tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

11 találat a megadott pihenőnap tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Építőipari ágazati kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók pihenőnapja
Kérdés: Hogyan kell kiadni a pihenőnapokat egy építőipari ágazati kollektív szerződés hatálya alá tartozó, hathavi munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatónál, ha az Mt. szerint havonta egy vasárnapot kell kiadni, a kollektív szerződés szerint pedig kettőt? Kiadhatóak-e a kereten belül összevontan a pihenőnapok úgy, hogy a kötelező vasárnapot megkapja a dolgozó, a többi napon viszont folyamatosan dolgozik? Kell-e valamilyen pótlékot fizetni a hétvégi munkavégzések esetén?
Részlet a válaszból: […]a pihenőnapok összevont kiadásába. A hatodik munkavégzési nap után a munkáltatónak beosztás szerint legalább egy pihenőnapot biztosítania kell a munkavállaló részére. Azt nem tiltja azonban a törvény, hogy a munkáltató pihenőnapi rendkívüli munkavégzést rendeljen el e napokra. Ez esetben arra kell figyelni, hogy a heti munkaidő a munkaidőkeret átlagában a rendkívüli munkavégzés idejével együtt se haladja meg a negyvennyolc, készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén a hetvenkét órát. Továbbá figyelemmel kell lenni az adott munkáltatónál arra is, hogy az építőipari ágazati kollektív szerződés a törvény szerinti heti munkaidőre vonatkozó korláton túlmenően azt is előírja, hogy a heti munkaidő nem haladhatja meg a rendkívüli munkavégzéssel együtt a heti 63 órát. A fentiekben a pihenőnapok összevont kiadásának lehetőségéről, továbbá arról volt szó, hogy melyek a pihenőnapok összevont kiadásának korlátai. A heti pihenőnapok kiadásának főszabálya szerint a heti két pihenőnapból az egyiknek vasárnapra kell esnie. A feltett kérdések megválaszolásához a továbbiakban szükséges a főszabály szerinti kötelező vasárnapi pihenőnap szabálya alóli kivételeket tartalmazó szabályokat ismertetni. Az Mt. a vasárnapi kötelező pihenőnap kiadásának főszabálya alóli kivételeket sajátos módon nem úgy szabályozza, hogy mikor nem kötelező vasárnapra esnie a heti pihenőnap egyikének, hanem arról rendelkezik, hogy mikor lehet vasárnap is rendes munkaidőben történő munkavégzést elrendelni. E szerint vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkakörben, vagy a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló esetében rendelhető el, továbbá ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, és a pihenőnapok összevont kiadására vagy a pihenőnapok helyett a heti pihenőidő kiadására vonatkozó szabályok valamelyikét alkalmazza. Az Mt. úgy rendelkezik, hogy amennyiben a munkáltató a fenti szabályban szereplő valamely ok folytán vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalót, havonta egy pihenőnapot (pihenőidőt) köteles vasárnap kiadni. Az építőipari ágazati kollektív szerződés ettől eltérően úgy rendelkezik, hogy havonta legalább két pihenőnapnak kell vasárnapra esnie, azonban csak a pihenőnapok összevont kiadása esetén. Mivel a kérdésbeli munkáltató a kollektív szerződés hatálya alá tartozik, és a pihenőnapokat összevontan adja ki, a kollektív szerződés rendelkezése irányadó rá, tehát havonta legalább két pihenőnapot vasárnap kell kiadnia az érintett munkavállalók részére. A feltett kérdésből úgy tűnik, a kérdés feltevője azt gondolja, hogy adott hónapban elég a kötelező vasárnapi pihenőnapokat kiadni, míg a többit az összevonás szabályai szerint elég a következő hónapban. Ez, mint a fent ismertetett szabályokból kitűnik, nem így van. A kérdésbeli munkáltatónak a pihenőnapok kiadásánál figyelemmel kell lennie egyrészt arra, hogy a pihenőnapok összevont kiadása esetén hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező, valamint a pihenőnapokat úgy kell kiadni, hogy havonta legalább két pihenőnap vasárnapra essen. Rendes munkaidőben tehát a munkavállaló egy feltételezett 30 napos hónapban sem dolgozhat 28 vagy 29 napot. A vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés díjazásáról az Mt. úgy rendelkezik, hogy a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül ötvenszázalékos bérpótlék (vasárnapi pótlék) illeti meg, ha a munkavégzésre három vagy ennél több műszakos munkarendben kerül sor, továbbá ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, és a pihenőnapok összevont kiadásának vagy a pihenőnapok helyett a heti pihenőidő kiadására vonatkozó szabályok valamelyikét alkalmazza. Nem jogosultak azonban vasárnapi pótlékra a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben, a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2992
2. találat: Munkavégzés pihenőnapon
Kérdés: Megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás azt az osztályvezető főorvost, aki a heti pihenőnapján - szombaton vagy vasárnap - eseti jelleggel, három órában ellátja az osztályon fekvő betegeket, ezzel segítséget nyújtva az ügyeletes orvosnak? Ezt a tevékenységet más esetben a beosztott orvosok látják el, szintén az ügyeletet adó orvossal párhuzamosan, az osztályvezető főorvos így beosztott orvosi tevékenységet végez.
Részlet a válaszból: […]rendelkezése alapján legfeljebb 300 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. (A Kjt. 55/A. §-a azonos tartalmú rendelkezést tartalmaz.) Az Mt. 127. § (5) bekezdése értelmében a rendkívüli munkavégzés (4) bekezdés szerinti mértékébe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető. Az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó előírásokat az Mt. 129. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra (ügyelet), illetve az általa megjelölt - a munkavégzés helyére tekintettel elérhető - helyen töltendő készenlétre kötelezhető: a) a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása, b) baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár, továbbá életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá c) az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében. Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről. A munkavállaló számára egy hónapban, illetve 4 heti időszakban - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb 168 óra készenléti idő rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve 4 heti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Az Eütev-tv. 4. § d) pontjában foglalt értelmező rendelkezés értelmében ügyeleti feladatellátás: az Eü-tv. 93. §-ában meghatározott ügyeleti ellátás keretében végzett tényleges egészségügyi tevékenység, valamint a tényleges egészségügyi tevékenység végzése nélküli rendelkezésre állás az egészségügyi szolgáltató által meghatározott helyen és időben. Az Eütev-tv. 4. § e) pontjában foglalt értelmező rendelkezés értelmében egészségügyi ügyelet: a d) pontban meghatározott ügyeleti feladatellátás munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban. Az Eütev-tv. 5. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében az egészségügyi dolgozó által egy naptári héten valamennyi, az e törvény III. fejezetében felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama - a 13. § (2) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel - 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére több vagy többfajta jogviszony keretében kerül sor. Az egészségügyi tevékenység különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belüli tényleges egészségügyi tevékenység végzésének időtartamát kell figyelembe venni. Az Eütev-tv. 12. §-ában foglalt rendelkezés értelmében ha az egészségügyi szolgáltató megszakítás nélküli munkarendben működik, a munkaviszonyban és a közalkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet a) műszakbeosztás szerinti munkarendben, b) egészségügyi ügyelet keretében, vagy c) készenlét útján végezhet. Ha az egészségügyi szolgáltató - ide nem értve a háziorvosi ügyeleti szolgálatokat - 22.00 és 06.00 óra között nem nyújt egészségügyi szolgáltatást, egy vagy két műszakos munkarendet kell megállapítani. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató munkarendje szerint az egészségügyi szolgáltatások folyamatosan több mint 10 órán át, de nem 24 órán keresztül hozzáférhetők, több műszakot kell szervezni. Ha a folyamatos egészségügyi ellátást, továbbá a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató külön jogszabály alapján nem köteles folyamatos működését műszakszervezéssel biztosítani, a folyamatos betegellátás egészségügyi ügyelet és készenlét szervezésével is ellátható. Az egészségügyi ügyeletben történő munkavégzésre nem kell alkalmazni az Mt. 126. § (1) bekezdésének c) pontját. Egészségügyi ügyeletet az alkalmazott a) rendes munkaidőben, b) a munkáltató által a 13. § (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt módon, vagy c) 13. § (2) bekezdése alapján vállalt többletmunka keretében láthat el. Rendes munkaidő terhére egészségügyi ügyelet akkor rendelhető el, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodtak. Ha az ügyelet rendes munkaidőben történő ellátása az alkalmazott egészségügyi dolgozó alapbérét, illetményét érinti, erre a megállapodásban ki kell térni. Ha az alkalmazott egészségügyi dolgozó jogviszonya kizárólag ügyeleti feladatok ellátására irányul, az ügyeleti feladatok ellátására e jogviszonyban kizárólag készenléti jellegű munkakörben kerülhet sor. A készenlét az egészségügyi dolgozónak az egészségügyi szolgáltató napi munkarendje szerinti munkaidő befejezésétől a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig az egészségügyi dolgozó által megjelölt és a munkavégzés helyére figyelemmel reálisan elérhető helyen és időben való rendelkezésre állása. Az Eütev-tv. 13. § (1) bekezdése értelmében az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a napi 24 órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében 6 havi, más egészségügyi szolgáltatók esetében 4 havi munkaidőkeret állapítható meg. Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára - heti 40 órás rendes munkaidőn felül - naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg a naptári évenként a 416 órát. A heti munkaidő - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal, hogy ennek terhére a munkáltató napi munkarend szerinti munkaidőn túl a) rendkívüli munkavégzést, vagy b) egészségügyi ügyeletet rendelhet el. Az Eütev-tv. 13. § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - külön írásba foglalt megállapodás alapján - az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat, amelynek mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a heti 24 órát. Az Eütev-tv. 13. § (4) bekezdése értelmében az (1) és (2) bekezdésben szereplő munkavégzés együttes időtartama - munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában - nem haladhatja meg a heti 60 órát, vagy - ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet is ellát - a heti 72 órát. Az Eütev-tv. 13. § (5) bekezdése értelmében az alkalmazott egészségügyi dolgozó napi munkaideje nem haladhatja meg a) a 12 órát, b) egészségügyi ügyelet ellátása esetén a 24 órát, amelyből legalább 12 órában egészségügyi ügyeletet teljesít. Az Eütev-tv. 13. § (6) bekezdése értelmében az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amely a napi 24 órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább 8 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőre csökkenthető. Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően kell kiadni. Az Eütev-tv. 13. § (7) bekezdése értelmében az Mt. 124. §-ának (8) bekezdésében foglalttól eltérően az Mt. 127. § (6) bekezdés c) pontja szerinti munkavállaló esetében a heti pihenőnap[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2385
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Pihenőnapokra járó távolléti díj elszámolása
Kérdés: Hogyan kell megfizetni a pihenőnapokra járó távolléti díjat abban az esetben, ha a munkavállaló másik telephelyen kiküldetésben van 2 hétig, és nem jár haza?
Részlet a válaszból: […]távoléti díj: - állampolgári kötelezettség teljesítése, - közeli hozzátartozó halála (esetenként legalább 2 nap), - kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is), - véradás miatti távollét, továbbá - munkaszüneti nap miatt kiesett időre, - szabadság időtartamára, - a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére, valamint - a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2069
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók pihenőnapja
Kérdés: Egymást követő napokra kell-e esnie a heti 2 pihenőnapnak a 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében, vagy kiadható ez pl. kedden és pénteken is? Amennyiben hétfő és kedd a munkavállaló pihenőnapja, akkor rendes munkaidőbe be lehet osztani szombatra és vasárnapra is, vagy ha vasárnap dolgozik, akkor szombaton már nem dolgozhat, illetve ha dolgozik, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül-e?
Részlet a válaszból: […]folytán e napon is működő munkáltató, illetve munkakör, készenléti jellegű munkakör, megszakítás nélküli, illetve három vagy ennél több műszakos munkarend, idénymunka, munkaidőkeretben pihenőnapok összevont kiadása, a legfeljebb heti harmincórás részmunkaidőben a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap történő foglalkoztatás.) A kérdésekből arra lehet következtetni, hogy - bár munkaidőkeretben történő foglalkoztatás zajlik -, a heti két pihenőnap kiadásának szabályát alkalmazza a munkáltató, és nem valamely, a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén alkalmazható speciális szabályt. A hétfői és keddi vagy keddi és pénteki pihenőnap kiadása csak akkor szabályszerű, ha a munkáltató az Mt. szerinti okok valamelyike alapján vasárnap és az azt megelőző szombaton is elrendelhet rendes munkaidőben munkavégzést. Amennyiben a munkáltató vasárnap rendes munkaidőben elrendelhetett munkavégzést, vagyis a vasárnap nem pihenőnapja a munkavállalónak, úgy az ezt megelőző szombaton pihenőnapot kell kiadni. Főszabály szerint tehát vagy a szombat, vagy a vasárnap pihenőnap, azonban ez alól is vannak kivételek. Egymást követő szombat és vasárnap is elrendelhető rendes munkaidőben munkavégzés a megszakítás nélküli,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2068
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja
Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?
Részlet a válaszból: […]március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A műszakpótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke 15 százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a műszakpótlék mértéke 30 százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után további 10 százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelően irányadó. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a felek eltérő megállapodásának hiányában a műszakpótlék csak abban az esetben fizetendő, ha a munkavállaló munkaidő-beosztása szerint váltásos műszakban végzi a munkáját. Erre figyelemmel nem jogosult műszakpótlékra az állandó nappalosként, az állandó délutánosként vagy állandó éjszakai műszakban foglalkoztatott munkavállaló. A munkaszüneti napi pótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 149. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére, teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díj illeti meg. Munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót az előző bekezdés alapján járó munkabéren felül a 147. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott ellenérték is megilleti. Ha a munkavállaló a munkaszüneti napra tekintettel mentesül a munkavégzés alól, részére - a kiesett időre - távolléti díjat kell kifizetni [Mt. 151. § (2) bekezdés d) pont]. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a szabad- vagy pihenőnapra eső munkaszüneti napra nem jár távolléti díj (LB Mfv. 10588/2003.). A munkaszüneti napon a munkavállalónak főszabály szerint nem kell munkát végeznie. Ennek értelemszerűen csak akkor van jelentősége, ha egyébként a munkavállalónak azon a naptári napon munkavégzési kötelezettsége lenne, vagyis a rá irányadó munkaidő-beosztás szerint az a nap számára munkanap. Ezért, ha a munkaszüneti nap a munkavállaló szabadnapjára vagy heti pihenőnapjára esik, amikor egyébként nincsen munkavégzési kötelezettsége, a munkaszüneti napra vonatkozó szabályok nem érvényesülnek az ítélkezési gyakorlat szerint. Munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre távolléti díj jár. E rendelkezés értelmezése szerint a munkaszüneti napra csak abban az esetben jár díjazás, ha a munkavállaló a munkaszüneti napra tekintettel mentesül a munkavégzés alól, és emiatt kieső munkaideje van. Ez a helyzet általában csak akkor áll fenn, ha a munkaszüneti nap - a munkavállalóra vonatkozó munkaidő-beosztás szerint - munkanapra esik, mert csak ilyenkor eredményez munkaidő-kiesést az ünnepnap. Ebből következően nem illeti meg díjazás a munkavállalót, ha a munkaszüneti nap a heti pihenőnapjára esik, amely a munkaidő-beosztástól függően lehet a hét bármely napja. Nem jár díjazás továbbá akkor sem, ha a munkaszüneti nap a szabadnappal esik egybe. Az Mt. 151. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezésből következően nem jogosultak díjazásra azok sem, akik a munkaszüneti napon nem mentesültek a munkavégzés alól, mivel ilyen esetben sincs a kieső munkaidő miatt keresetveszteség. Más kérdés, hogy erre az esetre az Mt. a munkavégzés sajátosságának megfelelően díjazást biztosít (Mt. 149. §). Korábbi eseti döntés értelmében a havidíjasnak nincs munkaidő-kiesése, ezért őt külön díjazás - munkaidő-kiesés címén - nem illeti meg (LB M. törv. II. 10013/1985.). A fentiekben ismertetett és részletezett állásponttól részben eltérő álláspont vált ismerté az utóbbi időszakban a szakirodalomban. Az újabb álláspont az Mt. 125. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésből kiindulva megállapítja, hogy munkaszüneti napon munkavégzés a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható munkavállalóktól eltekintve egyéb munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében nem rendelhető el. Erre figyelemmel munkaszüneti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1455
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Pihenőnap kiadása állattenyésztéssel foglalkozó munkáltató esetében
Kérdés: Egy pulykahizlalással foglalkozó szövetkezetben a dolgozók szombaton és vasárnap is dolgoznak, mert az alacsony létszám miatt a helyettesítés nehezen oldható meg, emiatt a pihenőnapokat sem tudják mindig kiadni. Hogyan adhatják ki a pihenőnapot a törvények betartásával, illetve mennyi ideig késhetnek a pihenőnapok kiadásával?
Részlet a válaszból: […]működése naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és - a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy - a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható, vagy - a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. A heti pihenőnapra vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 124. §-ában foglalt előírások határozzák meg. Az Mt. a heti 5 munkanapos munkarendet tekinti általánosnak, és előírja, hogy a munkavállalóknak minden héten 2 pihenőnap jár, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Az általános munkarend alkalmazása esetén a heti 2 pihenőnap rendszerint egymást követően és egybefüggően kerül kiadásra, vagyis a pihenőnap szombatra és vasárnapra esik. Nincs azonban annak törvényes akadálya, hogy - munkaidőkeret alkalmazása esetén - heti pihenőnapok helyett 48 óra egybefüggő pihenőidő kerüljön kiadásra. Azonban a 48 óra heti pihenőidőbe a vasárnapnak - teljes naptári napként - bele kell esnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti pihenőnapokhoz való jog korlátozott a rendeltetése folytán a heti pihenőnapokon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében. A felsorolt esetekben a munkavállalónak - heti két pihenőnap (vasárnap) helyett - hetenként 48 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható. Azonban havonta legalább 1 alkalommal a pihenőidőt úgy kell kiadni, hogy az vasárnapra essen. Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 óra, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, azonban a 40 órás pihenőidőbe egy teljes naptári napnak és legalább havonta egy alkalommal vasárnapnak bele kell esnie. A munkavállaló a heti 40 órás pihenőidő alkalmazása esetén sem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe a többi munkavállalóhoz képest, ezért a munkaidőkeret[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1362
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: 2006. január 1-jén munkát végző dolgozó díjazása
Kérdés: Pihenőnapnak számít-e 2006. január 1., vagyis kell-e pihenőnapon való munkavégzésért külön fizetni annak a munkavállalónak, aki ezen a napon dolgozik abban az esetben, ha a munkavégzés nem rendkívüli, mert a munkavállalók munkarendje folyamatos?
Részlet a válaszból: […]december 25-26. Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve húsvétvasárnapon és pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A munkaidő-beosztásnak a munkaszüneti nap miatt indokolt változtatását a gazdasági miniszter évenként szabályozza. E változtatás során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá. A fenti rendelkezésekre figyelemmel megállapítható, hogy 2006. január 1. munkaszünet nap volt, amely egyúttal vasárnapra esett. Az e napon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Adatok hiányában nem állapítható meg, hogy a kérdéses esetben érintett munkavállaló, illetve munkáltató megfelel-e a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak, illetve ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak. Az Mt. 149. §-ában foglalt rendelkezések szabályozzák a munkaszüneti napi pótlékra vonatkozó előírásokat. E rendelkezések értelmében munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző - havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkájáért járó munkabére, - teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkájáért járó munkabéren felül - távolléti díja illeti meg. Munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót - az előző bekezdések alapján járó munkabéren felül - az Mt. 147. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott ellenérték is megilleti. A fenti rendelkezések alapján megállapítható, hogy a munkavállaló, ha a munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás szerint köteles munkát végezni, jogosult a havi munkabérére, ezenfelül a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérre. Ha a munkáltató a havidíjas munkavállalót a munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre kötelezte, a munkavállaló jogosult a havi munkabérére, a munkaszüneti napon végzett munkáért járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1339
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Betegszabadság elszámolása munkaszüneti nap áthelyezése esetén
Kérdés: Hogyan kell a munkaszüneti nap áthelyezése miatt helyesen elszámolni a betegszabadságot, a fizetett ünnepet és a pihenőnapot? Egy heti 5 munkanapban, 40 órában foglalkoztatott alkalmazott 2005. március 2-ától megbetegedett. A táppénzes állomány folyamatosan, március 2-ától március 15-éig tartott, március 16-ra volt munkaképes. A bérszámfejtő március 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11., 15-ére, összesen 9 napra számolt el betegszabadságot. A 25/2004. FMM rendelet a 2005. évi munkaszüneti napok körüli munkarendben március 14-ét, hétfőt pihenőnapnak, március 19-ét, szombatot munkanapnak nyilvánította. Tekintettel arra, hogy március 14-ére nem számfejtettek részére betegszabadságot, március 19-ére, szombatra az évi rendes szabadságából kiírtak egy napot.
Részlet a válaszból: […]rendelkezésben foglaltaktól eltérően is meghatározható. A rendeletben foglalt rendelkezések nem érintik a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét. A betegszabadságra vonatkozó előírásokat az Mt. 137. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár. A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettség alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén az előző rendelkezésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. A kérdéses esetben a bérszámfejtő az érintett munkavállalónak 14 naptári napig tartó keresőképtelen időszakára, a március 15-i munkaszüneti napot is figyelembe véve, 9 munkanapot vett figyelembe a betegszabadság kiadása, elszámolása során. A kérdéses esetben március 14-ére, hétfőre a bérszámfejtő azért nem számolt el az érintett munkavállaló részére betegszabadságot, mert az előzőekben részletezett jogszabályi rendelkezés értelmében megváltozott munkarend[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1070
9. találat: Pihenőnapok kiadása
Kérdés: Kötelező-e a dolgozó heti két pihenőnapját mindenképpen két egymást követő napon kiadni akkor, ha a dolgozó munkarendje az alábbiak szerint folyamatosan ismétlődik: 1. nap - délelőtt 8 óra; 2. nap - délután 8 óra; 3. nap - szabadnap? A dolgozó délutános pótlékban részesül.
Részlet a válaszból: […]munkáltatónál, illetve munkakörben, a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében. A felsorolt esetekben a munkavállalónak - a heti két pihenőnap (vasárnap) helyett - hetenként 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is kiadható. Azonban havonta legalább egy alkalommal a pihenőidőt úgy kell kiadni, hogy az vasárnapra essen. Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 óra, megszakítás nélküli pihenőidő jár. Azonban a 40 órás pihenőidőbe egy teljes naptári napnak és legalább havonta egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A munkavállaló a heti 40 órás pihenőidő alkalmazása esetén sem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe a többi munkavállalóhoz képest, ezért a munkaidőkeret átlagában legalább heti 48 óra pihenőidőben kell részesülnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap - a munkáltató egyoldalú intézkedése alapján - összevontan kéthetente, kollektív szerződés rendelkezése, vagy a felek megállapodása alapján legfeljebb havonta részben vagy egészben összevontan is kiadható. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélkül, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idényjellegű munkát végző munkavállalók esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb hathavonta részben vagy egészben összevontan is kiadható. A pihenőnapok összevonása esetén az összevonás időtartama nem haladhatja meg az alkalmazott munkaidőkeret tartamát, és 6 nap munkavégzést követően általában a munkavállalónak egy pihenőnap kiadása kötelező. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 605
Kapcsolódó tárgyszavak:
10. találat: Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja
Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat - gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszból: […]megállapítása az általános szabályokhoz igazodik. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének munkaidőkeretben történő megállapítása során a munkaórák számát úgy kell megállapítani, hogy az ne haladja meg az általános (nem megszakítás nélküli) munkarendben dolgozó munkavállalók által teljesített munkaórák számát. Az Mt. általános rendelkezése szerint a munkavállalónak minden héten két pihenőnap jár, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti pihenőnapokhoz való jog korlátozott a rendeltetése folytán a heti pihenőnapokon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében. A felsorolt esetekben a munkavállalóknak - a heti két pihenőnap (vasárnap) helyett - hetenként 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható. Azonban havonta legalább egy alkalommal a pihenőidőt úgy kell kiadni, hogy az vasárnapra essen. Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 óra, megszakítás nélküli pihenőidő is adható. Azonban a 40 órás pihenőidőben egy teljes naptári napnak és legalább havonta egy alkalommal a vasárnapnak is bele kell esnie. A legalább heti 40 órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti 48 óra pihenőidőben kell részesülnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap összevontan is kiadható a munkáltató egyoldalú rendelkezése alapján kéthetente, a kollektív szerződés rendelkezése, vagy a felek megállapodása alapján legfeljebb havonta. A pihenőnapok összevonása esetén az összevonás időtartama nem haladhatja meg az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát, és hat nap munkavégzést követően általában a munkavállalónak egy pihenőnap kiadása kötelező. Az Mt. 125. §-ában foglalt rendelkezések értelmében munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. A rendelkezések értelmében a munkáltató, illetve a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenysége folytán nyújtott szolgáltatás munkaszüneti napon történő rendszeres igénybevételére a helyben kialakult, illetve az általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, illetve vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor. Az Mt. 142. §-a értelmében a munkavállalót - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg. A Legfelsőbb Bíróság MK 83. sz. állásfoglalása értelmében személyi alapbér: a) az órabéres munkavállalóknál (mind teljesítménybér, mind időbér alkalmazása esetén) a megállapított személyi órabér, b) a napibéres munkavállalóknál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 549
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést