tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

51 találat a megadott családi kedvezmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Indiai állampolgárok családi adókedvezménye

Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
Részlet a válaszból: […]magánszemélynek azt kell igazolnia, hogy a magyar szabályok alapján a kedvezményezett gyermek után családi pótlékra jogosultság megállapítható lenne, illetve az eltartott gyermek a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető lenne.Ha a külföldi magánszemély családi pótlékra jogosult lenne, akkor következő lépésként vizsgálandó, hogy a családi kedvezmény csak akkor illeti meg a magánszemélyt, ha ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol (külföldön) nem illeti meg. Ha külföldön a magánszemélyt megilleti családi kedvezmény vagy hasonló kedvezmény, a Magyarországon adóköteles jövedelmével szemben a kedvezményt nem érvényesítheti.Ha ugyanilyen vagy hasonló kedvezmény nem illeti meg a magánszemélyt, akkor utolsó szempontként a bevételi arányokat kell figyelni. Családi kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes nem önálló és önálló tevékenységből származó jövedelme - ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját -, valamint nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel szerzett jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá.A kifizető a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6753

2. találat: Családi pótlék és családi kedvezmény

Kérdés: Hány éves korig jár a családi pótlék és az ehhez kapcsolódóan az eltartó szülőnek járó személyijövedelemadó-kedvezmény a középfokú, majd ezután felsőfokú tanulmányokat folytató gyerek után?
Részlet a válaszból: […]említett kör azonban abban az esetben is jogosít iskoláztatási támogatásra, ha a gyermek tankötelezettsége már megszűnt. Ebben az esetben azonban csak azzal a feltétellel, hogy közoktatási intézményben tanulmányokat folytatnak. Ebben az esetben annak a tanévnek az utolsó napjáig jár a családi pótlék, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti. Ez jogvesztő határidő, két eset kivételével. Egyrészt, ha a gyermek sajátos nevelési igényű tanuló, és fogyatékossági támogatásban nem részesül, másrészt a már korábban említett súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetében. Előbbi esetben a korhatár a gyermek 23. életéve, utóbbiban korhatár nincs meghatározva. Abban az esetben tehát, ha gyermeke nem beteg, megállapítható, hogy annak a tanévnek a végéig jár csak saját jogán iskoláztatási támogatás, amelyben a 20. életévét betöltötte. A tanév természetesen az adott év augusztus 31-ig tart. Ellenben, ha iskolai igazolással kizárólag június 30. napjáig rendelkezik, a családi pótlék elbírálásával foglalkozó szerv az ellátást ezzel az időponttal fogja megszüntetni. A nyári hónapokra - júliusra, augusztusra - esetlegesen visszamenőleg, az új igazolás benyújtását követően lenne jogosult a kérelmező az ellátás igénybevételére. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától lehet megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Ez alapján visszamenőlegesen abban az esetben lehet a családi pótlékot megállapítani, ha a kérelem benyújtásakor a feltételek fennálltak. Így figyelemmel kell lenni, hogy a tanulói jogviszony benyújtása - amennyiben a gyermek továbbra is középfokon tanul - ne csússzon a szeptember 30. napját követő időszakra. Természetesen, ha a gyermeke beteg, fogyatékos vagy sajátos nevelést igénylő tanuló, továbbra is jár - a megfelelő okmányok benyújtása esetén - az ellátás a gyermeke részére. A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a 23. életkor betöltéséig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosultnak írásban be kell jelentenie a folyósító szervnek, vagyis a lakcím szerint illetékes kormányhivatal családtámogatással foglalkozó osztályának a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát és annak érvényességét. A bejelentést - feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be - először annak a tanévnek a végéig kell megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll. Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt, és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, a bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg kell megtenni. Fentiekből kiderül, hogy általános esetben az ellátás annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét betöltötte, feltéve, ha eddig középfokú tanintézményben tanult.Az adókedvezmény igénybevétele a családi pótlék folyósításához igazodik.A családi kedvezmény összegét az eltartottak, illetve a kedvezményezett eltartottak száma határozza meg. Az Szja-tv. a következők szerint határozza meg az eltartottak, kedvezményezett eltartottak fogalmát.Kedvezményezett eltartott:a)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6705

3. találat: Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszból: […]alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagyc) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.Amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.A Tbj-tv. 77. §-ának (1) bekezdése alapján a foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhónapban a 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató köteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6610

4. találat: Családi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Egy hónapon belül több eltérő jogcímű kifizetés esetében van lehetősége a munkavállalónak arra, hogy rendelkezzen a munkáltató felé, hogy kifejezetten melyik kifizetés esetében érvényesítsen családi kedvezményt és melyik jövedelemből ne?
Részlet a válaszból: […]adóelőleget a magánszemély által írásban adott vagy a magánszemély által az Eüsztv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával az erre a célra létrehozott elektronikus felületen az adóhatóság felé megtett és az adóhatóság által a kifizető részére elektronikus úton továbbított nyilatkozat (adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg.A hivatkozott megfogalmazás, az "állapítja meg" a kifizető oldalán azt jelenti, hogy érvényes nyilatkozat birtokában a kifizetés teljesítése során a munkáltató mérlegelési jogkörrel nem rendelkezik. A kifizetői mérlegelés jogalapja még abban az esetben is hiányzik, ha esetlegesen a foglalkoztatottra nézve kedvezőbb helyzet teremtődik azzal, ha az esedékes járandóságból nem, kizárólag a jövőben teljesítésre váró jövedelemből fogja érvényesíteni a családi kedvezményt.Mindez azért is aggályos, mert feltéve, de nem megengedve, amennyiben a kifizető a megtett nyilatkozat, illetve a bemutatott normaszöveg összhangja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6344
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Családi kedvezmény hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén

Kérdés: Figyelembe vehető kedvezményezett eltartottként a családi kedvezmény igénybevétele során a felsőoktatási intézményben tanuló gyermek abban az esetben, ha jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Továbbra is fennáll a nappali tagozatos hallgatói jogviszony ebben az esetben? A családban van egy középiskolás gyermek is, aki után a szülők családi pótlékot vesznek igénybe.
Részlet a válaszból: […]pótlék folyósítását, és nem biztos abban, hogy fennáll-e a jogosultsága a családi pótlékra, akkor a kérdés megválaszolása érdekében célszerű felkeresni a lakóhelye szerinti fővárosi, megyei kormányhivatalt.A családi kedvezmény összegének meghatározása során két fogalmat el kell határolnunk egymástól, hiszen a kedvezményt az eltartottak, illetve kedvezményezett eltartottak száma határozza meg. Az Szja-tv. pontosan meghatározza az eltartottak, illetve a kedvezményezett eltartottak fogalmát.A törvény szerint kedvezményezett eltartott - többek között az, akire tekintettel a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult, jelen esetben a család középiskolás gyermeke. Eltartottként pedig az is figyelembe vehető, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető, vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja. Ez azért fontos, mert az adóalap-kedvezmény ugyan ténylegesen csak a kedvezményezett eltartottak (jelen példában a középiskolás gyermek) után jár, az eltartottak (esetünkben a nagyobb gyermek) száma viszont befolyásolhatja annak mértékét. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy ha az érintett gyermeket a család nem tudja figyelembe venni eltartottként, akkor havonta az egy eltartott után járó 66   670 forint adóalap-kedvezményt tudja érvényesíteni, azaz 10   000 forint személyi jövedelemadót spórolhat meg, ugyanezen összegek viszont az eltartott gyermek beszámítása esetén 133 320, illetve 20 000 forintra emelkednek.A Cst. szerint a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető az, aki köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.Az tehát biztos, hogy amennyiben a gyermek felsőfokú tanulmányokat folytat, utána a szülő már nem jogosult családi pótlékra. Ugyanakkor, ha van másik olyan gyermek a háztartásában, akire tekintettel családi pótlékban részesül, a családi pótlék összegének számítása szempontjából a felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek figyelembe vehető.A Cst. R. 8. §-a értelmében, ha a családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító gyermek a családi pótlék megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor nem szerepel az Oktatási Hivatal által a tanulmányokat folytatókról vagy a fennálló hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkről közölt adatállományban, a járási hivatal a Cst. 9. számú melléklete szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszony fennállásának igazolására. A hallgatói jogviszony azonban a passzív félév alatt nem szűnik meg, csak szünetel, így a gyermek ezen idő alatt változatlanul tanulmányokat folytatóként szerepel a felsőoktatási intézmény adat-állományában, azaz a hallgatói jogviszonya fennáll. Ez azt jelenti, hogy azon gyermek, akinek a hallgatói jogviszonya nem szűnt meg, csak passzív féléven van, a szülőnek folyósítandó családi pótléknál figyelembe vehető, így ennek megfelelően a családi adókedvezmény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6190

6. találat: Családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok

Kérdés: Szükséges a gyermek tajszámának megadása a családi kedvezmények rögzítéséhez? Jogosult lehet a dolgozó a kedvezményre abban az esetben, ha megtagadja ennek az azonosítónak a megadását, mert úgy gondolja, hogy az felesleges?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztató, illetve a Tbj-tv.-ben, a Tny-tv.-ben, az Mny-tv.-ben, az Eb-tv.-ben, a 2011. évi CXCI. tv.-ben, valamint az Efo-tv.-ben előírt adatszolgáltatásra, -kezelésre kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár vagy intézmény) és a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ az e törvényekben meghatározott nyilvántartásokkal, járulékok levonásával, bevallásával, befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásokra való jogosultsággal, azok kifizetésével, ellenőrzésével, valamint a kifizetett ellátások visszafizetésével, megtérítésével kapcsolatban.A foglalkoztatási jogviszony, mint minden egyéb jogviszony, a felek kölcsönös együttműködésén alapul, ezért elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a cél elérése - ami jelen esetben a családi kedvezmény érvényesítése a munkavállaló jövedelméből - érdekében a szülő megtagadná gyermeke társadalombiztosítási azonosító jelének közlését.Amennyiben a szülő ennek ellenére vonakodna az adatközléstől, a munkáltató alapos okkal hivatkozik az Mt. 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.Az Mt. Nagykommentár kiemeli, hogy a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, ugyanakkor nemcsak a munkaviszony létesítése, hanem annak teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényegesnek tekinthető kérdések vonatkozásában is lehetőséget ad az információkérésre. Az, hogy mely kérdés tekinthető lényegesnek, az adott munkakörtől, munkáltatótól és az általa végzett tevékenységtől függ elsődlegesen (ennek alapján lehet eldönteni, hogy az összeférhetetlenségre, a büntetett előéletre, egészségügyi állapotra vagy valamely szakképzettség meglétére vonatkozó adatkérés jogszerű-e).A két konjunktív feltétel (személyiségi jogot ne[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6046
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Családi kedvezmény

Kérdés: Keletkezhet adóhiány abban az esetben, ha egy dolgozó a GYED lejárta előtt 2 hónappal visszament dolgozni, és 3 gyermeke után kérte az adókedvezmény érvényesítését, ami a GYED-ből is érvényesítésre került? A dolgozó havi bruttó munkabére 161 000 forint, a GYED összege pedig 94 500 forint volt.
Részlet a válaszból: […]családi kedvezmény érvényesítésére jogosult magánszemély egyidejűleg fennálló több jogviszonyában is nyilatkozatot tegyen a családi adókedvezmény érvényesítésére.A példabeli esetben a magánszemély adóköteles jövedelméből a kedvezmény nyilvánvalóan nem érvényesíthető maradéktalanul a három gyerek után, ezért nem kifogásolható, ha az mindkét helyen igénybevételre került. A magánszemélynek nyilván figyelemmel kell lennie arra, hogy az így igényelt kedvezmény ne haladja meg a törvényben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5667

8. találat: Családi kedvezmény

Kérdés: Hogyan alakul a családi kedvezmény igénybevételi lehetősége az alábbi esetben? 3 gyermekével közös háztartásban élő édesanya családi kedvezményt vesz igénybe. A legidősebb gyermek saját jogán kapja a családi pótlékot, a középső gyermek 3. éves nappali tagozatos egyetemi hallgató, jelenleg 3 hónapos kötelező gyakorlati képzésén vesz részt, a harmadik gyermek pedig másodéves nappali tagozatos főiskolás. Ennek megfelelően a munkavállalónak 1 fő kedvezményezett eltartottja és 2 fő eltartottja van, és havi 33 000 forint összegű adókedvezményt vett igénybe. A három hónapos kötelező gyakorlaton részt vevő tanuló az első hónapban minimálbér alatti jövedelmet kapott, de a másik két hónapban ezt túllépték 30 ezer forinttal. Be kell nyújtani valamilyen igazolást a súlyosan fogyatékos legidősebb gyermek után, aki saját jogán kapja a családi pótlékot? Az elmúlt két évben semmilyen papírt nem küldtek be a kormányhivatalhoz. A figyelembevételhez elegendő megőrizni az iskolai látogatási igazolást?
Részlet a válaszból: […]élettársával akkor is, ha egyébként a kedvezményt a jogosult magánszemély egyáltalán nem tudja érvényesíteni [Szja-tv. 29/B. § (1b) bekezdés].A kedvezmény mértékét meghatározza az, hogy a kedvezményt ki veszi igénybe. Ha a kedvezményt a saját jogán családi pótlékban részesülő magánszemély érvényesíti, akkor a kedvezmény megállapítása szempontjából a kérdéses esetben más eltartottat nem tud figyelembe venni, a kedvezmény mértéke az egy gyermekre megállapítható adóalap-kedvezmény, azaz jogosultsági hónaponként 83 300 forint.Ha a kedvezményt a családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban élő hozzátartozó érvényesíti, és a kedvezmény szempontjából beszámítható eltartottakat nevel saját háztartásában, akkor azok figyelembevételével kell a kedvezmény összegét meghatározni.A kérdéses esetben a Cst. 12. §-a (1) bekezdésének ab) pontja alkalmazása jöhet szóba, mely szerint a családi pótlék összegének megállapítása során figyelembe kell venni azt a gyermeket, aki köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ha a felsőoktatásban tanuló gyermekek a hivatkozott képzésben vesznek részt, akkor a családi kedvezmény összegének megállapítása szempontjából eltartottként vehetők figyelembe.A felsőoktatásban tanuló két gyermekre tekintettel a családi adóalap-kedvezmény összege gyermekenként, jogosultsági hónaponként 220 000 forint, amit csak a saját jogán családi pótlékra jogosult gyermekre tekintettel lehet érvényesíteni, a másik két, felsőoktatásban tanuló gyermekre tekintettel nem.A fenti álláspontot támasztja alá az Szja-tv. 29/A. § (5) bekezdése b) pontjának 2017. január 1-jétől hatályos módosítása is, amelynek értelmében eltartottnak az minősül, aki a Cst.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5270
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Családi kedvezmény tartásdíj fizetése esetén

Kérdés: Hány gyermekre és milyen összegben jogosult családi kedvezményre az a munkavállaló, aki élettársával 3 vér szerinti gyermeket nevel közös háztartásban, és a két nagyobb gyermek után 2010-től gyermektartásdíj-fizetési kötelezettsége van az élettársa felé? A gyermekek 2006-ban, 2008-ban és 2013-ban születettek.
Részlet a válaszból: […]vizsgálni, hogy a kedvezmény érvényesítéséhez szükséges feltételek pl. saját háztartás, családi pótlékra jogosultság fennállnak-e. Saját háztartásban nevelt saját gyermek után élettársi kapcsolatban is mindkét szülő jogosult családi pótlékra, ezért mindkét szülő jogosult családi kedvezmény érvényesítésére.Zavaró lehet a kedvezmény érvényesíthetőségének megítélésében, hogy a férj a két nagyobb gyermek után tartásdíj fizetésére kötelezett. Általában a tartásdíj fizetésére kötelezett fél nem neveli saját háztartásában a gyermekeket, ezért nem áll fenn a családi pótlékra és a családi kedvezményre jogosultság.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5196

10. találat: Családi kedvezmény és első házasok kedvezménye

Kérdés: Milyen feltételekkel lesz jogosult az apa a családi kedvezményre, illetve mennyi ideig jár együttesen az első házasok és a családi kedvezmény abban az esetben, ha a várandósság 91. napja 2016. március 20., a házasságkötés ideje pedig 2016. június 25.?
Részlet a válaszból: […]a bevallásban megoszthatja a vele egy háztartásban élő élettársával.Az apa a házasság megkötésével válik jogosulttá a családi kedvezmény érvényesítésére a magzat után, amit a várandós nővel közösen érvényesíthetnek. A kedvezmény az apát attól a hónaptól illeti meg, amelyben házasságot kötnek. A magzat utáni családi kedvezmény utoljára a születést megelőző hónapig érvényesíthető.Az első házasságát kötő magánszemélyt az Szja-tv. 29/C. §-a alapján megilleti az első házasok kedvezménye. A kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a házasságot kötő felek közül legalább az egyiknek ez az első házassága. A kedvezmény fő szabály szerint 24 hónapig illeti meg a házasokat. Megszűnik az első házasok kedvezményére a jogosultság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5183
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést