34 találat a megadott alkalmi munkavállaló tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát.A 2020-as évről van szó, amikor a minimálbér összege 7410 forint, míg a garantált bérminimum napi összege 9960 forint volt. Ez alapján a napi kedvezményezett összeg szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén: 7410 × 130 százalék = 9633 forint, míg szakképzettséget igénylő munkakör esetén 9690 × 130 százalék = 12 597 forint.Figyelembe véve a munkában töltött napokat, az érintett kedvezményes éves keretösszege: 10 × 9633 + 50 × 12 597 = 726 180 forint, míg a tényleges keresete 700 000 ezer forint, tehát e jog-viszonyai alapján nincs személyijövedelemadó--bevallási és -fizetési kötelezettsége, álláspontunk szerint ugyanis ebben az esetben a kétféle napi értékkel számított éves keret-összeg összeadódik.Ami a társadalombiztosítási ellátást illeti: a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás alapján baleseti egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezettségeit a többes foglalkoztatás nem érinti.Ugyanakkor a dolgozó számára adózási szempontból nem közömbös a többes foglalkoztatás, hiszen az Efo-tv. 9. §-ának (2) bekezdése értelmében akkor mentesül az a személyi jövedelemadó megállapítása és bevallása alól a jogviszonyával összefüggésben, ha a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkából, valamint alkalmi munkából származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos- minimálbér vagy- ha részére[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tehát a Tbj-tv., illetve az Szja-tv. általános előírásait kell alkalmaznia. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy természetesen a 2011. évi CLVI. tv.-ét is, hiszen ebben az esetben a szociális hozzájárulási adót is le kell rónia.)A második ilyen jellegű szabályt pedig a törvény 9. §-ának (2) bekezdése fogalmazza meg. E szerint a 7. § (2) bekezdésében említett (tehát kedvezményes közterhet viselő) foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek akkor kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos minimálbér vagy -?ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát.Ez utóbbi esetben azonban nem tartalmaz utalást arra a jogszabály, hogy a foglalkoztatónak a 7. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérő közterhet kellene fizetnie,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos minimálbér vagy (amennyiben részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár) a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát.Ha a bevétel meghaladja az előzőekben említett keretösszeget, akkor a munkavállalónak a keretösszeg feletti jövedelmet kell bevallania, illetve ez után kell a személyi jövedelemadót megfizetnie. Ez a szabály nem vonatkozik a filmipari statisztaként végzett - ugyancsak az Efo-tv. hatálya alá tartozó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kapcsolódó költségtérítések egy részében a jövedelem meghatározása során lehetőség biztosít a költségek érvényesítésére, vagy igazolás nélküli költségelszámolásra - például munkába járás költségei, hivatali, üzleti utazás költségei vagy a külföldi kiküldetés során fizetett költségtérítések.Alkalmi munkavállaló esetében az Efo-tv. 4. §-ának (1a) bekezdése a következők szerint írja elő az egyszerűsített foglalkoztatás bérezésének minimumát: "az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár."Az Efo-tv. a bérminimumot írja elő, a munkáltató saját elhatározásából a minimális bért meghaladóan fizethet munkabért az alkalmi munkavállalónak. Nem tilos az egyszerűsített foglalkoztatott részére költségtérítést fizetni sem, sőt, az Mt. korábban hivatkozott szakasza alapján ez bizonyos esetekben a munkáltató kötelezettsége.Az Szja-tv. 3. §-ának 12-13. pontjai határozzák meg a külföldi kiküldetés, illetve a külszolgálat fogalmát. Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást. Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés. Az Szja-tv. a külföldi kiküldetés fogalmát tágabb értelemben használja, mint az Mt., mert azt nemcsak munkaviszonyban értelmezi, hanem minden olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyban, ahol a magánszemély a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében végez külföldön munkát. Ezért egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is lehetőség van az Szja-tv. felhatalmazása alapján megalkotott 285/2011. Korm. rendelet alapján költségtérítést fizetni. E szerint a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott alkalmi munkavállaló részére napi 40 eurónak megfelelő összeg, 2016-tól a 259/2015. Korm. rendelet alapján napi 60 eurónak megfelelő összeg fizethető.Ebben az esetben az a kérdés, hogy a külföldi kiküldetés miatt kifizetett költségtérítés, illetve általában az alkalmi munkavállaló részére kifizetett költségtérítés milyen adóterhet visel. Az Efo-tv. 7. §-ának (1)-(2) bekezdései tartalmazzák az irányadó rendelkezéseket. Az (1) bekezdés szerint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az Szja-tv., illetve a Tbj-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.A (2) bekezdés értelmében a személyijövedelem­adó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás eseténa) a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén,b) a 2. § 3. pontjában meghatározott alkalmi munka eset eibenaz Szja-tv. és a Tbj-tv. rendelkezéseit a 8-9. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.Fő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaadó köteles megtéríteni. Amennyiben ennek mértéke nem haladja meg a 285/2011. Korm. rendeletben meghatározott mértéket - napi 40 eurónak megfelelő összeget -, akkor az a magánszemélynél igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül [Szja-tv. 3. számú melléklet II. fejezet 7. pont a) alpontja]. Az egyszerűsített foglalkoztatás alapján alkalmi munkából származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. Az alkalmi munkából származó bevételből a magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve ha az alkalmi munkából származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (mentesített keretösszeg). Amennyiben a magánszemélynek a személyijövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékának a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni [Efo-tv. 9. § (1)-(3) bekezdései]. Tehát a külföldi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltatót - munkavállalónként - a munkaviszony minden naptári napjára meghatározott, tételes összegű közteherfizetés terheli.Ugyancsak a törvény rendelkezik arról is, hogy ha a munkáltató az alkalmi munkavállaló után tételes összegű közterhet fizet, a munkavállaló a foglalkoztatása alapján nem minősül a Tbj-tv. szerinti biztosítottnak, és csak egyes ellátásokra szerez jogosultságot. Ezek az ellátások: a nyugellátás, a baleseti egészségügyi szolgáltatás, valamint álláskeresési ellátás.Baleseti egészségügyi szolgáltatás keretében a megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához százszázalékos mértékű támogatás jár. A határozattal üzemi balesetnek (foglalkozási megbetegedésnek) elismert külső behatás miatt szükséges ellátások áráért tehát akkor sem kell a térítési díjat megfizetni, ha egyébként nem 100 százalékban támogatott az adott ellátás.Mindehhez azonban először is a baleset üzemiségét kell elismertetni, azaz a volt munkáltatóval kell felvenni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]helyen történő foglalkoztatásnak felel meg. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejövő munkaviszonyra ugyanis az Mt. 53. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók [Mt. 203. §-ának (1) bekezdésének b) pontja]. Hozzátesszük, hogy a külföldön történő alkalmi foglalkoztatásnak csak elvi akadályát nem látjuk, a gyakorlatban azonban értelmetlennek tartjuk az esetet, mivel alkalmi munka esetében nem lehet szó kiküldetésről, ezért nem alkalmazhatóak a kiküldetésre vonatkozó speciális közösségi koordinációs szabályok, illetve a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezményekbe foglalt szabályok sem. Emiatt az általános uniós, illetve egyezményi szabályokból kell kiindulni, melyek alapján a biztosítás a foglalkoztatás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár.Ez tehát a minimálbérre vonatkozó szabály, de a bérpótlékok vonatkozásában alkalmi munka esetén is az általános szabályokat kell alkalmazni.A másik lehetőség az Mt. 145. §-a előírásainak a segítségül hívása. E szerint a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett a bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ezalatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni, a munkáját személyesen ellátni. A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni [Mt. 102. § (1) és (2) bekezdései, 103. § (1) bekezdésének a) és d) pontjai, 104. § (1) bekezdése]. Álláspontunk szerint ezeket a munkaviszony elsődleges ismérveit jelentő szabályokat a kérdésbeli munkavállalók jogviszonyára nem lehet kivetíteni, másként fogalmazva, a babaruhák varrását végző munkavállalók tevékenysége a tartalmát tekintve az egyszerűsített foglalkoztatás keretében megvalósuló alkalmi munka (amely lényegében munkaviszonyt takar) fogalmának nem felel meg. Az egymástól elkülönült helyen lévő munkaadó és munkavállaló között nem valósulhat meg az olyan állandó, szoros együttműködést igénylő kötött jogviszony, mint a munkaviszony. Megítélésünk szerint a vidéken lakó, és a lakásán (vagy a saját maga által biztosított helyiségben) dolgozó munkavállaló foglalkoztatása tartalmilag a bedolgozói jogviszonynak felel meg. A 24/1994. Korm. rendelet 3. §-a szerint bedolgozói jogviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározható. A munkavégzés helye - a szociális foglalkoztatónál fennálló bedolgozói jogviszonyt kivéve - a bedolgozó személyi igazolványba bejegyzett lakóhelye, vagy más, általa, a munkavégzés céljára biztosított helyiség (24/1994. Korm. rendelet 5. §). A bedolgozó a munkáját - eltérő megállapodás hiányában - saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munkájához a vele közös háztartásban élő, az Mt. rendelkezései szerint munkaviszony létesítésére jogosult személyek segítségét is igénybe veheti (24/1994. Korm. rendelet 5. és 13. §). A bedolgozói jogviszony a foglalkoztató és a bedolgozó közötti megállapodás alapján jön létre, melyet írásba kell foglalni. A megállapodásban meg kell határozni a bedolgozó által végezhető tevékenységet, a munkavégzés helyét, valamint a költségtérítés módját, illetve mértékét [24/1994. Korm. rendelet 4. § (1) és (2) bekezdései].[…] részlet vége a válaszból.