tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

30 találat a megadott beteg gyermek tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Beteg gyermek családi pótléka

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy nem egyforma összegű családi pótlék jár abban az esetben, ha két gyermek ugyanabban a légzésrendszeri betegségben szenved?
Részlet a válaszból: […]feltételeket az 5/2003. ESzCsM rendelet szabályozza, mely a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szól. A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez igazolást kell csatolni arról, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek az e rendeletben felsorolt betegségek, illetőleg fogyatékosságok valamelyikében szenved. A betegség vagy fogyatékosság fennállásáról gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki. Korábban, évekkel ezelőtt egy konkrét listában fel voltak sorolva az ilyen igazolás kiadására jogosult orvosok név szerint, de a lista változásai annyira sűrűn követték egymást, hogy lehetetlen volt már követni, ezért a jogszabályt megváltoztatták. Most már kizárólag a kórházak, ambulanciák felsorolása történik, az azon belüli orvosok ebben már nem szerepelnek. A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosának, illetve a gyermeket ellátó szakorvosnak kötelessége lenne felhívni a figyelmet a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére. A?szakorvos az igazolást szakvéleménye alapján, három példányban állítja ki. Ezen igazolás egy példányának az illetékes kormányhivatalhoz történő benyújtásával kell igényelni a gyermek után járó emelt összegű családi pótlékot. Amennyiben a szakorvos ilyen igazolást kitölt, ez jogot ad a szülőnek, hogy gyermeke után gyermekgondozási segélyt is igényeljen, mégpedig a gyermek tizedik életévének betöltéséig?bezáró-lag. A?jogot adó betegségek, fogyatékosságok - melyet az említett rendelet szabályoz - nagyon széles kört ölelnek fel. Az anyagcsere, a kardiológiai vagy a vesebetegségek éppúgy szerepelnek benne, mint a neurológiai betegségek, vagy az érzékszervi, mozgásszervi, légzőszervi, illetve értelmi fogyatékosságok. Ez természetesen csak példálózó felsorolás volt. Ezekben az esetekben lehet megigényelni az emelt összegű családi pótlékot, illetve a gyermekgondozási segélyt, amennyiben a gyermek még nem töltötte be a 18. életévét. Más a helyzet akkor, ha a fiatal felnőtt már betöltötte ezt a kort. Ilyenkor a kérelmező saját jogán igényelheti az ellátást. Mégpedig abban az esetben, ha az orvosszakértői bizottságának szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett. Amennyiben a 18. életévét követően, esetleg évekkel később kérelmezi meg az emelt összegű ellátást - ebben az esetben nincs korhatára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5768
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: GYES-jogosultság beteg gyermek után

Kérdés: Jogosult lehet valamilyen formában GYES-re a szülő a beteg gyermeke után, aki nemrégiben már elmúlt 3 éves, de a betegsége miatt nem vihető közösségbe?
Részlet a válaszból: […]pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá, és ennek tényét az igazolás benyújtásával a járási hivatalnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani. A GYES méltányosságból történő igénybevételének két különböző útja van nyitva a kérelmezők előtt. Egyrészt a családtámogatási ügyben eljáró hatóság vezetője méltányossági jogkörben eljárva a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak. Esetünkben az ügyben eljáró vezető a lakcím szerint illetékes kormányhivatal vezetőjét jelenti. Ebben az esetben a kérelemhez csatolni kell a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról. A méltányosság másik esete - mely itt igénybe vehető -, mikor az eljáró hatóság vezetője méltányossági jogkörben eljárva megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a GYES folyósítását a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. élet-évének betöltéséig, ha a gyermek a betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem gondozható. A kérelemhez ebben az esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását kell csatolni arról, hogy a gyermek, betegsége miatt, gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető. A gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelmet a Cst. R. 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell a lakcím szerint illetékes járási hivatalhoz benyújtani.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5512
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: 20. életévét betöltött beteg gyermek családi pótléka

Kérdés: Kaphatja továbbra is a családi pótlékot a 20. életévét betöltött beteg gyermekét egyedül nevelő szülő abban az esetben, ha a gyermek ez év júniusában sikeres érettségi vizsgát tett, és szeptembertől ugyanabban az iskolában tanul tovább? A gyermek után eddig magasabb összegű családi pótlékot kapott a szülő.
Részlet a válaszból: […]életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50 százalékos mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ebben az esetben a rehabilitációs orvosi bizottság szakvéleménye szükséges a magasabb összegű ellátás megállapításához, folyósításához. Amennyiben a gyermek még nem töltötte volna be a 20. életévét, abban az esetben más megoldás is fennállna a folyósítás további menetére. Vajon mi alapján járna az említett személy után magasabb összegű családi pótlék ebben az esetben? Mi legyen azokkal a személyekkel, akik hosszú ideig tartósan betegnek számítottak, de 18 éves korukban ezt a státuszt elveszítették, mert munkaképesség-csökkenésük nem éri el a kellő mértéket? A jogszabályalkotók ehhez a kérdéshez pozitívan álltak hozzá, és elhelyeztek a Cst.-ben egy cikkelyt, melyet a hasonló esetekre kell alkalmazni. Ha egy gyermekre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak 18. életévének betöltéséig, a családi pótlék összege ezt követően sem lehet alacsonyabb, mindaddig, míg közoktatási intézményben folytatja tanulmányait, és utána vagy részére az ellátás megállapítható. A kérdés már csak az, hogy az új tanévben is megilleti-e ez az ellátás? A gyermek annak a tanévnek a végéig jogosít (vagy jogosult) családi pótlékra, amelyben betöltötte a 20. életévét, amennyiben ez idáig bármely középiskola, szakiskola, tehát közoktatási intézmény tanulója volt. A köznevelési intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnéséről a kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat ellátó szerven, szervezeten keresztül adatot szolgáltat a fővárosi és megyei kormányhivatal részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5200

4. találat: Magasabb összegű családi pótlék

Kérdés: Megkaphatja a magasabb összegű családi pótlékot a szülő abban az esetben, ha a jogosultságát 2015. február 21-én igazolta a szakorvos azzal, hogy a következő felülvizsgálat időpontja 2016. február 21-én esedékes, amely meg is történt, és a gyermeket gyógyultnak minősítették, az igazoláson (formanyomtatványon) a kiállítás dátumaként azonban 2016. március 26-a szerepel?
Részlet a válaszból: […]betegségeket, fogyatékosságokat az 5/2003. ESzCsM rendelet tartalmazza. A beteg vagy fogyatékos gyermek jogán igényelt családi pótlék esetében az igény bejelentéséhez csatolni kell a rendelet szerinti igazolást, mely előírt formanyomtatvány.A nyomtatványt az említett jogszabályban meghatározott gyermekklinika, gyermekszakrendelés, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó szakorvosa állíthatja és adhatja ki. Azon betű- és számjellel fel kell tüntetni, hogy a gyermek a felsorolt betegségcsoportok, fogyatékosságok melyikében szenved, továbbá a diagnózist és a BNO-kódot. Az igazolást az orvos két példányban állítja ki, az egyiket magánál tartja, a másikat az igénylő részére átadja, aki azt benyújtja az igényelbíráló szerv részére.A szakorvos abban az esetben köteles az igazolás első pontját kitölteni, ha a gyermek betegsége, fogyatékossága jogot ad emelt összegű családi pótlékra. Az igazoláson az orvos jelzi a legközelebbi felülvizsgálat időpontját is, mely legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes, illetőleg az állapot véglegességét.A második pontot tölti ki az erre illetékes személy, ha az első vizsgálat alkalmával megállapítja, hogy a gyermekre állapotára való tekintettel emelt összegű családi pótlék nem jár.A szakorvos abban az esetben tölti ki a nyomtatvány harmadik pontját, ha a rendszeres felülvizsgálat alkalmával állapítja meg, hogy a gyermek állapota kedvezően alakult abból a szempontból, hogy javulás, gyógyulás miatt magasabb összegű családi pótlékra már nem jogosít. Ezen a nyomtatványon a gyermek és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5048

5. találat: Ápolási díj beteg gyermek után

Kérdés: Jogosult az ápolási díj teljes összegére az édesanya a 18 év alatti tartósan beteg gyermeke ápolására tekintettel abban az esetben, ha napi négy órában keresőtevékenységet folytat, az édesapa pedig a gyermek után igénybe veszi a gyermekgondozást segítő ellátást?
Részlet a válaszból: […]gyermek után GYES-t vesz igénybe - tiltó vagy korlátozó jogszabályi előírás hiányában -, szintén nem befolyásolja a másik szülő (jelen esetben az édesanya) ápolási díjra való jogosultságát.Ez azért érdekes, mert ha mindkét ellátást (tehát az ápolási díjat és a GYES-t) ugyanaz a szülő igényelné, akkor összességében az ápolási díjnak megfelelő összeget kapná csak kézhez,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5039

