tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

20 találat a megadott GYES lejárta tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES lejárta után vissza szeretne menni a munkahelyére, de azt a tájékoztatást kapta, hogy már nincs szükség a munkájára, mert időközben megszűnt az a munkakör, amire alkalmazták?
Részlet a válaszból: […]hároméves koráig akkor is fennáll a védelem, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe. A munkáltató az Mt. 66. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetését, így a "megszűnt a pozíció" indok nem feltétlenül állja meg a helyét egy esetleges munkaügyi per esetén a bíróságon.Ameddig azonban nem szünteti meg a munka-viszonyt a munkáltató, addig a szerződés alapján járó munkabért köteles a munkavállaló rendelkezésére bocsátani, ha az rendelkezésre állási kötelezettségének eleget tesz.Ha mégis felmondásra kerülne sor a munkáltató részéről, a munkavállaló védelmét szolgálja az Mt. 66. §-ának (3) bekezdése is, amely szerint kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául.Így tehát a korábban is említett "megszűnt az a munkakör" kifogás nem elegendő a munkáltató jogszerű felmondásához. Ettől függetlenül valószínűleg ki tud találni olyan indokot a munkáltató, amely egy jogszerű felmondás alapja lehet, így érdemes lehet kompromisszumképpen egy másik munkakörben való foglalkoztatásban megállapodni.Munkakör-módosításáról csak akkor lehet szó, ha azzal a végzendő munkák jellege megváltozik, és az nem felel meg a munkaszerződéses tevékenységnek. Így ha a fogtechnikus munkavállalót a munkakörén belül anyagában és egyes munkaműveletekben eltérő, más termék készítésére osztják be, nem történik munkaszerződés-módosítás (LB Mfv. I. 10.902/2000.). Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló munkájának jellege és munkafeladatai változatlanok, de más szervezeti alárendeltségben végzi munkáját (MD.II.291.).Nincs munkaszerződés-módosításról szó abban az esetben sem, ha a munkaköri leírást a munkaszerződéses munkakört nem érintően módosítják (BH 1997.213.). A munkaszerződésben nem szereplő, de a felek szóbeli megállapodása alapján huzamosabb időn keresztül ellátott feladattal a munkakör módosul, amit nem érint a munkaszerződés írásbeli módosításának hiánya (Mfv.II.10.358/2008/3., Mfv.I.10.892/2016/10.).[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6641

2. találat: GYES lejárta

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, akinek a legkisebb, harmadik gyermeke 2020. március 29-én lesz 3 éves, de csak szeptembertől veszik fel az óvodába, ezért szeretne vele otthon maradni? Főállású anyaként jogosult lesz gyermeknevelési támogatásra?
Abban az esetben, ha tovább is otthon szeretne maradni, pontosan meg kell mondania a munkáltatónak, hogy mennyi időre kívánja még igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszból: […]- a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.A 130. § szerint a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében - a 128. §-ban foglaltakon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.A munkavállaló tehát - általános esetben - csak a gyermek 3 éves koráig kérheti jogszerűen a fizetés nélküli szabadságot, illetve a gyermek 10. életéve betöltéséig akkor, ha a gyerek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos.Jelen esetben szerencsére nem erről van szó, tehát a meghosszabbított GYES, illetve a fizetés nélküli szabadság lejárta után a munkavállalónak mindenképpen vissza kell térnie a munkába.A továbbiakról a döntést a munkáltatónak és a munkavállalónak tulajdonképpen közösen kell meghoznia.1. Abban az esetben, ha a munkáltató a későbbiekben mindenképpen számít a munkavállaló munkájára, kérésére természetesen engedélyezheti a fizetés nélküli szabadságot, akár hosszabb időre is. Ebben az esetben megegyezés kérdése, hogy milyen időszakra és milyen feltételekkel mehet el a dolgozó a fizetés nélküli szabadságra. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a munkáltatónak ezzel kapcsolatban semmilyen kötelezettsége nincs, kizárólag a saját döntése, hogy engedélyezi-e ezt a megoldást, vagy nem.Az újabb fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt a munkavállaló jogosult igénybe venni az összegyűlt és ki nem vett szabadságát.2. Abban az esetben, ha a munkavállaló a GYES lejárta után nem kíván visszamenni dolgozni, vagyis mindenképpen otthon kíván maradni a gyermekekkel, és a munkáltató nem engedélyezi számára a fizetés nélküli szabadságot, fel kell mondania.A felmondási időt - ellenkező megállapodás hiányában - le kell tölteni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6401
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: GYES lejárta előtt visszatérő munkavállaló

Kérdés: Köteles a munkáltató mindenféleképpen munkát biztosítani a munkavállalónak abban az esetben, ha a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot igényelt, GYES-ben részesül, most viszont a gyermek 2. életévének betöltése után úgy döntött, hogy mégis visszamenne dolgozni? A munkavállaló vezető állásúnak minősül, napi munkaideje 8 óra volt, amit most 6 órásra szeretne módosítani. A munkáltató vezető állású munkavállalóként nem tudja 6 órában foglalkoztatni, mert ez a munkakör nem látható el részmunkaidőben, ezért javasolta a munkakör megváltoztatását. Az új munkakör betöltése egy másik munkavégzési helyen lenne, mint ahol a munkavállaló a szülés előtt dolgozott, mert az a részleg, amelynél a munkáját végezte, és ahová a cég vissza tudná venni, elköltözött, illetve részben meg is szűnt, a munkavállaló azonban ezt a megoldást nem akarja elfogadni, mert az új munkavégzési hely lényegesen távolabb van az otthonától, mint a korábbi. A munkáltató a munkavállaló korábbi munkakörére 3 éves határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott egy másik munkavállalót.
Részlet a válaszból: […]távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni,- a munkáltatói felmondás esetén a vezető részére közölt felmondást nem kell indokolni, a felmondási korlátozásokat, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó felmondási tilalmat nem kell alkalmazni,- a vezetővel szemben az azonnali hatályú felmondás joga az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható,- a vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor, ha a megszüntető nyilatkozat közlésére a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdése után került sor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni,- a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet,- a vezető nem szerezhet részesedést - a nyilvánosan működő részvénytársaságot kivéve - a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben,- a vezető nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet,- a vezető köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytató munkáltatónál.Az Mt. Második Részében található az a szabály, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ez azt jelenti, hogy az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő részmunkaidőre történő módosítást a munkáltató a feltételek fennállása esetén nem mérlegelheti. Abban az esetben viszont, ha munkavállaló kérelme (ajánlata) a teljes napi munkaidő felétől eltérő részmunkaidőre vonatkozik, akkor - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltató mérlegelheti, hogy ehhez hozzájárul-e. Előzőek egyaránt vonatkoznak a vezető és nem vezető állású munkavállalókra.Amennyiben a munkáltató nem járul hozzá a vezető állású munkavállaló 6 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatásához, hanem helyette más munkakört ajánl fel, továbbá a munkaszerződés szerinti vagy a szokásos munkavégzési hely is megváltozott, azt vagy munkaszerződés-módosítás körében teheti meg, ami csak a felek közös megegyezésével történhet, vagy - ha a helyzet ezzel megoldható - a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályainak alkalmazásával. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6256

4. találat: Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha a 2018-ban GYES-ről visszatért ügyvezetője után 2018-ban és 2019-ben is igénybe vette a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Az ügyvezető munkaviszonyban dolgozik a cégében, és csak most értesült róla, hogy az új Szocho-tv. már nem tartalmazza ezt a kedvezményt.
Részlet a válaszból: […]szerencsére a jogalkotó gondolt a már megkezdett kedvezményes időszakok kifuttatására. A Szocho-tv. 36. §-ának (2) bekezdése értelmében - többek között - a 2011. évi CLVI. tv. említett kedvezményt tartalmazó 462/D. §-a alapján 2018. december 31-én érvényesített kedvezmények a törvény 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerint az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetőek. Ha a kifizető az ugyanazzal a természetes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6068

5. találat: GYES-ről visszatérő kismama szabadsága

Kérdés: A 2012. január 1-jén életbe lépő új, vagy a szülés időpontjában érvényben lévő régi Mt. szerint kell-e kiszámolni a szabadságot annak a GYES-en lévő kismamának az esetében, aki 2012. május 1-jén tér vissza dolgozni? A munkáltató számításai szerint jelentős eltérés van a két számítás között.
Részlet a válaszból: […]megegyezik a jelenleg is érvényben lévő szabállyal, úgyhogy ebben a tekintetben az átállás semmilyen problémát nem okoz majd a foglalkoztatóknak. Ennek ellenére nem árt részletesen foglalkozni ezzel a kérdéssel, hiszen az Mt. valóban jelentősen módosult a kismama fizetés nélküli szabadságának ideje alatt. A 2011. évi CV. törvény a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idejére járó szabadságra vonatkozó Mt. 130. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti rendelkezését tehát akként módosította, hogy a gyermek ápolása vagy gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár szabadság. A korábbi szabályozás szerint a gyermek ápolása vagy gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére, tehát egy évre járt a szabadság. Az új szabály hatálybalépésének napja 2011. augusztus 1., azonban a törvény 22. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arra vonatkozóan,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3685

