69. Társadalombiztosítási Levelek / 2005. október 25.
TARTALOM

Hogyan változott a természetbeni juttatások utáni közteher-fizetési kötelezettség?

Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?

Végezhet-e tagi mellékszolgáltatást az a nyugdíjas kft.-tag, aki egyben egyéni vállalkozó is?

Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.

Kell-e a mindenkori minimálbér után járulékot fizetni annak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, szlovák állampolgárságú kft.-tulajdonosnak, aki a kft.-ben többségi tulajdonnal rendelkezik, de jövedelmet nem vesz fel, és Szlovákiában nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?

Használhatja-e egy munkavállaló az AM könyvet abban az esetben, ha rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és a feladat, amit el szeretne végezni, nem haladná meg havonta az 5 munkanapot, a díjazás pedig a havi 10 ezer forintot?

Valóban pályakezdőnek minősül-e, és beléphet-e magánnyugdíjpénztárba az az 1978-ban született munkavállaló, aki 2005. augusztus 23-ától munkaviszonyt létesített egy cégnél, állítása szerint nappali tagozatos egyetemi tanulmányait 2005. június 30-án fejezte be, ezért pályakezdőnek tekinti magát, és be kíván lépni a magánnyugdíjpénztárba? Adolgozó társadalombiztosítási igazolványában viszont két előző munkáltatótól származó bejegyezés is található: 2004. június 23-ától 2005. március 31-éig és 2005. április 4-étől 2005. május 6-áig, de ezeken a helyeken nem lépett be magánnyugdíjpénztárba.

Hogyan pótolható a magánnyugdíjpénztáritagdíj-bevallás abban az esetben, ha a dolgozó, aki nem jelentette belépésekor a tagságát, már nem a cég alkalmazottja, kilépése után hetekkel viszont közölte, hogy tagja egy nyugdíjpénztárnak. Ebben az esetben milyen kötelezettsége van – ha van egyáltalán – a volt munkahelyének? Mit kell érteni a Társadalombiztosítási Levelek 28. szám 480. válaszában leírt pótbevalláson, hiszen jelen esetben – ha mégis a volt munkáltatónak vannak teendői – több évről van szó, és a cég havonta készített tagdíjbevallást, tehát minden hónapról külön-külön kellene pótbevallást készíteni. A tévesen bevallott nyugdíjjárulékot a havi bevalló vállalkozás esetén az adott hónapokra vonatkozóan kellene elkészíteni önellenőrzésként?

Milyen jogcímen fizethető ki annak a 12 éves gyermekszínésznek a több százezer forint öszszegű javadalmazása, aki egy készülő filmben főszerepet játszik?

Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?

Milyen feltételekkel létesíthet napi 8 órás munkaviszonyt egy családi gazdálkodó? A gazdálkodónak a 326/2001. Korm. rend. 2. sz. mellékletében tett nyilatkozata alapján 2005. január 1-jétől élethivatásszerűen kell végeznie a tevékenységét.

Mely időszak alapján kell kiszámolni a táppénzt annak a dolgozónak, akinek a munkaviszonya 2005. március 1-jétől 2005. június 30-áig tartott egy szövetkezetnél, és 2005. július 1-jétől passzív jogon táppénzt igényel? A megelőző időszakban az alábbi jogviszonyai voltak. 2003. július 1-jétől december 31-éig munkaviszony, 2004. január 1-jétől december 31-éig munkaviszony, 2004. november 4-étől december 31-éig és 2005. január 1-jétől február 28-áig munkanélküli-ellátás. Ebben az esetben is érvényes-e a maximum 90 napos folyósítás, hiszen a biztosított terhesség miatt van táppénzen, és 2005. novemberben fog szülni?

Milyen ellátásokra lesz jogosult az a 21 éves harmadéves főiskolai hallgató, aki 2005 decemberében fog szülni? Tanulmányaiban nem volt megszakítás, terhesgondozásra rendszeresen járt.

Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani az ellátások összegét annak a 2001. december 1-jétől munkaviszonyban álló nőnek, aki szülése miatt 2004. szeptember 11-étől 2005. május 25-éig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd május 26-ától jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül? Szerződés szerinti munkabére 65 000 Ft/hó. A biztosított betegsége miatt 2004. február 11-étől március 2-áig betegszabadság címén távolléti díjban, majd augusztus 11-éig táppénzben részesült. Ezt követően 2004. augusztus 12-étől szeptember 10-éig fizetett szabadságát vette igénybe. A szabadság időtartamára elszámolt jövedelme összesen 65 000 forint (augusztusra 41 364 forint, szeptemberre 23 636 forint) volt.

Hány fő tartós foglalkoztatása esetén kell társadalombiztosítási kifizetőhelyet létesíteni? Hány hónapon keresztül kell tartósan a létszámot elérni? A létesítéssel kapcsolatban milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak?

Hány éves korában mehet legkorábban előrehozott öregségi nyugdíjba az 1947-ben született férfi?

Korengedményes nyugdíj esetén meg kell-e fizetnie a munkáltatónak az évenkénti nyugdíjemeléseket is?

Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati idő számításánál figyelembe veszik-e kedvezményként az 1973-ban és az 1980-ban született gyermekei után a plusz két évet annak az 1956 februárjában született nőnek az esetében, aki 2014-ben lenne jogosult az ellátásra?

Új igény esetén visszakaphatja-e a magasabb összegű családi pótlékot az a tartósan beteg személy, aki betöltötte a 18. életévét, nem tanult tovább, s ezért 2005 májusáig kapta az ellátást, de 2005 szeptemberétől újra középiskolás? A gyermek még nem töltötte be a 23. életévét.

Milyen igazolásokat kell megkérni abban az esetben, ha egy cég a munkaviszonyban álló dolgozóját Németországba küldi 2 éves kiküldetésre, ahová a dolgozó magával viszi a családját is, és a feleség a kinti tartózkodás alatt szül?