túlmenően, a törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott, aki az előrehozott nyugdíj feltételeivel rendelkezik, és felmentésére a 30. § (1) bekezdése e) pontja alapján kerül sor. A kérdésből az állapítható meg, hogy a munkavállaló családi okokra hivatkozva kérte a munkavégzés alóli felmentését 2009. május 4-től, amit a munkáltató engedélyezett. A munkavállaló jelenleg is felmentési idejét tölti. Az sajnos nem derül ki, hogy ez egyben a jogviszony felmentéssel történő megszüntetésének keretében történt-e, vagy csak úgy mentesítette a munkáltató a munkavégzési kötelezettsége alól. Zavaros, hogy a munkavállaló milyen felmentési idejét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2751

3. találat: Felmentési bér és nyugdíj egyidejű folyósítása

Kérdés: Kaphatja-e egyidejűleg a nyugdíjat és a felmentési időre járó átlagkeresetet az a munkavállaló, aki 2009 májusában tölti be 62. életévét, munkáltatója a születésnapjától felmenti a munkavégzés alól 2010 januárjáig, és a felmentési idő alatt átlagfizetést kap? A munkaviszony 2010 januárjában szűnik meg.
Részlet a válaszból: […]előtt érvényesek. Tehát a 62. életév betöltésekor kérhető az öregségi nyugdíj elbírálása. Ha az említett korhatár betöltésekor a nyugdíjas biztosítási jogviszonyban áll, akkor a keresőtevékenységre vonatkozó korlátozó rendelkezések nem érvényesek, azaz nem kell választani a munka és a nyugdíj között. A kereset, jövedelem összegére tekintet nélkül folyósítják a nyugdíjat. Fontos szabály, hogy az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább 20 év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását. Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatár után tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2558

4. találat: Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult köztisztviselő felmentése

Kérdés: 1951. május 4-én született nő 39 év szolgálati idővel rendelkezik, 1990. január 1-jétől köztisztviselő, 2008. május 4-étől jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra, ezért kéri a munkáltatót, hogy ettől az időponttól felmentéssel szüntesse meg a közszolgálati jogviszonyát. Hogy fizethető ki a felmentésre járó illetménye? Jár-e részére végkielégítés? Jubileumi jutalomra jogosult-e, ha arra 2 éven belül jogosult volna?
Részlet a válaszból: […]hónap felmentési idő illeti meg, amely a közszolgálati jogviszonyban töltött idő mértékét figyelembe véve - öt év után egy hónappal; - tíz év után két hónappal; - tizenöt év után három hónappal; - húsz év után négy hónappal; - huszonöt év után öt hónappal; - harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. A felmentési idő tartama tehát a közszolgálati jogviszonyban töltött időtől függ. Ez is 2008. január 1-jétől hatályos új szabályozás. A felmentési idő korábban egységesen 6 hónap volt. A munkáltató a köztisztviselőt a felmentés időtartamának felére a munkavégzési kötelezettség alól köteles mentesíteni. Erre az időtartamra a köztisztviselő átlagkeresetre jogosult, melyet a munkáltató havonta egyenlő részletekben köteles megfizetni. A köztisztviselő végkielégítésre is jogosult, amennyiben a munkáltató a jogviszonyát azért szünteti meg, mert a felmentését arra hivatkozással kérte, hogy a felmentési idő leteltekor az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság egyéb feltételeivel rendelkezik. Ennek azonban további feltétele, hogy a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje elérje legalább a három évet. A végkielégítés mértéke függ a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő tartamától. A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni, de a törvény szabályozza azokat az eseteket is, amikor a másutt eltöltött időket is figyelembe kell venni (pl. jogelőd munkáltatónál eltöltött idő, áthelyezés esete stb.). A végkielégítés összege, ha a közszolgálati jogviszonyban töltött idő legalább - három év: egyhavi; - öt év: kéthavi; - nyolc év: háromhavi; - tíz év: négyhavi; - tizenhárom év: öthavi; - tizenhat év: hathavi; - húsz év: nyolchavi, a köztisztviselő felmentési idejének kezdetekor irányadó illetményének megfelelő összeg. Fontos tudni azonban, hogy a végkielégítés összege további négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a köztisztviselő jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg, és korábban nem részesült valamilyen jogcímen emelt összegű végkielégítésben.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2192