6. találat: GYES-ről visszatérő dolgozó szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg a GYES-ről visszatérő dolgozót abban az esetben, ha első gyermeke 2008. június 12-én született, amely évben 35 éves volt, és a számára járó 25 nap fizetett szabadságból 10 napot vett ki, ez után 2008. június 12-től július 3-ig TGYÁS-ban, 2008. július 4-től 2009. június 7-ig gyermekápolási táppénzben, 2009. június 8-tól október 31-ig TGYÁS-ban, 2009. november 1-jétől 2010. október 31-ig GYED-ben részesült, a GYES ideje pedig november 1-jétől 2011. június 12-ig tart?
Részlet a válaszból: […]harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából, b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza, c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára; b) a szülési szabadság tartamára; c) a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére; d) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára; e) a tartalékos katonai szolgálat idejére; és f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távollétidíj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amely a munkavállaló a) huszonötödik életévétől huszonegy; b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; c) harmincegyedik életévétől huszonhárom; d) harmincharmadik életévétől huszonnégy; e) harmincötödik életévétől huszonöt; f) harminchetedik életévétől huszonhat; g) harminckilencedik életévétől huszonhét; h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; j) negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a meghatározott életkort betölti. A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít. A kérdés szerinti munkavállaló esetében azt kell megállapítani, hogy a közölt társadalombiztosítási ellátások ideje alatt munkajogi szempontból milyen jogcímen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3251

7. találat: GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg a GYES-ről visszatérő munkavállalót az alábbi esetben? Az 1981. július 27-én született nő 2006. február 1-jén állt munkába, 2006. augusztus 30-án megszülte gyermekét, és ettől az időponttól TGYÁS-t vett igénybe 2007. február 13-ig. 2007. február 14-től 2008. augusztus 30-ig GYED-ben, majd 2008. augusztus 31-től 2010. augusztus 30-ig GYES-ben részesült. A munkavállaló gyermeke koraszülöttként jött világra, ezért a GYES időszaka egy évvel hosszabb volt. A munkavállaló 2006-ban az időarányosan járó 19 nap szabadságból 13 napot vett ki a szülés időpontjáig.
Részlet a válaszból: […]huszonhárom; d) harmincharmadik életévétől huszonnégy; e) harmincötödik életévétől huszonöt; f) harminchetedik életévétől huszonhat; g) harminckilencedik életévétől huszonhét; h) negyvenedik életévétől huszonnyolc; i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; j) negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. A hosszabb szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben az arra jogosító életkort betölti. A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő; b) két gyermeke után négy; c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg: a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; b) a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül; c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. A kérdésben említett munkavállaló részesült 24 hét szülési szabadságban, de a koraszülésre tekintettel nem volt mód abból kiadni a szülés várható időpontja előtt egy napot sem. Így a teljes 24 hetes szülési szabadság a szülés napjától, vagyis 2006. augusztus 30. napjától került kiadásra. Erre az időre - 2006. augusztus 30-tól 2007. február 13-ig - a munkavállalót szabadság illeti meg. Ugyancsak szabadság illeti meg a munkavállalót a szülési szabadság megszűnését követő fizetés nélküli szabadság első évére 2007. február[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3118
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: GYES-ről visszatérő közalkalmazott munkaidejének módosítása

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a részmunkaidős foglalkoztatást biztosítani annak a teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki gyermeke 3. életéve betöltéséig, azaz 2010. június 12-ig kívánja igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot, azonban már most jelezte, hogy csak négyórás részmunkaidőben tud majd dolgozni?
Részlet a válaszból: […]munkáltatót - a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá - ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról. A fenti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat - a kérelem szerinti időpontig, de - legfeljebb a gyermek hároméves koráig köteles foglalkoztatni. A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét is csak akkor tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles az ez irányú kérelem megtagadását írásban indokolni. A nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében - érthető okokból - a törvény a kérelem benyújtásának idejéről fentiektől eltérően úgy rendelkezik, hogy a kérelmet a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni. Amennyiben a fenti szabályok alapján a közalkalmazott kérésére a munkáltató köteles a kinevezésben a részmunkaidőt kikötni, a részmunkaidő kikötése a fizetés nélkül szabadság megszűnését követő naptól hatályos. Ehhez kötődő szabály, hogy ilyen esetben az általános szabálytól eltérően a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. A szabadság kiadását illetően a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, de ez esetben is a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül a szabadság kiadását meg kell kezdeni. Ez esetben a kinevezés részmunkaidőre vonatkozó kikötése a szabadság leteltét követő naptól hatályos. Az utóbbi szabályok azért kerültek be a törvénybe, hogy a munkavállalót a részmunkaidő kikötése miatt ne érhesse hátrány a szabadság idejére járó díjazás számítása szempontjából. A szabadság idejére járó díjazás számításakor ugyanis a munkavállalóra a távollét idején irányadó személyi alapbért (illetményt) kell figyelembe venni. Így, ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2934

9. találat: GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hogyan kell megállapítani és kiadni a szabadságot a kismamának akkor, ha 2007. január 12-én született gyermekével 2007. január 12-től 2007. június 28-ig szülési szabadságon, 2007. június 29-től 2009. január 12-ig GYED-en volt, ezt követően 2009. 01. 13-tól GYES-t igényelt? Az új jogviszonyában ki lehet-e adni a szabadságát (60 napot) úgy, hogy annak letöltésével kezd, és csak utána veszi fel a munkát? A bére és a munkaideje ugyanannyi, mint korábban volt.
Részlet a válaszból: […]munkaszerződés módosításáról beszélhetnénk, és nem új munkaviszonyról. Ezek után már teljesen egyértelmű, hogy a kérdésbeli esetben a szabadság tárgyévi kiadásának szabálya alóli kivételt engedő azon szabályt kell alkalmazni, miszerint a munkavállaló betegsége, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki a munkáltató a szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt. A kérdésre tehát a konkrét válasz az, hogy nincs új jogviszony, és a fizetés nélküli szabadságáról visszatérő munkavállaló részére nemhogy ki lehet, de a visszatérését követő harminc napon belül ki is kell adni az esedékesség évében ki nem adott szabadság napjait. Van ugyan arra is lehetőség, hogy az esedékesség évében ki nem adott szabadságokat a munkáltató a fizetés nélküli szabadság megszakításának kezdőnapjától kezdődően adja ki, azonban figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, hogy a szabadság kiadását a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Azonban ha a munkavállaló a szándékolt visszajövetele előtti napon, az utolsó pillanatban közli a munkáltatóval visszajövetelét, és ragaszkodik a munka azonnali felvételéhez, valamint a szabadságkiadás egy hónappal előbbi előzetes közléséhez is, nehéz, sőt lehetetlen lesz az utóbbit a munkáltatónak betartania, ha az előzetes közlésre vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2514
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: GYES alatt munkát végző munkavállaló szabadsága

Kérdés: A GYES lejárta után megilleti-e GYES-szabadság azt a munkavállalót, aki a jogszabályok adta lehetőséggel élve a GYES folyósítása mellett munkát végez az eredeti munkahelyén? A GYES lejárta után kötelező egyben kiadni, vagy a munkavállaló munkavégzésére tekintettel lehet részletekben is?
Részlet a válaszból: […]kiskorú szülő gyermekének gyámját, b) a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat. Az Mt. 90. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságnak [Mt. 138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt. A szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 134. §-ában foglalt előírások tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni, a munkáltató a munkavállaló betegsége, vagy személyét érintő más, elháríthatatlan akadály esetén (pl. a gyermek otthoni gondozása céljából részére biztosított fizetés nélküli szabadság) az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül adja ki a rendes szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. A szabadság kiadásának rendjére vonatkozó előírásokat az Mt. 135. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a szabadság a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokon adandó ki. A jogalkalmazói gyakorlat a fentiekben ismertetett és részletezett jogszabályi rendelkezés megfelelő, rendeltetés szerinti alkalmazásának minősíti azt a gyakorlatot, amelynek során, ha az érintett munkavállaló bejelenti, hogy a fizetés nélküli szabadság letelte előtt ismét munkába kíván állni, a távolléte alatt keletkezett fizetés nélküli szabadság meghatározott időtartamára járó éves rendes (alap- és pót-) szabadságot az első munkavégzési naptól kezdődően adják ki számára, és a munkavállaló ténylegesen a szabadság letöltését[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2257
| 1 - 10 | 11 - 20 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést