tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

18 találat a megadott alkalmi munkavállalói könyv tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Alkalmi munkavállalói könyv

Kérdés: Lesz-e alkalmi munkavállalói könyv 2010-ben?
Részlet a válaszból: […]1-jétől lép hatályba, ennek keretében a foglalkoztatónak nem minden esetben kell írásban munkaszerződést kötnie a munkavállalóval, ellenben a foglalkoztatási napok bejelentését az illetékes APEH-hivatalok felé minden esetben a munkába lépés előtt meg kell tennie a munkáltatónak. Az egyszerűsített foglalkoztatás során a munkabér a felek megállapodásától függ, ezáltal nem lesz a kifizethető maximum meghatározva,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2844

2. találat: Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszból: […]között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a harmincegy napot meghaladhatja). Alkalmi munkának a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, illetőleg egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített határozott időre szóló munkaviszonyt kell tekinteni. A törvénytervezet szerint egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt a törvény mellékletében meghatározott tartalmú szerződés megkötésével kell létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig meg kell kötni. Ettől eltérően az öt naptári napot meg nem haladó határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező. Növénytermesztési idénymunka esetében a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja. Lényeges szabály, hogy ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a minimálbérről szóló jogszabály rendelkezéseit eltérésekkel kell alkalmazni, melyeket az új törvény majd tételesen felsorol. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni szja- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja-tv., illetve a Tbj-tv. rendelkezései az irányadóak. Tehát alapesetben az általános szabályoknak megfelelően köteles a munkáltató és a munkavégző az szja-t, valamint a foglalkoztatót és a biztosítottat terhelő járulékokat megfizetni. Azonban a természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint az idénymunka - ideértve a mezőgazdasági és a növénytermesztési idénymunkát is - esetén az Szja-tv. és a Tbj-tv. rendelkezéseit eltérésekkel kell alkalmazni. Ezekben az esetekben a munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér negyven százalékával megegyező összegű közterhet köteles fizetni. Ha ezt megfizeti, akkor a munkáltatót a továbbiakban nem terheli társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, a munkavállalót pedig nyugdíjjárulék- (tagdíj-), egészségbiztosítási- és munkaerőpiacijárulék-fizetési, egészségügyihozzájárulás-fizetési és személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Ezek a munkavállalók nem minősülnek a Tbj-tv. szerinti biztosítottnak, és nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szereznek jogosultságot. Ha a munkát végző uniós állampolgár másik tagállamban, illetőleg szociális biztonsági egyezményben részes másik államban biztosított, és erről igazolással rendelkezik, a munkáltatónak nem kell közterhet fizetnie. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltatót az adóhatóság felé a törvényben felsorolt adatok (pl. az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony minőségét, kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt, a munkavégzés helyét stb.) tekintetében bejelentési kötelezettség terheli, melyet a munka megkezdéséig kell megtennie. A bejelentést elektronikusan kell megtenni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2792

3. találat: AM könyv kitöltése

Kérdés: Alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatás esetén feltétlenül szükséges a dolgozónál lennie a könyvnek, vagy az is jó, ha a munkáltató magánál tartja? Ki kell-e tölteni a könyvet a munkavégzés helyére induló gépjárműbe szállás előtt, vagy elég megérkezés után a munkahelyen?
Részlet a válaszból: […]egységes ebben a tárgykörben. Tekintettel arra, hogy az alkalmi foglalkoztatás a munkajogviszony legalizálásának egyszerűsített módja, a jogszabály ezért szigorú formai követelményeket kapcsol hozzá. A meghatározott formai követelmények hiánya esetén a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, illetve a hatóság kialakult következetes gyakorlatának megfelelően a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás állapítható meg, és annak szankciói alkalmazhatóak. A munkavállaló rendelkezési jogosultsága nem szűnhet meg a munkaidő leteltéig az AM könyv felett, azaz nem kerülhet át a munkáltató birtokába az AM könyv. Az alkalmi foglalkoztatás meghatározó eleme az egyszeri alkalomra vonatkozó jogviszony létrehozása, amely elsősorban a konkrét munkavégzés időtartamára vonatkozik, az érvényesítési kötelezettség teljesítése pedig elegendő közvetlenül a munkavégzés megkezdése előtt. Ezért összhangban a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel a munkavégzési helyre való megérkezéshez szükséges idő alatt, illetve azt megelőzően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2400

4. találat: Foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési, valamint bejelentési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]munkáltató foglalkoztatja, akkor az időkorlát 200 napra emelkedik. A magánszemélyek alkalmi munkavállalói kiskönyvet a területileg illetékes állami foglalkoztatási szervnél, illetve - az állami foglalkoztatási szerv és a települési önkormányzat jegyzője között létrejött megállapodás alapján - a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjénél ellenszolgáltatás nélkül igényelhetnek. A munkáltató naponként a közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét, a munkavégzés befejezésekor pedig naponta köteles a törvény mellékletében meghatározott értékű közteherjegyet a megfelelő rovatba ragasztania, és ezt követően azt aláírásával érvényesíteni. A munkavállalónak a munkavállalói könyvet a napi munkába lépést követően magánál kell tartania. A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli. A munkáltató olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását. A havi adó- és járulékbevallásra kötelezett vállalkozónak - tehát aki az AM könyvvel foglalkoztatott(ak)on kívül legalább egy biztosítottat foglalkoztat az általános szabályok alapján is - az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatással összefüggésben az Art. 31. § (2) bekezdés 27. pontja szerinti adatokról bevallást (0808) kell teljesítenie. A 08T1041 jelű bejelentőt ellenben az alkalmi munkavállalóról nem kell kitölteni. A munkáltató a közteherjeggyel teljesíti a nyugdíj-biztosítási járulékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékra, az egyéni nyugdíjjárulékra, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra, a tételes egészségügyi hozzájárulásra, a munkaadói és munkavállalói járulékra vonatkozó fizetési kötelezettségét, valamint a kifizetőre vonatkozó jövedelemadózási kötelezettségét. Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai: Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) A közteherjegy értéke (Ft/nap) Az ellátási alap (Ft/nap) 1. 1800-2399 400 2700 2. 2400-2999 700 3600 3. 3000-3599 900 4500 4. 3600-4600 1100 5400 Az alkalmi munkavállaló szolgálati időre, valamint az egészségbiztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2247

5. találat: Alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező takarítónő jogállása

Kérdés: Kell-e 0708-as bevallást küldenie annak az egyéni vállalkozónak, aki magánemberként alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező takarítónőt foglalkoztat a saját lakásában?
Részlet a válaszból: […]magánszemélyt, aki kizárólag AM könyvvel alkalomszerűen foglalkoztat munkavállalót, az adóhatóság felé adó-, illetve járulékmegállapítási, -levonási és -befizetési kötelezettség nem terheli, mivel az AM könyvvel történő foglalkoztatás esetén a foglalkoztatáshoz kapcsolódó terheket közteherjegy AM könyvbe ragasztásával kell teljesíteni. Ezáltal e foglalkoztatási formához kapcsolódó terhek sem bevallások, sem befizetések tekintetében nem jelennek meg az adóhatóság nyilvántartási rendszerében. Az Art. 31. § (2) bekezdés 27. pontja szerint a havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett munkáltatónak, ha a tárgyhóban AM könyvvel rendelkező személyt foglalkoztat, e foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben fel kell tüntetnie az alkalmi munkavállaló AM könyvébe az adott hónapban történt alkalmi foglalkoztatás napjára (napjaira) beragasztott közteherjegy - hónapon belüli többnapi foglalkoztatás esetén a közteherjegyek együttes - összegét és a foglalkoztatás napját (napjait). Ezekről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2034

6. találat: Munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló alkalmi munkavállalói könyve

Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is alkalmi munkavállalói könyvvel az a személy, aki eddig kizárólag alkalmi munkákból élt, munkanélküli volt, de 2007. november 1-jétől munkaviszonyt létesített?
Részlet a válaszból: […]bekezdése] tartalmaz. E szerint a munkáltatónál alkalmi foglalkoztatásnak nem minősülő munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló az ugyanazon foglalkoztatónál fennálló munkaviszonya szerinti munkakörébe tartozó feladatok ellátására alkalmi munkavállalói könyvvel nem foglalkoztatható. Ez tehát azt jelenti, hogy nemcsak más munkáltatónál,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2009

7. találat: Külföldi foglalkoztatása alkalmi munkavállalói könyvvel

Kérdés: Dolgozhat-e alkalmi munkavállalói könyvvel egy munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár?
Részlet a válaszból: […]külföldi állampolgár foglalkoztatása a Magyar Köztársaság területén engedélyköteles, csak mezőgazdasági (különösen növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) idénymunka keretében történő foglalkoztatása lehetséges alkalmi munkavállalói könyvvel. Az alkalmi foglalkoztatásra megállapított általános szabályoktól eltérően egy évben összesen csak hatvan napot tölthet, és csakis mezőgazdasági idénymunka keretében alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. A munkavállalási engedélytől eltérően, az alkalmi foglalkoztatás megvalósításához szükséges alkalmi munkavállalói könyvvel a munkavállalónak kell rendelkeznie, melyet a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségén igényelhet meg. A 10/2005. FMM rendelet rendelkezik az alkalmi munkavállalói könyv formájáról, kitöltéséről, elkészítéséről és elosztásáról. Ennek 1. sz. melléklete részletes tájékoztatást tartalmaz az alkalmi munkavállalói könyv alkalmazásával és kitöltésével kapcsolatban, melyet a jogszabály alapján rendszeresített alkalmi munkavállalói könyvek is tartalmaznak. A könyv három különféle színű részből áll. Egy fehér, egy kék és egy zöld részből. A tájékoztatás kitér arra, hogy mely esetekben mely részbe kell a munkáltatónak az alkalmi foglalkoztatásra vonatkozó bejegyzéseket megtennie és a közteherjegyet beragasztania. Az engedélyköteles külföldi munkavállaló mezőgazdasági idénymunka keretében történő alkalmi foglalkoztatása esetén a munkáltatónak a zöld színű "C" oldalakat kell kitöltenie. A konkrét kérdésre visszatérve a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1923

8. találat: Szja elszámolása nyugdíjas alkalmi munkavállaló esetében

Kérdés: Hogyan kell az éves személyi jövedelemadót elszámolni annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, aki 2007. évben 5 hónapot munkaszerződéssel, 7 hónapot pedig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgozik? Hogyan kell figyelembe venni az alkalmazotti kedvezményt az ő esetében? Igaz-e az, hogy az alkalmi munkavállalóként szerzett jövedelmet nem kell figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]eső adóköteles jövedelem nem volt. A kérdéses esetben az alkalmi munkavállalásból származó jövedelem mellett munkaviszonyból származó jövedelmet, valamint nyugdíjasként vélhetően nyugdíjjövedelmet is szerzett a magánszemély. A nyugdíjjövedelem önmagában nem, a más munkaviszonyból származó jövedelem viszont megalapozza, hogy adóbevallást kelljen adnia, s ekkor már abban minden jövedelmet szerepeltetni kell. Az éves adókötelezettség megállapításakor az alkalmi munkavállalásból származó bevételt (függetlenül attól, hogy az évi 786 ezer forintot meghaladta-e vagy sem), az éves nyugdíjat, valamint a munkaviszonyból származó jövedelmet be kell vallani, és összevonandó jövedelemként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1922

9. találat: Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozó szülése

Kérdés: A szülés után jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re, vagy igényeljen munkanélküli-segélyt az a dolgozó, aki 2004. október 1-jétől 2005. augusztus 30-áig egy kft.-ben dolgozott napi 6 órában, 2005. szeptember 1-jétől 2005. szeptember 18-áig passzív táppénzben részesült, 2005. szeptember 20., 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29., 30. napjain alkalmi munkavállalói könyvvel volt foglalkoztatva (9 nap), 2005. október 3., 4., 5., 6., 7., 12., 14., 17., 19., 20., 24., 26. napján, valamint november 2., 3. és 9. napján szintén alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatva, és 2006-ban fog szülni.
Részlet a válaszból: […]várható időponthoz. Tehát az előzetes biztosítási idő meglétét a szülés napjához igazodóan kell vizsgálni. A jogosultsághoz szükséges 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj idejét, illetve a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét. A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 százaléka. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a biztosított a megelőző évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. Amennyiben a szülő nő nem rendelkezik a szülést megelőzően két éven belül 180 naptári napi keresettel, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér (minimálbér 2006. január 1-jétől 62 500 forint) kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Annak a személynek, aki munkanélküli-ellátás folyósításának szünetelése alatt vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy az ellátás alapja nem haladhatja meg a munkanélküli-ellátás alapját képező átlagkereset harmincadrészét. Gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár. A kétévesnél fiatalabb gyermeket gondozó szülőnek gyermekgondozási díj jár, ha a gyermek születése (örökbefogadó szülő esetén az igénylés) napján biztosítási jogviszonyban áll, és a szülést megelőző két évben legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik, és a gyermekgondozási díjat igénylő személy a gyermeket saját háztartásában neveli. A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának idejét. A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset megállapítása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1426

10. találat: Alkalmi munkavállaló és regisztrált munkanélküli foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztathat-e egy vendéglátó-ipari üzlet alkalmi munkavállalói könyvvel kisegítő felszolgálót? Hol kell jelezni az adóhatóságnak vagy a társadalombiztosításnak, hogy a regisztrált munkanélküli után járó járulékmentességet igénybe szeretné venni a cég, abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől 3 hónapnál hosszabb ideig foglalkoztatja a munkavállalót? Kell-e ezt külön jelenteni az EMMA-ba vagy a társadalombiztosításnak?
Részlet a válaszból: […]kétszázötven fő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező, a Mt. hatálya alá tartozó, legalább hat hónapja működő - mikro-, kis- és középvállalkozásnak, civil szervezetnek számító - munkáltatót, ha legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztat, és ezzel az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a foglalkoztatás két éve alatt megtartja. Legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatásának a legalább kétéves időtartamú foglalkoztatás minősül, amelyre a legalább négyórás részmunkaidőt előíró, határozatlan időre szóló munkaszerződés megkötése révén kerül sor. A munkaügyi központ igazolja azt, hogy az álláskereső a nyilvántartásban legalább három hónapja szerepel. A munkáltató a legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatása után a foglalkoztatás megkezdésétől számított legfeljebb egy évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás, a Tbj-tv. szerinti, a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék, valamint a munkaadói járulék megfizetése alól. A munkáltató a kedvezményt - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék, a tételes egészségügyi hozzájárulás, valamint a munkaadói járulék megállapítására, megfizetésére, bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az Art.-ban meghatározottak szerint kerül sor. A legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető járulékkedvezmény érvényesítése céljából a munkáltató a foglalkoztatás kedvezménnyel érintett időtartama alatt az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a kedvezménnyel érintett munkavállalónként, havi bontásban adatot köteles szolgáltatni az állami adóhatóságnak a) a munkavállaló részére kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1425
| 1 - 10 | 11 - 18 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést