568 talált cikk a kiegészítő tevékenység kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?

Kérdés: Valóban nyugdíjasnak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és 2025. december 27-től özvegyi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor önellenőrzést kell benyújtania a 2025. IV. negyedéves bevallására, tekintettel arra, hogy az özvegyi nyugdíjról szóló határozatot csak 2026 márciusában kapta kézhez? Hogyan kell megállapítani a december havi járulékalapját, ha abban a hónapban érkezett bevétele révén 960 ezer forint adóköteles jövedelme keletkezett? 2026. I. negyedévére már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie?

Kérdés: Fennáll a Szocho-tv. 5. §-ának (1a) bekezdése szerinti szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy nyugdíjkorhatárt betöltött, ám nyugdíj helyett korhatár előtti ellátást választó, özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó után is?

Kérdés:

Mikor mehet el kedvezményes öregségi nyugdíjba egy nő? Mit jelent a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idő? Mit tartalmaz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, illetve mit jelent a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szerzett szolgálati idő? Melyiknek kell megfelelni, hogy egy nő nyugdíjba mehessen?

Kérdés:

Biztosítottnak minősül a Tbj-tv. szerint az a Magyarországon 2025. évben nyilvántartásba vett, kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő egyéni vállalkozó, aki magyar állampolgár, kizárólag Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel, létérdekeinek központja Magyarország, egyéni vállalkozói tevékenységét kizárólag Magyarország területén, magyar illetőségű magánszemélyek és szervezetek részére nyújtott szolgáltatásként végzi, de ezzel egyidejűleg osztrák munkáltatóval heti harminchat órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik? Egyéni vállalkozóként be kell nyújtania ebben az esetben a 2558-as bevallást?

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a „B” kft.-ben annak a vállalkozónak, aki két kft.-ben is tulajdonos, az „A” kft.-ben heti 30 órás munkaviszonyban áll 250 ezer forint munkabérrel, a „B” kft.-ben pedig ingyenesen látja el az ügyvezetői tevékenységet? Hogyan változnának a kötelezettségei, ha a „B” kft.-ben is részmunkaidős munkaviszonyban állna? Az érintett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik, amelyet nem szeretne elveszíteni.

Kérdés:

Megfelel a 3 százalékos lakáshitelre vonatkozó 2 éves biztosításijogviszony-feltételnek az a személy, aki 2023-tól a 40 éves jogosultsági ideje alapján a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?

Kérdés:

Alkalmazható nyugdíjas személyként közalkalmazotti munkaviszonyban (szociális gondozó munkakörben, tartós bentlakásos intézményben) az a személy, aki még nem rendelkezik határozattal, de bemutatott egy nyugdíjelőleg megállapításáról szóló végzést? A végzésen szerepel, hogy tekintettel arra, hogy a nyugdíjjogosultság fennáll, de a nyugellátás összege … még nem határozható meg, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugdíj határozattal történő megállapítására előleget állapít meg. A jelentkező a végzés szerint 40 év 208 nap munkaviszonnyal rendelkezik. A határozat mellett mivel igazolható még a nyugdíjjogosultság?

Kérdés:

Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.

Kérdés: Dolgozhat közalkalmazottként egy rokkantsági ellátásban részesülő személy az ellátása veszélyeztetése nélkül? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a munkabéréből, illetve betegsége esetén jogosult lesz táppénzre?