6. találat: Beteg gyermeket nevelő egyedülálló édesanya GYES-e

Kérdés: Milyen időtartamra és milyen összegben jogosult gyermekgondozási segélyre egy édesanya, aki betegen született gyermekét egyedül fogja nevelni? Kaphatja az ellátást abban az esetben is, ha munkát vállal?
Részlet a válaszból: […]részére csecsemőgondozási díj került megállapításra, és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. A gyermekgondozási díj a gyermek kétéves korának betöltéséig jár. Ezt követően kell megigényelnie a gyermekgondozási segélyt. Mindez arra az esetre vonatkozik, ha a kérdés feltevője biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, ebben az esetben érdemes kihasználni a biztosítás nyújtotta előnyöket, hiszen ezek az ellátásfajták általánosságban magasabb összegűek, mint a gyermekgondozási segély. Biztosítási jogviszony hiányában, illetve ha a fenti feltételekkel a szülő nő nem rendelkezik, a szülés napjától gyermekgondozási segélyre lesz jogosult. Amennyiben a gyermek súlyos fogyatékossággal vagy tartós betegséggel született, abban az esetben az igény bejelentésére szolgáló nyomtatványon felül be kell nyújtani az "Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről" elnevezésű nyomtatványt is, melyet az ügyfélszolgálatokon, továbbá a később felsorolásra kerülő kórházakban, klinikákon lehet beszerezni, vagy az internetről letölteni. Ez a nyomtatvány mind az emelt összegű családi pótlék, mind a hosszabb ideig járó gyermekgondozási segély igazolására alkalmas. Kiállítását, kitöltését, benyújtását az 5/2003. EszCsM rendelet szabályozza. Az igazolás kiállítására a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekszakosztály, szak­ambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa jogosult. Az orvos a rendelet mellékletében felsorolt betegségek, fogyatékosságok megállapítása esetén a hozzájuk rendelt betűvel, illetve számmal jelöli meg, valamint feltünteti a betegség BNO-kódját is. A nyomtatványon jelzi továbbá a következő felülvizsgálat időpontját is, mely egy-öt éves időtartam között helyezkedhet el, de dönthet úgy is, hogy a gyermek állapota végleges, ebben az esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4853

7. találat: Beteg gyermek után járó családi pótlék

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy egy asztmás gyermek után alacsonyabb összegű családi pótlékot kapnak a szülők, mint az ugyanezen betegségben szenvedő szomszéd gyermek szülei?
Részlet a válaszból: […]fennállásáról szóló igazolást gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki.Megjegyezzük, hogy a gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosának, illetve a gyermeket ellátó szakorvosnak kötelessége lenne felhívni a figyelmet a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.A szakorvos az igazolást szakvéleménye alapján, három példányban állítja ki. Ezen igazolás egy példányának a Magyar Államkincstárhoz történő benyújtásával kell igényelni a gyermek után járó emelt összegű családi pótlékot. Amennyiben a szakorvos ilyen igazolást kitölt, ez jogot ad a szülőnek, hogy gyermeke után gyermekgondozási segélyt is igényeljen, mégpedig a gyermek tizedik életévének betöltéséig bezárólag.A jogot adó betegségek, fogyatékosságok - melyet az említett rendelet szabályoz - nagyon széles kört ölelnek fel. Az anyagcsere, a kardiológiai vagy a vesebetegségek éppúgy szerepelnek benne, mint a neurológiai betegségek vagy az érzékszervi, mozgásszervi, légzőszervi, illetve értelmi fogyatékosságok. Ez természetesen csak példálózó felsorolás volt.Ezekben az esetekben lehet megigényelni az emelt összegű családi pótlékot, illetve a gyermekgondozási segélyt, amennyiben a gyermek még nem töltötte be a 18. életévét. Nézzük meg, mi a helyzet akkor, ha a fiatal felnőtt már betöltötte ezt a kort?18. életév betöltésekor fennáll egy választási lehetőség. El kell dönteni, hogy az ellátást továbbra is a szülő veszi igénybe, vagy ezt követően már az igénylő saját jogán kíván családi pótlékban részesülni. Az első esetre akkor van lehetőség, ha a közoktatási intézményben (középiskola, szakiskola) tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak, és a gyermek ezt követően is ilyen iskolatípusban tanul tovább. Az emelt összegű ellátást a szülő mindaddig megkaphatja, míg a gyermek tanul, de legfeljebb a 20. életévének betöltéséig. A jogszabály ugyanis ilyen esetre vonatkozóan kimondja, hogy az ezt követően utána vagy részére folyósított ellátás havi összegének meg kell egyeznie a korábban megállapított magasabb összegű családi pótlék összegével.A másik lehetőség - amikor a kérelmező saját jogán igényli az ellátást - abban az esetben lehetséges, ha az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet elsőfokú szakértői bizottságának szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett. További feltétel, hogy a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy után tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4592
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: 18. életévét betöltött beteg gyermek ellátásai

Kérdés: Jogosan utasították el annak az autista gyermeknek a fogyatékossági támogatás iránti igényét, aki elmúlt 18 éves, és nem kap emelt összegű családi pótlékot?
Részlet a válaszból: […]fel. Az anyagcsere, a kardiológiai vagy a vesebetegségek éppúgy szerepelnek benne, mint a neurológiai betegségek, vagy az érzékszervi, mozgásszervi, illetve értelmi fogyatékosságok. A változás során az igazolás módja is megváltozott, míg korábban egy betű és számjel kombinációja alapján lehetett beazonosítani a betegséget, jelenleg az egységes betegségi BNO-kód a mérvadó. A már többször említett rendelet melléklete szerint az autista gyermekek részére az F84.0 kód alapján járt volna az ellátás. Megállapíthatjuk, hogy amennyiben a szülők kérték volna, és a megfelelő igazolással alátámasztják gyermekük betegségét, emelt összegű családi pótlékra és 10 éves koráig gyermekgondozási segélyre is jogosultak lettek volna. Az emelt összegű ellátást még jelenleg sem késő megigényelni, de ezt már a közben felnőtt gyermek saját jogán kérelmezheti. Ebben az esetben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elsőfokú szakágazati szervei orvosi bizottságainak szakvéleménye szükséges. Amennyiben a szakvélemény alapján 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot már legalább egy éve fennáll, vagy előreláthatólag egy évig még fennáll, szintén jogosult emelt összegű családi pótlékra. Amennyiben 18. életévét követően, esetleg évekkel később kérelmezi meg az emelt összegű ellátást - ebben az esetben nincs korhatára a folyósításnak -, egy kikötést mindenképpen vizsgálni kell. Mégpedig azt, hogy évekkel korábban, 18 éves korában már munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása fennállt. Ez visszamenőlegesen bonyolult, így ha ezt az utat választják, érdemes a vizsgálatot az Államkincstáron keresztül minél előbb kérni. Az ellátás mértéke ebben az esetben jelenleg havonta 20 300 forint. E mellett az ellátás mellett a fogyatékossági támogatást igénybe venni nem lehet.A másik oldalt megvizsgálva tárjuk fel a fogyatékossági támogatás igénybevételének lehetőségeit, ezt követően megérthetjük azt, hogy a család mely ellátással, ellátásokkal jár a legjobban. A fogyatékossági támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert. Az ellátás mozgási, látási, hallási, illetőleg értelmi fogyatékosság esetében is jár, valamint természetesen esetünket alapul véve az autizmus fennállása is alapot adhat igénybevételére. Az autista abban az esetben lehet jogosult, ha állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. Nézzük, mi a jogosultság igénylésének a módja! A fogyatékossági támogatás iránti igényt "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" című nyomtatványon lehet előterjeszteni a kincstár igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei igazgatóságánál. Az igénybejelentéshez mellékelni kell az igénylő háziorvosa - bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézmény orvosa - által kiállított orvosi beutalót (raktári száma: A. 3510-90), valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap) eredetiben. Amennyiben a kérelmező személyesen eljárva nyújtja be kérelmét, úgy a Fogy-tv. 27/F. §-a alapján a személyi igazolványát és lakcímkártyáját köteles bemutatni az eljáró ügyintézőnek a személyazonosság ellenőrzése céljából. Postai úton történő benyújtás esetén ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatot kell beküldeni a kérelem mellékleteként. Az igazgatóság a benyújtott, háziorvos által kiállított beutalót és orvosi dokumentációt megküldi a megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének, amely megvizsgálja, hogy az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül-e. Amennyiben a rendelkezésre álló orvosi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4180

9. találat: 18 éves tartósan beteg gyermek után járó családi pótlék

Kérdés: Meddig jár a családi pótlék egy 18 éves gyermek után, aki évek óta tartósan beteg, s emiatt nem tud szakmát tanulni?
Részlet a válaszból: […]klinikákat, orvosokat, akik ezen igazolásokat kitölthetik és kiadhatják. Ebből is látható, hogy azon gyermek után, aki a 18. életévét még nem töltötte be, egyáltalán nem szükséges szakorvosi bizottság szakvéleménye. Más a helyzet abban az esetben, ha a gyermek már nagykorú. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ebből az egy mondatból azt látjuk, hogy aki nagykorú lett, annak révén vagy annak a részére kizárólag akkor állapítható meg és folyósítható magasabb összegű ellátás, ha megjelenik az illetékességgel bíró kormányhivatal rehabilitációs szakágazati szerve előtt. Az RSZSZ a vizsgálatot követően olyan jellegű szakhatósági állásfoglalást ad ki róla, melyből kiderül, hogy az egészségkárosodásának mértéke meghaladja az 50 százalékos határértéket. Ez azonban nem kizáró joghely, található egy olyan szabályozás, mely ez alól - legalábbis egy időre - kivételt engedélyez. A Cst.-nek a családi pótlék összegszerűségét és mértékét tagla­ló bekezdései között találhatunk egy olyan bekezdést, mely a következőképpen szól: "A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig magasabb összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani". Ez azt jelenti, hogy amennyiben a nagykorúvá váló személy után a szülők korábban a fentebb leírtak alapján magasabb összegű családi pótlékot kaptak kézhez, ezt az összeget mindaddig megkaphatják, amíg gyermekük családi pótlékra egyáltalán jogosult lesz, vagyis általánosságban a közép­iskola végéig vagy a huszadik életkor betöltéséig. Ez a szabályozás 2010. szeptember 1. és 2010. de­cember 31. között sokkal szigorúbb volt. A leírt esetben is megkövetelte a szakértői bizottság elé idézést és az egészségkárosodás megállapítását. Majd a szabályozás pozitív irányba változott, és ráadásul visszamenőleges hatállyal, egészen a szigorú intézkedés bevezetéséig, tehát 2010. szeptember 1-jéig megadja a magasabb összegű ellátást azok részére, akiktől ez meg lett vonva. Mindazonáltal saját jogán továbbra is csak akkor jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, ha tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Itt valamennyi feltételre figyelni kell. A szülő részére folyósított családi pótlék összege hasonlóan alakul a gyermek nagykorúvá válása alatt és azt követően. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4040

10. találat: Tartósan beteg gyermek orvosi igazolása

Kérdés: Milyen igazolás fogadható el a munkáltató részéről a tartósan beteg gyermek állapotáról, akivel jelenleg évente megy felülvizsgálatra a dolgozó, ezért évente hosszabbítják a fizetés nélküli szabadságát? Kaphat-e információt a munkáltató a felülvizsgálatot végző orvostól az igazolás valódiságáról? A gyermek hány éves koráig köteles a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot engedélyezni?
Részlet a válaszból: […]otthoni ápolásra. Az Mt. 139. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalónak - kérelmére - tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Az Mt. 139. § (2) bekezdése értelmében közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, mostoha- és a nevelőszülő, a testvér és az élettárs. A fenti rendelkezések értelmezése szerint a munkavállalónak - kérelmére - a tartós ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. A gyakorlatban otthoni ápolás alatt a munkavállaló, illetve az ápolt lakásán történő ápolást egyaránt érteni kell. Ellenben, ha az ápolás egészségügyi intézményben történik, a szabadság nem vehető igénybe. A törvény a közeli hozzátartozók fogalmát tételesen felsorolja, ezért csak és kizárólag a felsoroltak tekintetében vehető igénybe az ápolási szabadság. Ha vitás, hogy a megnevezett ápolásra szoruló személy a munkavállaló közeli hozzátartozója, a munkavállalónak kell igazolnia a közeli hozzátartozói minőséget. Az igazolás történhet személyi igazolvánnyal, jogerős közigazgatási határozattal, születési vagy házassági anyakönyvi kivonattal stb. Az ápolásra szorultságot a kezelőorvos igazolja. Az igazolásban foglaltakat a munkáltató köteles elfogadni, az igazolásban foglaltakat nem vizsgáltathatja felül. A jogalkalmazói gyakorlatban eltérő álláspont alakult ki annak tekintetében, hogy a munkavállalót az ápolási szabadság egy ízben és egy közeli hozzátartozó ápolására legfeljebb két évig, vagy több ízben, és minden egyes ápolt közeli hozzátartozója tekintetében két-két évig illeti meg. Többségi jogalkalmazói álláspont szerint (amely álláspontot a szerző is képviseli) ha a munkavállaló folyamatosan ápolja egy vagy több közeli hozzátartozóját, az ápolási szabadság tartama legfeljebb két év. Ha az ápolási szabadságok igénybevétele nem folyamatos, a közeli hozzátartozók ápolása eltérő időszakban, megszakításokkal történik, a munkavállalót mindegyik hozzátartozója tekintetében külön-külön illeti meg legfeljebb két évig az ápolási szabadság. A két évet meghaladó mértékű ápolási szabadság biztosítása nem kötelező, a munkáltató mérlegelési jogkörében engedélyezheti a hosszabb időtartamú fizetés nélküli szabadságot. Az Mt. 90. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a beteg gyermek ápolására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3444
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést