Választott tisztségviselők külföldi kiküldetése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a választott tisztségviselők részére külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett devizaellátmány után? A tisztségviselők tiszteletdíjat kapnak, amely biztosítási kötelezettség alá esik, és a cég tevékenységével összefüggő feladatok ellátása érdekében utaznak külföldi kiküldetésre.
Részlet a válaszából: […] ...említett választott tisztségviselő devizaellátmányánakteljes összege adóköteles, és a tiszteletdíjjal azonos módon összevontadóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül,amely után ugyancsak meg kell fizetni a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Devizaellátmány járulékai

Kérdés: Magyarországon kell-e a devizaellátmány után járulékot fizetni abban az esetben, ha egy belföldi illetőségű cég németországi telephelyén foglalkoztat munkavállalókat, akik minimálbért és külön szerződés alapján devizaellátmányt kapnak?
Részlet a válaszából: […] ...devizaellátmány járulékalapot képező -személyijövedelemadó-előleg számításánál figyelembe veendő - része után mind atársadalombiztosítási, mind pedig az egyéni járulékokat meg kell fizetni.A kérdés eldöntése érdekében tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] Magyar foglalkoztató kiküldött munkavállalóiról van szó, akik(az 1408/71. EGK rendelet értelmében) legalább egy évig a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Devizaellátmány közterhei

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] Az 1999. évi XXI. törvény 15. cikke alapján a nem önálló munka a munkavégzés helye szerinti országban adóköteles, kivéve ha a magánszemély ebben az országban 183 napnál kevesebbet tartózkodik, a térítést fizető munkáltatónak ebben az államban nincs illetősége, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.