tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott családi gazdálkodó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Családi gazdálkodó munkaviszonya

Kérdés: Kell havonta járulékot fizetnie családi gazdálkodóként egy családi gazdaság vezetőjének abban az esetben, ha mellékfoglalkozásban 4 órás munkaviszonyban is dolgozik egy kft.-nél? Amennyiben igen, akkor milyen összeg után? A családi gazdaságnak kell küldeni a NAV-nak az '58-as bevallást?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség sem terheli, ennek megfelelően nem kötelezett negyedéves (1858-as) járulékbevallás benyújtására sem.Ugyanakkor a családi gazdaság más (biztosítottnak minősülő) tagjai természetesen kötelezettek a kérdésben említett bevallás benyújtására. Járulékfizetési kötelezettségüket a családi gazdaság bevételéből az előző évben rájuk jutó bevétel nagysága határozza meg.Amennyiben ennek - támogatásokkal csökkentett - összege meghaladja a 8 millió forintot, a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot a minimálbér alapulvételével kell megfizetni. Megjegyezzük, hogy ugyanez a kötelezettség terheli a tevékenységét kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelőt is.Ha az említett bevétel nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor a negyedéves kötelezettség alapja a - támogatásokkal növelt - bevétel 20 százalékának a negyede, ami után 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5869

2. találat: Családi gazdálkodó munkaviszonya

Kérdés: Létesíthet munkaviszonyt egy családi gazdálkodó? Melyik jogviszonyban lesz biztosított, illetve kell valamilyen járulékot fizetnie a családi gazdálkodásban ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]alpontja szerint a mezőgazdasági őstermelő csak akkor minősül biztosítottnak, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, de ez esetben is csak akkor, ha egyéb jogcímen - pl. munkaviszony keretében - nem biztosított. E szabály következtében tehát a mezőgazdasági őstermelő (családi gazdálkodó), ha egyidejűleg munkaviszonnyal is rendelkezik, mezőgazdasági őstermelői[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5208
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Egyetemi hallgató őstermelő járulékai

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy 21 éves egyetemi hallgatónak, aki egy mezőgazdasági őstermelő családi gazdaságban végez munkát?
Részlet a válaszból: […]betöltötte. Tekintettel arra, hogy a kérdésbeli személy egyik kivételként felsorolt feltételnek sem felel meg, rá a biztosítási kötelezettség kiterjed, ezáltal pedig járulékfizetésre kötelezett. Az egyetemi hallgatói jogviszony fennállása tehát a kérdés eldöntésénél nem bír jelentőséggel. Járulékfizetési kötelezettségére nézve a Tbj-tv. 30/A. §-ának előírásai az irányadóak. A hivatkozott szakasz (1) bekezdése szerint alapesetben - akkor is, ha e tevékenységét a tárgyévben kezdte meg - a minimálbérnek megfelelő összeg után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Azonban ha az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a nyolcmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után csak a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és - a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagjaként 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot) kell fizetnie. A nyolcmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2793

4. találat: Számlát befogadó családi gazdálkodó közterhei

Kérdés: Egy 7-es adószámmal rendelkező áfaalany családi gazdálkodó számlát bocsát ki növénytermelési szolgáltatásról, amelyet egy másik családi gazdálkodónak végzett. A növénytermelési szolgáltatásra nem váltotta ki az egyéni vállalkozói igazolványt, hanem azt önálló tevékenység keretében végzi. Van-e szja-előleg-levonási, járulékfizetési kötelezettsége a számlát befogadó családi gazdálkodónak?
Részlet a válaszból: […]hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Kifizetőnek minősül még a Tbj-tv. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató is. A családi gazdálkodó a tevékenységét folytathatja egyéni vállalkozóként és mezőgazdasági őstermelőként is. Kifizetőnek azonban akkor minősül, ha a tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja. Ebben az esetben, ha összevont adóalapba tartozó jövedelmet juttat, akkor mint kifizetőt adóelőleg-megállapítási, -bevallási, -megfizetési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2329
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Családi gazdálkodó munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel létesíthet napi 8 órás munkaviszonyt egy családi gazdálkodó? A gazdálkodónak a 326/2001. Korm. rend. 2. sz. mellékletében tett nyilatkozata alapján 2005. január 1-jétől élethivatásszerűen kell végeznie a tevékenységét.
Részlet a válaszból: […]nettó árbevételében/bevételében, illetve jövedelmében legalább az - a rendelet 5. számú melléklete szerint kiszámított - 50 százalékos arányt eléri. Az 5. számú melléklet az arányszámítás szabályait részletesen rögzíti aszerint, hogy kettős könyvvitelt, egyszeres könyvvitelt vagy az Szja-tv. hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető, illetőleg az egyszerűsített vállalkozói adózást választó adóalanyról van szó. E szabályokat - mivel nem tartoznak szorosan a kérdéshez - a terjedelmükre is tekintettel itt most nem ismertetjük, azonban annyit meg kell említenünk, hogy valamennyi esetben a kiszámított árbevétel/bevétel összegének el kell érni a családi gazdálkodó nem önálló tevékenységből - ide tartozik a munkaviszonyban kapott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1210
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottja

Kérdés: Foglalkoztathat-e alkalmazottat az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal igen, de társadalombiztosítási törzsszámmal nem rendelkező családi gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő? Mi az eljárás ebben az esetben, milyen kötelezettségei vannak a termelőnek?
Részlet a válaszból: […]hivatkozással - a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A járulékokra vonatkozó bevallást - a személyijövedelemadó-bevallással együtt - a tárgyévet követő év február 15. napjáig kell teljesíteni. A bejelentési kötelezettség teljesítése érdekében [Tbj-tv. 44. § (5) bekezdése] az érintett munkavállalót a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig be kell jelenteni a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz. Ehhez mint foglalkoztatónak nyilvántartási számot kell kérnie. A nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz - a nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartó lap (NYENYI) benyújtása révén - a tárgyévet követő év április 30. napjáig kell adatokat szolgáltatni az alkalmazott munkavállalókról (Tbj-tv. 46. §). (A társadalombiztosítási kötelezettségeken túl az érintett munkavállaló után 3 százalék munkaadói és - tőle levonva - 1 százalék munkavállalói járulékot is kell fizetni, valamint alkalmazását be kell jelenteni az EMMA-ba.) A másik említett lehetőség az alkalmi munkavállalói könyv alapján történő foglalkoztatás. Ennek lényege, hogy a foglalkoztató valamennyi foglalkoztatással összefüggő bejelentési és közteher-fizetési kötelezettségét a munkavállaló alkalmi munkavállalói könyvébe történő közteherjegy beragasztásával tesz eleget. Az alkalmi munkavállalói könyvet a munkavállalónak kell igényelnie a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerinti munkaügyi központnál. A közteherjegy postahivatalokban kapható. A közteherjegyet naponta munka végeztével a kifizetett díjazás mértékének megfelelően kell beragasztani. Az Amk-tv. melléklete ezt a következők szerint írja elő: Munkadíj<br> (Ft/nap) Közteherjegy értéke<br> (munkanélküli esetén)<br>[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1009
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén

Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
Részlet a válaszból: […]számára azonban választási lehetőséget biztosít a Tbj-tv. 34. § (3) bekezdése, melynek alapján az előzőekben említett 11 százalékos járulék helyett önkéntes megállapodást köthet 15 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetése mellett az egészségbiztosítási ellátások megszerzése érdekében. Ezt jelenti a kérdésben is említett megállapodás megkötése a tb-vel, pontosabban a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal, amelyre az eddig kifejtetteknek megfelelően kizárólag a nem biztosított személyek számára van lehetőség. Tehát a 2005. április 15-től fennálló részmunkaidős munkaviszonya alapján az őstermelő biztosítottnak minősül, és nem kell a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal kötött megállapodás alapján járulékot fizetnie. A továbbiakban pedig a munkaviszonyban álló biztosítottra vonatkozó általános járulékfizetési szabályok szerint a munkabére után a foglalkoztatót a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, míg a biztosítottól a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén 0,5 százalékos nyugdíjjárulékot és 8 százalékos tagdíjat), és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell levonni. Emellett a munkabér után a munkaadót 3 százalékos munkaadói járulék, a munkavállalót pedig 1 százalékos munkavállalói járulék terheli. Természetesen a munkabér adóköteles jövedelemnek számít, melyből a munkáltatónak az Szja-tv. 48. §-ában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 999

8. találat: Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: - nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve - aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszból: […]családi gazdálkodó egyéni vállalkozó, akkor: nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, tehát tényleges kivétje után 5 százalék baleseti járulék fizetésére kötelezett, egyéb társadalombiztosítással összefüggő kötelezettsége viszont nincs, amennyiben nem nyugdíjas, és foglalkoztatása nem éri el a heti 36 órát (jelen esetben nem is érheti el, hiszen nem rendelkezhet főtevékenységgel), akkor főfoglalkozású egyéni vállalkozóként a kivét, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. A tételes egészségügyi hozzájárulás viszont a foglalkoztatóját terheli. Őstermelőként viszont (jelen esetben) nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Egészségügyi szolgáltatásra mind nyugdíjasként, mind aktív korú dolgozóként (részfoglalkoztatására tekintettel) jogosult, illetve szolgálati időt is szerez. Járulékot tehát nem kell fizetnie,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 818
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Családi gazdálkodó közterhei

Kérdés: A Tf-tv. szerint a családi gazdaság legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán alapuló gazdasági forma. Kell-e, és mennyi járulékot fizetni, ha a családtag • nyugdíjas, �� GYES-en van, �� munkaviszonyban áll, és a heti 36 órát ledolgozza?
Részlet a válaszból: […]akkor a vállalkozói kivétje után 5 százalék baleseti járulék fizetésére kötelezett, egyéb kötelezettsége nincs [Tbj-tv. 37. § és Eho-tv. 7. § g) pontja], ha GYES-ben részesül, és személyesen nem végez munkát a vállalkozásban, akkor semmilyen járulékfizetési kötelezettsége nincs [Tbj-tv. 29. § (4) bek. a) pontja, és Eho-tv. 7. § c) pontja], ha munkaviszonyban áll valahol, és a heti 36 órát ledolgozza, akkor a tényleges kivétje után kell megfizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot [Tbj-tv. 29. § (6), illetve Eho-tv. 6. § (2) bekezdése], és végül ha főfoglalkozásban vállalkozó, akkor a kivétje, de legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 3450 forint tételes egészségügyi hozzájárulást [Tbj-tv. 29. § (1) bekezdése]. Amennyiben a családi gazdálkodó nem rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal, őstermelőként nem biztosított. Ebben az esetben társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége nincs: társadalombiztosítási ellátásra főállása, nyugdíjas volta, vagy ezek hiányában a Tbj-tv. 34. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglalt megállapodások alapján,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 180
Kapcsolódó tárgyszavak: