tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

19 találat a megadott próbaidő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Próbaidő

Kérdés: Ki lehet kötni 180 napos próbaidőt valamilyen módon a munkaszerződésben, illetve egyéb megállapodásban, abban az esetben, ha a foglalkoztatónál nincs érvényben kollektív szerződés?
Részlet a válaszból: […]biztonságban.A próbaidőben ezért csak írásban, a munkaszerződésben lehet érvényesen megállapodni. A munkaszerződés megkötését követően kikötött próbaidő érvénytelen.A próbaidő hossza a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3 hónap lehet. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják, ám a próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot. Tekintettel arra, hogy a próbaidő kikötése a munkaszerződésben történik, ezért a meghosszabbításáról is a munkaszerződés módosításával, mindkét fél közös akaratából lehet rendelkezni. A 3 hónapos maximális[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6076
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Próbaidő

Kérdés: Kötelező feltüntetni a próbaidő mértékét a munkaszerződésben? Milyen mértékű próbaidő vonatkozik a munkáltatóra és a munkavállalóra abban az esetben, ha nem határozták meg a mértéket a munkaszerződésben?
Részlet a válaszból: […]mértékében nem állapodtak meg, akkor a próbaidő mértéke a törvény szerinti 30 nap volt.A fent ismertetett hatályos szabályozás azonban ilyen általános törvényi mértéket már nem tartalmaz, csak a maximális időtartamról rendelkezik, ezért nem elegendő önmagában a próbaidő kikötéséről rendelkezni a munkaszerződésben, hanem a törvény adta keretek között meg kell állapodni annak pontos időtartamában is.A próbaidő egyszer, a felek közös megegyezésével meghosszabbítható, de a próbaidő a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a törvény szerinti maximális mértéket. A törvény szerinti maximális három hónapos időtartam tehát a meghosszabbítás időbeli korlátja is. Ez akkor is így van, ha egyébként a kollektív szerződés eleve megengedi a három hónapot meghaladó próbaidő kikötését. A próbaidő kikötése értelemszerűen csak a munkaviszony létesítésekor, meghosszabbítása pedig az eredetileg kötött próbaidő tartama alatt történhet. Próbaidőt sem kikötni, sem meghosszabbítani nem lehet egyoldalúan. Tekintettel arra, hogy a felek a munkaszerződésben állapodhatnak meg próbaidő kikötésében, erre is kiterjed a munkaszerződés írásba foglalására vonatkozó alaki kötöttség, és ennélfogva a próbaidő meghosszabbításához is a felek írásba foglalt megállapodása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6027
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Próbaidő

Kérdés: Mikor jár le napra pontosan a próbaideje annak a munkavállalónak, akit 2018. június 25-től foglalkoztatnak 3 hónapos, illetve 90 napos próbaidő kikötése mellett?
Részlet a válaszból: […]próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal?- meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. A 2018. június 25-től 3 hónapos próbaidő kikötése mellett foglalkoztatott dolgozó próbaideje 2018. szeptember 24-ig tart, azaz szeptember 25-étől már nem alkalmazhatók rá a próbaidőre vonatkozó feltételek.Amennyiben a próbaidőt napban határozták meg, akkor a 90. nap 2018. szeptember 22., azaz szeptember 23-tól már[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5927
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Próbaidő köztisztviselő áthelyezése esetén

Kérdés: Köthet ki jogszerűen próbaidőt az áthelyezést követően az új munkáltató abban az esetben, ha egy kerületi közigazgatási szervnél határozatlan időtartamú közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő végleges áthelyezés keretében egy másik kerületi közigazgatási szerv munkáltatónál kíván közszolgálati jogviszonyt létesíteni?
Részlet a válaszból: […]megszüntethető végleges áthelyezéssel közigazgatási szervekhez.A közigazgatási szerv, a kormánytisztviselő (köztisztviselő) és egy másik közigazgatási szerv megállapodhat a kormánytisztviselőnek (köztisztviselőnek) másik közigazgatási szervhez történő végleges áthelyezésében.A végleges áthelyezés esetén az áthelyező közigazgatási szerv a hozzájárulást nem tagadhatja meg, feltéve hogy a megkeresés kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a két hónapot meghaladja.Végleges áthelyezéskor a köztisztviselő az áthelyezést kezdeményező szervnél új kinevezést kap.Végleges áthelyezés esetén a közszolgálati igazolást, valamint a köztisztviselő illetményét és egyéb járandóságait ki kell adni.Végleges áthelyezés esetén a köztisztviselő jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.A Kt-tv. 46. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés nyelvtani, logikai, tartalmi értelmezéséből következően a rendelkezésben megjelölt négy eset kivételével a kinevezési okiratban próbaidő kikötése kötelező.A Kt-tv. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés nyelvtani, logikai, tartalmi értelmezéséből következően a megjelölt esetben próbaidő kikötése nem kötelező, azonban a próbaidő kitöltését jogszabályi rendelkezés nem tiltja.A Kt-tv. 47. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés nyelvtani, logikai, tartalmi értelmezéséből következően a megjelölt esetben a kinevezési okiratban próbaidő nem köthető ki.A Kt-tv. 59. §-ában foglalt rendelkezések konkrétan a próbaidő kikötésének lehetőségéről, illetve tiltásáról nem rendelkeznek, azonban e kérdéskörben a megjelölt rendelkezések nyelvtani, logikai, tartalmi értelmezéséből a következő releváns körülményeket kívánjuk kiemelni:A Kt-tv. 59. §-ának (1) bekezdése értelmében a közszolgálati jogviszony megszüntethető végleges áthelyezéssel közigazgatási szervekhez. A (3) bekezdés értelmében végleges áthelyezéskor a köztisztviselő az áthelyezést kezdeményező szervnél új kinevezést kap. Az (5) bekezdés értelmében végleges áthelyezés esetén a köztisztviselő jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.A Kt-tv. 60. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a közszolgálati jogviszony megszüntethető többek között áthelyezéssel a közigazgatási szervek között.A Kt-tv. 46. §-ában foglalt rendelkezések értelmezése alapján megállapítható, hogy próbaidő kötelező, illetve lehetséges kikötésére kizárólag a közszolgálati jogviszony létesítésekor, a kinevezési okiratban van lehetőség.A Kt-tv. 59. §-ában foglalt rendelkezések értelmezéséből megállapítható, hogy a közszolgálati jogviszony megszüntethetőségének egyik esete a végleges áthelyezés másik közigazgatási szervhez, megállapítható, hogy az áthelyezést kezdeményező szervnél (új munkáltatónál) az érintett köztisztviselő új kinevezést (új kinevezési okiratot) kap, megállapítható, hogy végleges áthelyezés esetén a közszolgálati igazolást, illetve a köztisztviselő illetményét, egyéb járandóságát ugyanúgy ki kell adni, mint bármely más közszolgálati jogviszony megszüntetésével összefüggésben.Szakmai álláspontunk szerint a Kt-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4452

5. találat: Adótartozás levonása próbaidő alatt

Kérdés: Levonható az adótartozás a próbaidő alatt számfejtett munkabérből?
Részlet a válaszból: […]munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magán­személynél.A próbaidő jogintézménye az Mt. által szabályozott, és csupán arra szolgál, hogy a szerződő felek megismerhessék egymást, és amennyiben mégsem kívánnak együttműködni, könnyen, költségek és felesleges adminisztrációs terhek nélkül vehessenek búcsút egymástól. Az erre az időszakra kifizetett munkabér viszont[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4081
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Próbaidő közalkalmazott közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezése esetén

Kérdés: Kötelező-e a kinevezésben próbaidő kikötése abban az esetben, ha egy közalkalmazott áthelyezés keretében közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyt kíván létesíteni?
Részlet a válaszból: […]A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani. A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti. A Ktv. 14. § (2) bekezdése értelmében a közigazgatási szerv, a köztisztviselő és egy másik közigazgatási szerv megállapodhat a köztisztviselőnek a másik közigazgatási szervhez történő határozott idejű, illetve végleges áthelyezésében. Végleges áthelyezés esetén az áthelyező közigazgatási szerv a hozzájárulást nem tagadhatja meg, feltéve hogy a megkeresés kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartama a 2 hónapot meghaladja. Végleges áthelyezés esetén a közszolgálati igazolás, valamint a köztisztviselő illetményének és egyéb járandóságainak kiadása szempontjából úgy kell eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna. A Ktv. 15. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a közszolgálati jogviszony megszüntethető áthelyezéssel, a kormányzati szolgálati, illetve a közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez. A Kjt. 21/A. § (4) bekezdés a) pontja értelmében nem kell próbaidőt megállapítani áthelyezés esetén. E rendelkezés értelmezése alapján megállapítható, hogy ha a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban álló személy közalkalmazotti jogviszonya áthelyezéssel szűnik meg, és áthelyezéssel egy másik, Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a kinevezésben a próbaidő kikötése nem kötelező. A Ktv. 15. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a közszolgálati jogviszony többek között megszüntethető áthelyezéssel a közalkalmazotti jogszabályok hatálya alá, a közszolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabály hatálya alá tartozó szervekhez. E rendelkezés értelmezése alapján megállapítható, hogy ha a közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban álló személy közszolgálati jogviszonya áthelyezéssel megszűnik, és áthelyezéssel a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a kinevezésében próbaidő megállapítása nem kötelező. A Ktv. 11/B. §-ában foglalt - próbaidő kikötésére vonatkozó - rendelkezések a Kjt. 21/A. §-ában foglalt - próbaidő kikötésére vonatkozó - rendelkezésekhez viszonyítva nem tartalmaznak a próbaidő kötelező megállapítása, kikötése alóli kivételeket tartalmazó esetköröket. A fenti körülményre figyelemmel a vonatkozó jogszabály logikai, nyelvtani értelmezése alapján levonható az a következtetés, hogy abban az esetben, ha egy személy közalkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezéssel közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, ez esetben kinevezésében legalább 3 hónapig terjedő próbaidő kikötése "kötelező". Nem tudható, hogy a jogalkotó véletlenül vagy tudatosan nem állapított meg a közalkalmazotti jogviszonyhoz hasonlóan a közszolgálati jogviszonynál áthelyezés esetén próbaidő kötelező kikötése alóli kivételeket tartalmazó esetköröket. Az eltérő jogi szabályozás álláspontunk szerint alkotmányossági aggályokat is felvethet (eltérően "hátrányosan" szabályozza azokat az esetköröket, amelyekben a közalkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel közszolgálati jogviszony létesül). Megjegyezzük, hogy közalkalmazotti jogviszonyban a Kjt. 26. §-ában foglalt rendelkezések részletesen meghatározzák az áthelyezésre vonatkozó alapvető előírásokat, amelyek értelmében az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatónál töltötte volna el. A közszolgálati jogviszonyban két közigazgatási szerv[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3344

7. találat: Betegállomány próbaidő alatt

Kérdés: Szünetel-e a próbaidő a betegállomány ideje alatt, illetve meghosszabbítható-e ezzel az időtartammal? Felmondhat-e a munkáltató ebben az esetben a betegállomány ideje alatt?
Részlet a válaszból: […]megállapodás lehetséges). Mivel a próbaidő a munkavégzéshez kötődik, egyértelmű, hogy a próbaidő is a munkába álláskor kezdődik. Amennyiben a próbaidő elkezdődött, és a munkavállaló nem tudja teljesíteni munkavégzési kötelezettségét, a próbaidő nem szünetel ez idő alatt. Ez akár arra is vezethet, hogy a próbaidő hátralévő ideje úgy telik el, hogy a munkavállaló egy percet sem dolgozott. A próbaidő meghosszabbításának tilalma ilyen esetben sem teszi lehetővé még közös megegyezéssel sem, hogy a munkavállaló visszatérte után a próbaidőt meghosszabbítsák. Az Mt. 81. §-ának (3) bekezdése értelmében a próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. E rendelkezés alapján a próbaidő alatt az általános megszüntetési jogcímek alkalmazása - beleértve a munkáltatói rendes felmondást is - nem kötelező. Következésképpen a felmondási tilalmak sem érvényesülnek, tehát a munkavállaló munkaviszonya a betegség időtartama alatt is megszüntethető. A törvény - ellentétben a munkáltatói rendes vagy a rendkívüli felmondással - nem ír elő indokolási kötelezettséget az ilyen jogcímen történő megszüntetés esetére. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint a munkaviszonynak a próbaidő alatt a munkáltató által egyoldalúan, azonnali hatállyal történt megszüntetése esetén a munkavállaló alaptalanul hivatkozik a jogviszony megszüntetése indokainak hiányára. Ha azonban a munkáltató mégis indokolja a megszüntetésről szóló jognyilatkozatát, akkor ezzel szemben ugyanazok a követelmények, mint a rendes felmondás indokaival szemben: valósnak és okszerűnek kell lennie. Ilyenkor a bírósági gyakorlat is megváltozik, ekkor már helye lehet a munkavállaló részéről ellenbizonyításnak. Tehát bebizonyíthatja, hogy a hivatkozott ok nem vagy nem úgy állt fenn, ahogyan azt a munkáltató megjelölte, vagy pedig nem állt ok-okozati összefüggésben a jogviszonya megszüntetésével. Ebben az esetben a bíróság szinte a rendes felmondás mint megszüntetési jogcím alkalmazását kéri számon a munkáltatón. Ezért a munkáltatónak ügyelnie kell a próbaidő alatti megszüntetéskor, hogy a megszüntetést semmilyen indokkal ne támassza alá azonkívül, hogy a próbaidő fennállására hivatkozik. (Meg kell jegyezni, hogy a munkavállaló általi egyoldalú megszüntetés esetén más a helyzet. Számára a törvény rendes felmondása esetére sem ír elő indokolási kötelezettséget, így a bírói gyakorlat szerint a bíróság a megszüntetés munkavállaló által felhozott indokait nem vizsgálja.) A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti, de csakis az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozattal. Az Mt. ugyanis a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatok írásba foglalását is kötelezővé teszi mindkét fél számára. A gyakorlatban számos esetben lehet találkozni azzal, hogy a munkáltató úgy gondolja, elegendő a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásoknak az átadása a munkavállalónak. Ez azonban önmagában nem pótolja a megszüntetésre vonatkozó jognyilatkozatot. A próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés esetén is alkalmazásra kerülhetnek az Mt. általános rendelkezései, mint például a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, a joggal való visszaélés tilalma. A munkavállaló indokolás hiányában is megtámadhatja a megszüntetést ezen a címen azzal, hogy a rendeltetésellenes joggyakorlás bizonyítása ilyenkor őt terheli. Mivel a megszüntetéssel szemben a munkavállaló jogorvoslatot kérhet, elegendő ugyan a próbaidő kikötésének tényére hivatkozni a megszüntetést tartalmazó írásbeli munkáltatói nyilatkozatban, de a jogorvoslat lehetőségéről és annak határidejéről tájékoztatni kell a munkavállalót. Az Mt. 202. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban a keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A bírói gyakorlat szerint amennyiben a munkáltató az intézkedésében a munkavállalót nem tájékoztatja a jogorvoslat jogszabály szerinti lehetőségéről, úgy az általános munkajogi elévülési időn belül terjeszthet elő keresetet a munkavállaló a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3135
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Szabadság kiadása próbaidő alatt

