Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. június 14-én (61. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1075

[…] vagy a munkáltató állandó jellegű műszakszervezése miatt – a napi munkaidőnek csak egy részében történik, illetve a tényleges munkavégzés időtartama nem mérhető, de bizonyos, hogy mindkét esetben a munkavállaló munkaidejének jelentős részében (legalább 25-30 százalékában) nem végez munkát. A készenléti jellegű munkaköröknél már a munkaviszony létesítésénél vagy az adott munkakör betöltésekor nyilvánvaló, hogy a munkavégzés készenléti jellegű. A munkaidő nem teljes mértékű kihasználásának az oka nem a munkáltató működésében bekövetkezett zavar, hanem az adott munkakör sajátossága vagy a felek megállapodása. Lehetőség van arra is, hogy a készenléti jellegű munkakör fogalmát a felek kollektív szerződésben szabályozzák. A fentiekre figyelemmel a kérdéses esetben – a rendelkezésre álló adatokra is figyelemmel – az őrző-védő feladatokat ellátó munkavállalók munkaköre készenléti munkakörnek minősülhet. A kérdéses esetben érintett munkavállaló heti 22 órás rendes munkaidőben kizárólag szombati és vasárnapi napokon lesz foglalkoztatva. Az Mt. 124/A §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó előírásokat. E rendelkezések értelmében a munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzésére vasárnap csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idényjellegű munkát végző munkavállalók esetében, továbbá a pihenőnapok összevonása esetén kerülhet sor. E rendelkezésekre figyelemmel főszabályként ha a munkavállalónak vasárnap munkát kell végeznie, részére a vasárnapi munkavégzést közvetlenül […]