Összes cikk:
1. cikk / 119 Jövedelemmel rendelkező gyermek figyelembevétele
Kérdés: A családi pótlék összegénél és ezáltal a családi adókedvezménynél is figyelembe vehető az a felsőoktatás nappali tagozatán tanuló gyermek, aki őstermelők családi gazdaságának a tagja?
2. cikk / 119 Orosz állampolgár munkavállaló családi pótléka és kedvezménye
Kérdés: Jogosult családi pótlékra és családi adókedvezményre egy orosz állampolgárságú munkaviszonyban álló dolgozó, aki teljes jövedelmét egy magyar kft.-től kapja? A munkavállaló a családjával együtt Magyarországon él. Milyen jogszabályoknak kell megfelelni ebben az esetben?
3. cikk / 119 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású áta-lányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
4. cikk / 119 Családi kedvezmény érvényesítése elvált szülők esetén
Kérdés: Jogosult a gyermekek után járó családi kedvezményre az elvált édesapa abban az esetben, ha nagy összegű gyermektartást fizet, a gyermeket időnként háztartásában is gondozza, és a bíróság közös szülői felügyeleti jogot állapított meg? Az anya keresete jelenleg nagyon alacsony, ezért a szülők között megállapodás született a családi kedvezmény apa javára történő 90/10 százalékos megosztásáról.
5. cikk / 119 Családi járulékkedvezmény a szakképzési munkadíjból
Kérdés: Saját munkavállalóval kötött szakképzési szerződés alapján a dolgozó 84.000 forint szakképzési munkadíjat és 200.000 forint munkabért kap. Élhet a munkavállaló a családi járulékkedvezménnyel a 84.000 forintos adómentes, de járulékköteles bérrész után?
6. cikk / 119 Társas vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy társas vállalkozó, aki cégéből csak osztalékot vesz ki, de mivel ügyvezető, és nincs más biztosítása, havonta a minimálbér után megfizeti a járulékot?
7. cikk / 119 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele
Kérdés: Jogosult lesz a 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevételére az a munkavállaló, aki egy éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, laktózintoleranciájára tekintettel jogosult személyi kedvezményre, 2023. április 7-én tölti be a 25. életévét, és bejelentette, hogy 2023. február 10-én elérte a várandóssága 91. napját? A munkavállalónak ez lesz az első gyermeke. Jogosult lehet egy időben az életkora alapján járó kedvezményekre és a személyi kedvezményre is?
8. cikk / 119 Átalányadózó egyéni vállalkozó 2023-ban
Kérdés: Milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2023-ban átalányadózást akarnak választani?
9. cikk / 119 Adókedvezmény egyetemi tanulmányok halasztása esetén
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a gyermekek után járó adókedvezményt az alábbi esetben? A munkavállalónak két gyermeke van, az egyik 16 éves, nappali tagozatos szakközépiskolai tanuló, a másik gyermek idén ősztől ment volna nappali tagozatos egyetemre, de nem tudja megkezdeni a tanulmányait, mert nem rendelkezik három oltással, ezért most félévet halaszt. A dolgozó nyilatkozatában az alábbiak szerint kérte az adókedvezmény elszámolását: 2022. január-június hónapokban 2 gyermekre havi 40 000 forint (20 000 forint/gyermek), 2022. július hónaptól havi 20 000 forint (egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott gyermek után). Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a halasztás miatt július hónaptól már csak egy gyermekre tekintettel jár a kedvezmény, havi 10 000 forint összegben? Hogyan kell rendezni a többletként levont kedvezményt? Korrigálhatja a jogtalan levonást a munkáltató, vagy a munkavállaló rendezi majd a 2022. évről szóló személyijövedelemadó-bevallásában? Hogyan kell eljárni akkor, ha a nagyobb gyermek keresztfélévesként mégis elkezdi az egyetemet 2023. januárban?
10. cikk / 119 Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