Kérdés: Kötelező-e kiadni egy december hónapban belépett próbaidős dolgozó szabadságát?
Részlet a válaszból: […]évében kiadni. Ez alól csak a törvényben előírt okok esetén van kivétel. Az, hogy a munkavállaló a próbaidő alatt nem rendelkezhet a szabadságával, nem jelenti azt, hogy a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2532

9. találat: Próbaidő

Kérdés: Milyen feltételei vannak a próbaidő kikötésének, milyen következményekkel jár, ha a próbaidő kikötése érvényes, illetve ha a próbaidő kikötése érvénytelen?
Részlet a válaszból: […]létesítésekor, a munkaszerződésben van lehetőség, 30 nap (vagy ennél rövidebb, de legfeljebb 3 hónap) időtartamra. A munkaszerződés írásba foglalása minden esetben kötelező, ezért a próbaidő kikötése is írásban történhet. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a próbaidő kikötése a határozott és határozatlan időtartamra szóló munkaviszony létesítésénél egyaránt lehetséges. A kógens jogszabályi rendelkezésre figyelemmel a próbaidő meghosszabbítása tiltott. A próbaidő alatt a munkavállaló és a munkáltató azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt, azonban az Mt. 87. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatot a próbaidő alatt is írásba kell foglalni. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a próbaidő a munkaszerződésben akkor is kiköthető, ha a munkavállaló ugyanazzal a munkáltatóval ismételten létesít munkaviszonyt. Az ítélkezési gyakorlat értelmében, ha a munkáltató a próbaidő kikötésével kezdődött munkaviszony egyoldalú megszüntetésre irányuló nyilatkozatát csak a próbaidő lejártát követően közli a munkavállalóval, e nyilatkozata jogellenes. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a próbaidő kikötését a munkába lépést követően akár néhány napos késedelemmel sem lehet joghatályosan pótolni. Az érvénytelenül kikötött próbaidő jogkövetkezménye az, hogy erre hivatkozással a munkáltató nem szüntetheti meg jogszerűen a felperes közalkalmazotti jogviszonyát. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a munkaszerződés írásba foglalásának elmaradása esetében próbaidő kikötésére vonatkozó megfelelő megállapodást a munkáltatónak kell bizonyítania. Az ítélkezési gyakorlat értelmében, ha a munkáltató a próbaidő alatt a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát indokolással látja el, kötheti őt az indoklásban foglaltak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2232
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Igazolatlan távollét

Kérdés: A 90 napos próbaidő alatt a munkáltató 5 munkanap igazolatlan távollét miatt megszünteti a munkavállaló jogviszonyát. Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie a munkaadónak az 5 napra, és a bérlapon fel kell-e tüntetni a munkavállaló igazolatlan távollétét?
Részlet a válaszból: […]hiányában a kieső napokra járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik, ezen túlmenően a biztosítás is szünetel az igazolatlan távollét időtartama alatt [Tbj-tv. 8. § a) pontja]. a Mt. 160. §-a úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló részére munkabéréről olyan részletes írásbeli elszámolást kell adni, hogy abból a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2052
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést