tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott fiatal munkavállaló tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kiskorú filmszínész jövedelmének kifizetése

Kérdés: Milyen jogcímen fizethető ki annak a 12 éves gyermekszínésznek a több százezer forint öszszegű javadalmazása, aki egy készülő filmben főszerepet játszik?
Részlet a válaszból: […]külön szabályozta. A kifizetésre jellemzően munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, leginkább megbízási jogviszony keretében kerülhet sor. A filmszínésznek megbízási szerződés alapján kifizetett díjazás adózására az önálló tevékenység szabályait kell alkalmazni. A kifizetett díjazásból tételesen költségek számolhatók el számla alapján, vagy választható a 10 százalékos költséghányad, ekkor a bevétel 90 százaléka esik adózás alá. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint a színész mint előadóművész által létrehozott mű szerzői jogvédelmet élvez. Ezért az Szja-tv. 39. § (2) bekezdése szerinti adókedvezmény érvényesíthető, mely a szellemi tevékenységből származó jövedelem 25 százaléka, de legfeljebb 50 ezer forint. A kiskorú, cselekvőképtelen gyermekszínész a szerzői jogi törvény 4. § (1) bekezdése szerint ugyanolyan szerzői jogvédelmet élvez, mintha cselekvőképes lenne. Ugyanakkor cselekvőképtelensége miatt jognyilatkozatokat mind a személyhez fűződő jogok tekintetében, mind a vagyoni jogokkal kapcsolatban csak a Ptk. 18. § (1) bekezdése szerinti törvényes képviselő tehet. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1208

2. találat: Diákszövetkezeti tagok közterhei

Kérdés: Valóban kedvezőbb-e a foglalkoztató számára, ha a nyári szünet ideje alatt szórólap és újság terjesztésére, valamint irodai munkára alkalmazni kívánt középiskolai tanulók foglalkoztatását egy iskolai szövetkezettel kötött szerződés keretében oldja meg? A szövetkezet tájékoztatása értelmében a közterhek így alacsonyabbak, és a nyilvántartás is egyszerűbb.
Részlet a válaszból: […]ellenében vehetik igénybe a fiatal munkavállalók munkaerejét az ezzel kapcsolatos adminisztrációs és egyéb teendők teljes kiiktatásával. A diákszövetkezeti tagsági viszony nagyon speciális jogviszony, hiszen a Tbj-tv. 5. §-a értelmében nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, tehát a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot a munkáltatónak - jelen esetben az iskolaszövetkezetnek - nem kell megfizetnie, és a munkavállalótól nem kell levonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot sem. Az Eho-tv. értelmében az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1105

3. találat: Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszból: […]alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg. Fiatal munkavállaló esetében a napi munkaidő a 8 órát, a heti munkaidő a 40 órát nem haladhatja meg, és ezen időtartamokat akkor sem lehet túllépni, ha netán a fiatal több munkáltatóval állna jogviszonyban. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló köteles bejelenteni a további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését, e törvényi előírás betartására a munkáltatónak fokozottan kell ügyelni, érdemes erről a jogviszony létesítése előtt a munkavállalót nyilatkoztatnia azért, hogy a napi, heti munkaidőre vonatkozó szabályokat be tudja tartani. Mint tudjuk, a munkaidő munkaidőkeretben történő meghatározására általában akkor kerülhet sor, ha a munkaidő munkanaponként egyenlőtlenül oszlik meg, illetve ha a hét végén is dolgoznia kell a munkavállalónak. A fiatal munkavállalók esetében éppen ezek elkerülése érdekében mondja ki a törvény, hogy a munkaidőt legfeljebb csak egyheti munkaidőkeretben lehet meghatározni. A pihenőidők tekintetében is kedvezőbb szabályok érvényesülnek velük szemben: a munkaközi szünet ideje 30 perc, amely az általános szabályoktól eltérően nem 6 óránként, hanem 4,5 óránként illeti meg őket. A napi pihenőidőként legalább 12 órát kell biztosítani, és ez semmilyen esetben sem csökkenthető. A heti két pihenőnap közül az egyiket vasárnap kell kiadni, és nincs mód arra, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret alkalmazására tekintettel másként adják ki (egyébként sem lenne erre mód, mert csak heti munkaidőkeretben foglalkoztathatók). A fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre sem vehető igénybe. A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. A fiatalkorúaknak járó pótszabadság a tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre - arányosan - azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett. A fiatal munkavállalóra vonatkozó valamennyi fenti rendelkezés kógens, kötelezően alkalmazandó, ezektől eltérni nem lehet. E fenti szabályokat nemcsak a fiatal munkavállaló munkaviszonyban történő alkalmazásakor, hanem bármilyen más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban való foglalkoztatásakor irányadónak kell tekinteni. Amennyiben a fiatal munkavállaló alkalmazására munkaviszony keretében kerül sor, a részére kifizetett bruttó munkabérből az általános szabályok szerint le kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj), a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a személyi jövedelemadót és az 1 százalékos munkavállalói járulékot is. Itt jegyezzük meg, hogy amennyiben a fiatal munkavállaló első ízben létesít biztosítotti jogviszonyt, a Tbj-tv. 4. § n) pontja értelmében magánnyugdíjpénztárat kell választania és tagsági viszonyt kell létesítenie. A munkáltatónak a dolgozó után meg kell fizetnie a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 3 százalékos munkaadói járulékot, valamint a szakképzési hozzájárulást is. A foglalkoztatás ténye indokolja, hogy a kifizető a 3450 forint összegű tételes egészségügyi hozzájárulást is megfizesse. Amennyiben a foglalkoztatásra megbízási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében kerül sor, a dolgozó akkor válik biztosítottá, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1090