61. Társadalombiztosítási Levelek / 2005. június 14.
TARTALOM

Hogyan kell a munkaszüneti nap áthelyezése miatt helyesen elszámolni a betegszabadságot, a fizetett ünnepet és a pihenőnapot? Egy heti 5 munkanapban, 40 órában foglalkoztatott alkalmazott 2005. március 2-ától megbetegedett. A táppénzes állomány folyamatosan, március 2-ától március 15-éig tartott, március 16-ra volt munkaképes. A bérszámfejtő március 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11., 15-ére, összesen 9 napra számolt el betegszabadságot. A 25/2004. FMM rendelet a 2005. évi munkaszüneti napok körüli munkarendben március 14-ét, hétfőt pihenőnapnak, március 19-ét, szombatot munkanapnak nyilvánította. Tekintettel arra, hogy március 14-ére nem számfejtettek részére betegszabadságot, március 19-ére, szombatra az évi rendes szabadságából kiírtak egy napot.

Az érvényben lévő jogszabályok alapján kiköthető-e próbaidő a határozott időre kötött munkaszerződésben?

A jogosító gyermek hány éves koráig jár a családi kedvezmény? Az utolsó évben egész évben jár, vagy csak a gyermek születésnapjáig?

Hány órában lehet alkalmazni egy rehabilitációs foglalkoztató cégnél azt a dolgozót, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette?

Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?

Egy társaság az őrzés-védelmi feladatok ellátását minden szombaton és vasárnap egy nyugdíjas alkalmazásával kívánja megoldani. A megjelölt napokon a munkaidő reggel 7 órától délután 18 óráig tartana. Milyen munkaügyi (pl. szabadnap) és bérezési vonzata van a rendszeresen visszatérő szombati és vasárnapi alkalmazásnak?

Milyen járulékterhek terhelik egy orosz-magyar tulajdonban lévő részvénytársaság vezető tisztségviselői közül az orosz IT-, illetve FB-tagoknak kifizetett tiszteletdíjat? Ugyanezen kérdés vonatkozik azokra az orosz megbízottakra, akik tevékenységüket Ausztriában látják el, és a társaság fizeti a megbízási díjukat.

Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.

Visszakaphatja-e valamilyen módon a befizetett tagdíjat egy osztrák-magyar kft. olasz állampolgárságú alkalmazottja, aki 2004 májusában – élve a jogszabályi változás adta lehetőséggel – magán-nyugdíjpénztári tagságot létesített, családi körülményei változása miatt viszont meg kell szüntetnie magyarországi jogviszonyát, és vissza kell térnie hazájába?

Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2006. május 4-én, 57 éves korában az az 1949. május 4-én született közalkalmazott, aki addig 42 év munkaviszonnyal fog rendelkezni? Hány hónap felmentési idő jár nyugdíjazáskor, és mikor kezdheti meg ennek igénybevételét?

Az 55. életéve betöltése után jogosult-e özvegyinyugdíj-ellátásra az az 1951. augusztus 2-án született nő, akinek férje 1995. január 27-én rokkantnyugdíjasként hunyt el? A nő jelenleg is munkaviszonyban áll, férje halála után egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott.

Hány nap szabadság illeti meg azt a GYES-ről visszatérő dolgozót, aki 1972-ben született, első gyermekét 1999-ben szülte, 1999. december 31-éig TGYÁS-t kapott, majd GYES-ben részesült, második gyermeke 2002-ben született, folyamatosan GYES-en volt, ami 2005. március hónapban megszűnt?

Minek alapján állapítható meg a szülés után a TGYÁS annál a dolgozónál, aki 2003. szeptember 27-étől 2004. február 1-jéig betegállományban volt, majd 2004. február 20-án szült, TGYÁS-t 2004. február 2-ától 2004. július 18-áig vette igénybe, 2004. július 19-étől jelenleg is GYED-en van, és előreláthatólag 2005. június hóban ismét szülni fog? A kezdőnapot megelőző naptári évben nem volt egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme, sőt a megelőző időszakban 180 napi egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme sem. Alkalmazható-e az Eb-tv. 48. § (5) bekezdése, illetve ha nem alkalmazható az 5. pont, akkor mely esetekre vonatkozik? A későbbiekben a GYED megállapításánál a minimálbér kétszeresének a 30-ad része*70 százalék lesz az egy napra jutó GYED öszszege?

Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.

Négy éve az USA-ban tartózkodó magyar állampolgár a szintén magyar élettársától gyermeket vár. A gyermek születését követően az anya szeretne hazatérni. Az USA-ban nincs biztosítása, élettársa tartotta el. Magyarországon mit kell tennie, hogy egészségügyi ellátást kapjon gyermekével együtt, és jogosult lesz-e valamilyen családtámogatási ellátásra?

A személyi alapbéren felül figyelembe vehető-e a kollektív szerződésben rögzített bérpótlék akkor, amikor a gyermekgondozási díj alapjának megállapításánál a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni?

Helyesen jár-e el a munkáltató, ha egy 2004. márciusig gyermekgondozási segélyben részesült, 2004. március 22-én újra munkába állt dolgozó 2004. augusztusban kezdődött betegsége okán – 180 napi jövedelem hiányában – a táppénz alapjául az előző ellátás, a gyermekgondozási díj alapját veszi?

Jogosultak-e műszakpótlékra azok a munkavállalók, akik egy olyan kiskereskedelmi egységben dolgoznak, ahol a nyitvatartási idő hétfőtől péntekig 6.00 órától 20.00 óráig, szombaton 6.00 órától 14.00 óráig, vasárnap 7.00 órától 11.00 óráig tart?