5. találat: Létszámleépítés bejelentése GYES-ben részesülő munkavállaló esetében

Kérdés: Milyen dátummal szűnhet meg a dolgozó munkaviszonya, mikor és hogyan közölhető a megszüntetés abban az esetben, ha a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya 1992-ben kezdődött, 1999. szeptember 1-jén került az intézményhez, két gyermeket szült, 2002. április 18-án és 2006. március 20-án, a két szülés között szabadságon, majd táppénzen volt, és jelenleg GYES-ben részesül?
Részlet a válaszból: […]munkáltató számára előírja a másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről szóló írásbeli tájékoztatás kötelezettségét. Továbbá előír tájékoztatási kötelezettséget arról a lehetőségről is, hogy létszámcsökkentést elrendelő döntés esetén nem szüntethető meg azoknak az azonos munkakört betöltő közalkalmazottaknak a jogviszonya, akik együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan kérik kinevezésükben a munkaidő mértékének olyan tartalmú módosítását, hogy munkaidejük együttes mértéke ne haladja meg a tervezett felmentéssel esetlegesen érintett közalkalmazotti létszámhoz kapcsolódó, a kérelem benyújtásakor érvényes munkaidő mértékének a felét. A felmentési védelem fennállása szempontjából e tájékoztatások közlésének az időpontja az irányadó. Tehát ha a védelemre egyébként okot adó körülmény e tájékoztatások közlését követően áll be, úgy a felmentési védelem nem illeti meg a közalkalmazottat. Amennyiben a felmentésre csoportos létszámleépítés keretében kerül sor, a munkáltató az érintett közalkalmazottat a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről a felmentés közlését megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatja. A munkakör-felajánlási lehetőségről ezzel egyidejűleg ad tájékoztatást a munkáltató, míg a munkaidőre vonatkozó kinevezésmódosítási lehetőségről e tájékoztatást megelőzően köteles tájékoztatni az érintett közalkalmazottakat. Csoportos létszámleépítés esetén a védelemnek a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről szóló tájékoztatás közlésének időpontjában kell fennállnia. Ez alól mintegy kivételt képez, amikor a kinevezés módosításának lehetőségéről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2105

6. találat: Közalkalmazott felmentési bére

Kérdés: Jár-e felmentési bér abban az esetben, ha a közalkalmazottat foglalkoztató intézmény átszervezés miatt megszűnik, illetve az átalakult gazdasági társaságnál a felajánlott munkát a munkavállaló nem fogadja el?
Részlet a válaszból: […]került megfogalmazásra, így alapvetően a munkavégzés alóli felmentési időre járó átlagkeresetre való jogosultság a közalkalmazotti jogviszony felmentés útján történő megszüntetése esetén merül fel. Ha a közalkalmazotti jogviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése jogcímén, annak időpontjában szűnik meg, úgy jogszabályi rendelkezés alapján a közalkalmazottat munkavégzés alóli felmentésre járó átlagkereset nem illeti meg. Álláspontunk szerint annak nincsen akadálya, hogy a munkáltató megállapodás alapján, vagy egyoldalúan a közalkalmazottat a munkaviszony megszűnésének időpontjáig meghatározott időtartamra mentesítse a munkavégzés alól, és részére illetményt fizessen. "A közalkalmazotti jogviszony megszűnése a munkáltatónak az Mt. hatálya alá kerülése miatt" esetkört a Kjt. 25/A-25/B. §-ban foglalt rendelkezések tartalmazzák. A Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontban foglalt rendelkezése értelmében a közalkalmazotti jogviszony megszűnik a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben. E rendelkezések értelmében nem minősül a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak, ha az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra. Ezért ilyen esetben a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony - az Mt. hatálya alá tartozó szervnek való átadás esetén - az átadás időpontjában megszűnik akkor is, ha az új munkáltató a további foglalkoztatást vállalja, és a közalkalmazott ehhez hozzájárul, azonban a közalkalmazott végkielégítésre nem jogosult. Azonban ha a közalkalmazott a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, részére végkielégítést, vagy a határozott időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetében az egy év, illetve a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó átlagkeresetet kell kifizetni. Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdése szerinti megszűnéséről. Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (személyi alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1963
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Felmentés alatt álló közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Mikortól igényelheti, illetve kaphatja meg a nyugellátását az a nyugdíj előtt álló közalkalmazott, akinek az álláshelye megszűnik, felmentéssel és emelt összegű végkielégítéssel a munkaviszonyát is meg kell szüntetni, és a felmentés ideje alatt eléri azt a korhatárt, amellyel már nyugdíjba mehet?
Részlet a válaszból: […]öregségi nyugdíjak esetében a jelenlegi jogosultsági feltételrendszer azzal egészül ki, hogy az ellátás megállapításához a biztosítási jogviszonyt meg kell szüntetni. Mindkét esetben szükséges azonban, hogy a munkavállalójuk az öregségi, előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel is rendelkezzen. (A munkavállalónak érdemes továbbá azt is mérlegelnie, hogy amennyiben néhány nap újabb szolgálati évet adna, az ellátást csak az azt követő naptól igényelje. Amennyiben ez nem állapítható meg egyértelműen, az ellátás megállapítása iránti kérelem benyújtása során javasoljuk ezt a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság ügyfélszolgálati munkatársával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1855

8. találat: Nyugdíjas munkavállaló felmondása

Kérdés: A teljes munkaviszonya, vagy a nyugdíjasként ledolgozott évek után jár-e a végkielégítés, illetve a felmentési idő egy nyugdíjas közalkalmazottnak felmentésekor abban az esetben, ha a munkavállaló azon a munkahelyen dolgozik tovább, ahonnan nyugdíjba ment? Miben tér el a szabályzás, ha nem ugyanabban az intézményben vállal nyugdíjasként munkát, ahol előzőleg dolgozott?
Részlet a válaszból: […]E rendelkezések értelmében a felmentési idő 60 naptól 8 hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmentési idő mértékét a felek vagy a kollektív szerződés határozhatják meg. Ha a felek vagy a kollektív szerződés a felmentési idő mértékéről nem rendelkeztek, a felmentési idő mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtől függően - a Kjt.-ben rögzített mértékek szerint - állapítandó meg. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő meghatározásánál - figyelemmel a Kjt. 87/A. § (1) bekezdésében, az Mt. 209. §-ában foglalt rendelkezésekre - a felmentési idő megállapítása szempontjából figyelembe kell venni: - a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (tanácsi, önkormányzati, állami költségvetési intézményeknél) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, - a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, - a szolgálati jogviszony időtartamát (hivatásos, tartalékos, továbbszolgáló szolgálati jogviszonyt), - a bíróságnál, ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött időt, - hivatásos nevelőszülői jogviszonyban töltött időt, - a Kjt., illetve a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, - ha a Kjt. hatálybalépése (1992. július 1.) előtt áthelyezéssel keletkezett a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál fennálló munkaviszony, a korábbi munkaviszony időtartamát mindaddig, amíg a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg. Több áthelyezés esetén, ha azok az utolsó áthelyezésig folyamatosak, valamennyi áthelyezés időtartamát, - a munkáltató egészének vagy egy részének átadása (munkáltató szervezeti jogállásának változása) esetén az átvevő munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyt létesítő közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának megállapítása során az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött időt [Mt. 86/C. § (4) bekezdés], - a munkáltató jogutódlással történő megszüntetése esetén a jogelőd munkáltatónál eltöltött időt. A Kjt. 87/A. § (5) bekezdésében foglalt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1799

9. találat: Felmentés alatt álló pedagógus munkavállalása

Kérdés: Vállalhat-e munkát ugyanannál a foglalkozatónál (pl. megbízási jogviszonyban) egy felmentés alatt álló pedagógus a munkavégzés alóli felmentés ideje alatt?
Részlet a válaszból: […]Országgyűlés, a kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés, vagy a költségvetési támogatás csökkentése - következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség, - a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás ellátásával történő megbízás visszavonását, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazott eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, vagy a - közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el, - a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy a munkáját nem végzi el megfelelően, továbbá - a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. §). A Kjt. 30. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indoklásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. A felmentési időre vonatkozó előírásokat a Kjt. 33. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a felmentési idő 60 naptól 8 hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmentési idő mértékét a felek vagy a kollektív szerződés határozhatják meg. Ha a felek vagy a kollektív szerződés a felmentési idő mértékéről nem rendelkeztek, a felmentési idő mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtől függően - a Kjt.-ben rögzített mértékek szerint - állapítandó meg. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A közalkalmazotti jogviszonyra is irányadó az Mt. 93. § (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezés. E rendelkezések értelmében munkavégzés alóli felmentés időtartamára közalkalmazottat átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a közalkalmazottat arra az időre, amely alatt munkabérre (illetményre) egyébként sem lenne jogosult. Ha a közalkalmazottat a felmentési idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér (illetmény) kifizetését kizáró körülmény a közalkalmazottnak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért (illetményt) visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a közalkalmazott a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. Munkaviszony esetében további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésre vonatkozó előírásokat az Mt. 108. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében, ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, illetve a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha további jogviszony az Mt. 3. § (5) bekezdésébe ütközik. A fentiekben ismertetett előírások másik munkáltatónál létesítendő további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésről rendelkeznek. A munkavállalónak a saját munkáltatóval történő újabb (további) munkaviszony, illetve munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésének a lehetőségéről, illetve a kizárásáról az Mt. nem rendelkezik. Több szakmai, jogalkalmazói álláspont szerint azonban abból a körülményből, hogy az Mt. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést e körben, nem vonható le olyan következtetés, amely szerint az Mt. minden korlátozás nélkül megengedné a munkáltató és a munkavállaló közötti további jogviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését. E szerint saját munkáltatóval történő újabb munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése lehetőségének megítélése során figyelemmel kell lenni az Mt. 4. §-ában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is. E követelmény szem előtt tartása mellett az újabb munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése nem leplezhet olyan munkavégzést, amely egyébként például az átirányításra, munkaidőre, illetve a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával járhatna. Közalkalmazotti jogviszony esetében további közalkalmazotti jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésre irányuló előírásokat a Kjt. 41-42. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések mind a másik, mind a saját munkáltatóval létesíthető további közalkalmazotti jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésre vonatkozó előírásokat tartalmazzák. E rendelkezések értelmében, a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. Az összeférhetetlenség egyes eseteit a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály (törvény, korm. rendelet, miniszteri rendelet, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat) állapítja meg. A munkáltató az összeférhetetlenségről a tudomásszerzés után haladéktalanul köteles 8 napos határidő kitűzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére. A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt (további közalkalmazotti jogviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt) nem létesíthet (Kjt. 42. §). Ha a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi vita nem kezdeményezhető. A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető. Az Mt.-nek a munkáltató jogos gazdasági érdekét védelmező általános szabályát a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. október 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1554
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Jövedelem késedelmes kifizetése

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a kft.-nek, amelyik egyik alkalmazottjának munkaviszonyát közös megegyezéssel 2006. március 1-jével megszüntette, de az utolsó munkában töltött nap 2005. december 16. volt? Mivel a fennmaradó időben a munkavégzés alól felmentették, bérét december hónapban számfejtették 2006. március 1-jéig előremenő számfejtéssel, így utolsó bérlapján a 2005. december 1-jétől 2006. március 1-jéig tartó időszak kifizetései szerepelnek, de sajnálatos módon az összeg kifizetésére csak 2006. március hó folyamán került sor? Az adatlapon a bér 2005-ös kifizetésként szerepel, az APEH részére a K30 adatszolgáltatást is így adták le. A munkavállalónk a munkaügyi bíróságon a kifizetés késedelme miatt időközben pert kezdeményezett, valamint kérte adatlapjának módosítását úgy, hogy a 2006. márciusban kifizetett összegeket a 2006-os adóévre állítsák be kifizetésként, és módosítsák számfejtésüket az új 2006-os adókulcsokat figyelembe véve.
Részlet a válaszból: […]a magánszemély javára azt az adóbevallása benyújtásáig, az adóbevallással egyenértékű vagy az adóhatóságnak az adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása érdekében szükséges nyilatkozat megtételéig a bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták, illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette). Az Szja-tv. rendelkezései egyértelműen arra utalnak, hogy a magánszemély a jövedelemhez csak akkor jut hozzá, ha a jövedelmet ténylegesen megkapta, vagy azt utalással vagy postai feladással rendelkezésére bocsátották. Ebből következően a cég helytelenül járt el, amikor az egyébként 2005. évben esedékes kifizetésről - amelynek tényleges kifizetésére csak 2006-ban került sor - 2005. évi jövedelemként igazolta, illetve szolgáltatott róla adatot. A jövedelemből a 2006. évi előlegmegállapítási szabályok szerint kell adóelőleget levonni. A hiba korrigálása érdekében az adóhatósághoz benyújtott adatszolgáltatást helyesbíteni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1466
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést