tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott felmentési idő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Új munkaviszony létesítése felmondási idő alatt

Kérdés: Létesíthet új 8 órás munkaviszonyt a felmentési idő alatt a munkavállaló, akinek a munkaviszonya 2020. december 31-én szűnik meg, de november-december hónapra a munkáltató a munkavégzés alól felmentette?
Részlet a válaszból: […]alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult.Az Mt. fenti rendelkezése részletezi azt, hogy a munkaviszony tekintetében milyen kötelezettségek terhelik a munkavállalót. Az Mt. azonban nem tiltja a kettős munkaviszony meglétét, így a fennálló munkaviszony nem zárja ki az új munkaviszony létesítését. Ha tehát az újonnan létesített munkaviszony teljesítése nem ütközik a korábbi munkaviszonyból eredő fent részletezett kötelezettségekbe, akkor létesíthető új munkaviszony. Fontos azonban, hogy a két munkaviszony rendelkezésre állási ideje nem eshet egybe, azok között nem lehet átfedés. Mivel a korábbi munkaviszonynál a munkavállaló a munkavégzés, és ezáltal a rendelkezésre állás alól véglegesen felmentésre került, így a fent vázolt probléma nem áll fenn, a rendelkezésre állási kötelezettség a korábbi munkaviszonyból már nem terheli a munkavállalót.A munkavállaló számára kedvező lehet, hogy a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha a munkabérre egyébként nem lenne jogosult, például a keresőképtelensége okán. Az Mt. kommentárja alapján a felmentés idejére kifizetett munkabérhez való jogot nem érinti az, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt elhelyezkedik, és az új munkáltatójától munkabért kap. Ebből a gondolatmenetből is levezethető az, hogy ha a korábbi munkaviszony munkáltatója[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6640
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Felmentési idő

Kérdés: Biztosítási időnek számít a felmentési idő annak az egészségügyben dolgozó nőnek az esetében, aki 2017 júniusában megszerezte a 40 év jogosultsági időt, és igénybe kívánja venni a kedvezményes nyugdíjat? Növekedni fog a jogosultsági idő mértéke a felmentési idő 8 hónapjával?
Részlet a válaszból: […]mentesítette-e, illetve mennyi időre mentesíti a munkavégzés alól, a felmentési idő biztosítási jogviszonynak minősül, ezáltal azt az öregségi nyugdíj megállapítása
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5528
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Egyes meghatározott juttatások felmentési idő alatt

Kérdés: Keletkezik valamilyen bevétele a vezető beosztású munkavállalónak abban az esetben, ha a felmentési időre a munkaviszony későbbi időpontban történő megszűnéséig a munkáltató továbbra is biztosítja számára a cégautót, valamint a mobiltelefont? Milyen közterheket kell megfizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]terhelő kiadásokbólca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 százalékának,cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékánaka magánszemély által meg nem térített része."A hatályos rendelkezések lehetővé teszik, hogy a kifizető elkülönítse a magáncélú és nem magáncélú hívásokat, és az adófizetési kötelezettséget a magáncélú hívások után teljesítse. Ha erre nincs mód, vagy egyébként a kifizető a magán- és nem magánhívásokat nem különíti el, akkor adófizetési kötelezettség a kiadások 20 százaléka után keletkezik.Abban az esetben, ha a magánszemélynek nincs munkavégzési kötelezettsége, nyilván fel sem merülhet nem magánjellegű hívás, ezért ekkor a kifizetőnek, munkáltatónak a telefonszolgáltatás miatti kiadások 20 százaléka után keletkezik adófizetési kötelezettsége. Az adókötelezettséget mint egyes más meghatározott juttatás után, a 19 százalékkal növelt juttatási értéke 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5206

4. találat: Fegyelmi eljárás felmentési idő alatt

Kérdés: Megszűnik-e a köztisztviselőnek a nyugdíjjogosultság címén felmentéssel megszüntetett közszolgálati jogviszonya a felmentési idő utolsó napján, ha a felmentési idő alatt az érintett köztisztviselővel szemben lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabnak ki, amely ellen az érintett köztisztviselő jogorvoslattal élt?
Részlet a válaszból: […]bírósághoz benyújtani a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal szemben. A Ktv. 59. § (5) bekezdése értelmében a (3) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt esetekben (kivéve a hivatalvesztés fegyelmi büntetés) sérelmezett inézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre. A Ktv. 60. § (1) bekezdés c) pontja értelmében, ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a köztisztviselő abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a hivatalvesztés fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával. A Ktv. 60. § (3) bekezdése értelmében, ha a közszolgálati jogviszony az (1) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén, ha a köztisztviselő az eredeti munkakörébe való visszahelyezését nem kéri, a közszolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Az állandó ítélkezési gyakorlat a fegyelmi határozat végrehajthatóságát megkülönbözteti a jogerőssé válás jogintézményétől, abban esetben ha a köztisztviselő a jogviszonyát a kereset jogerős elbírálásáig megszünteti, ez a határozat (előzetes) végrehajthatóságát és nem a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését eredményezi. Egy legfelsőbb bírósági eseti döntés értelmében a köztisztviselővel szemben hivatalvesztést kiszabó fegyelmi büntetés esetén mindaddig fennáll a közszolgálati jogviszony, amíg a fegyelmi büntetés jogerőre nem emelkedik, ez alól a végrehajthatóság szempontjából kivételt jelentenek a törvényben megjelölt esetek, az eseti döntésben foglalt konkrét ügyben a munkáltató a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát a hivatalvesztés büntetés kiszabását követően, annak jogerőre emelkedését megelőzően egy újabb munkáltatói intézkedéssel (felmentéssel) megszüntette, amely jognyilatkozat az abban megjelölt időpontban a felperes közszolgálati jogviszonyát megszüntette (MD II.644. sz. jogeset, Mfv. II.10323/1998/4. sz.). Egy másik legfelsőbb bírósági eseti döntés értelmében a munkáltató a rendes felmondás közlését követően a felmondási idő alatt - miután a munkavállaló munkaviszonya még nem szűnt meg - rendkívüli felmondással élhet, ilyen esetben a munkaviszony az azt azonnali hatállyal megszüntető rendkívüli felmondással szűnik meg, ennélfogva a rendes felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (BH 2002/32. sz. jogeset, Mfv. I.10335/2000. sz.). A hivatalvesztés határozat (előzetes) végrehajtása azt jelenti, hogy a határozatban foglaltaknak megfelelően eljárva megszüntetik a köztisztviselő jogviszonyát, kiadják az előírt igazolásokat stb. A közszolgálati igazoláson ebben az esetben a jogviszony megszüntetésének jogcímenként a hivatalvesztés szerepel. Ha a köztisztviselő a fegyelmi határozattal szemben nem terjeszt elő a munkaügyi bíróságnál keresetet, a határozat a jogorvoslati határidő lejártát követő napon válik jogerőssé (és végrehajthatóvá),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3390

5. találat: Felmentési idejét töltő bt.-tag közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimális járulékot egy evás betéti társaság személyesen közreműködő beltagja után arra az időszakra, amely alatt köztisztviselőként a szeptember havi nyugdíjazásáig felmentési idejét tölti?
Részlet a válaszból: […]fennáll ugyanis heti 36 órát elérő foglalkoztatása, ennek megfelelően társas vállalkozóként nem terheli a minimális járulékfizetési kötelezettség. A felmentési idő lejártát követően pedig nyugdíjassá válva, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként szintén
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3037

6. találat: Közalkalmazott felmentési ideje

Kérdés: Mi lesz a felmentési idő végdátuma annak az 1951-ben született közalkalmazottnak az esetében, aki 1984 óta dolgozik egy intézménynél, megváltozott családi körülményei miatt 2009. május 14-től kérte a munkavégzés alóli felmentését, de korábban már elkezdte intézni az öregségi nyugdíját? Megszakad-e a felmentési idő a nyugdíj megállapításának napjával? Jogosult-e a munkavállaló végkielégítésre annak ellenére, hogy ő kérte a felmentését? Munkaviszonyban töltött időnek számít-e a felmentési idő, és jár-e szabadság a tartamára?
Részlet a válaszból: […]állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel, és nem áll a Tbj-tv. szerinti biztosítással járó jogviszonyban. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra pedig az jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeknek. (Ebben az esetben a nyugellátás összegét a hiányzó szolgálati évek számától függő mértékben, és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárig hátralévő idő hosszával arányosan kell csökkenteni.) 2008-ban még azok a nők voltak jogosultak előrehozott öregségi nyugdíjra, akik 1951-ben vagy korábban születtek - az irányadó korhatárt még nem érték el -, de az előírt szolgálati időt (38 év) megszerezték. Az előrehozott nyugdíj igénybevételéhez a biztosítási jogviszonyt akkor is meg kellett szüntetni. Az előrehozásra jogosító "nyugdíjkorhatár" 2009-től történő emelése, valamint az "előrehozási feltételek" ezen időponttól szigorodó feltételei miatt aránytalanul kedvezőtlen helyzet elkerülése érdekében, a 2007. évi CLVI. tv. gondoskodik az átmeneti korcsoportba tartozó igénylők nyugellátására való jogosultsági feltételeinek rendezéséről is. A kérdésben szereplő munkavállaló esetében ez azt jelenti, hogy mivel az előrehozott öregségi nyugdíjra már a 2008. évi feltételekkel jogosultságot szerzett, de azt 2008. évben nem, hanem később - 2009-ben vagy azt követően - érvényesíti, az átmeneti szabályok alkalmazhatósága szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki 2008-ban előrehozott öregségi nyugdíjra volt jogosult (feltéve hogy az előírt szolgálati idővel is rendelkezett), akkor is, ha a biztosítása alapjául szolgáló jogviszonyát nem 2008-ban, hanem később - azaz az ellátás tényleges igénybevételekor - szünteti meg. Mivel az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításának feltétele az, hogy a kérelmező ne álljon a Tbj-tv. szerinti biztosítási jogviszonyban - jelen esetben közalkalmazotti jogviszonyban -, figyelemmel kell lenni a biztosítási jogviszony megszüntetésének időpontjánál a felmentési szabályokra. Gyakorlatilag előre kell kiadni a felmentési időt. Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) öt év után egy hónappal; b) tíz év után két hónappal; c) tizenöt év után három hónappal; d) húsz év után négy hónappal; e) huszonöt év után öt hónappal; f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a) felmentés; b) rendkívüli lemondás vagy c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága, vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A Kjt. szabályozza, hogy a törvény alkalmazása szempontjából ki minősül nyugdíjasnak. Ezek szerint a törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha a) a hatvankettedik életévét betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. A közalkalmazott akkor részesül a b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították. A fentiekben foglaltakon túlmenően, a törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott, aki az előrehozott nyugdíj feltételeivel rendelkezik, és felmentésére a 30. § (1) bekezdése e) pontja alapján kerül sor. A kérdésből az állapítható meg, hogy a munkavállaló családi okokra hivatkozva kérte a munkavégzés alóli felmentését 2009. május 4-től, amit a munkáltató engedélyezett. A munkavállaló jelenleg is felmentési idejét tölti. Az sajnos nem derül ki, hogy ez egyben a jogviszony felmentéssel történő megszüntetésének keretében történt-e, vagy csak úgy mentesítette a munkáltató a munkavégzési kötelezettsége alól. Zavaros, hogy a munkavállaló milyen felmentési idejét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2751

7. találat: Felmentési idejét töltő munkavállaló alkalmazása

Kérdés: Alkalmazhat-e egy vállalkozás egy olyan munkavállalót, aki egy másik cégnél a felmentési idejét tölti? Amennyiben igen, akkor kell-e utána pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetve hogyan kell megállapítani a nyugdíjjárulék felső határát?
Részlet a válaszból: […]pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, illetve nem kell utána a foglalkoztatónak tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie. A nyugdíjjárulék vonatkozásában az általános, illetve a többes jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tehát az új foglalkoztató megállapítja a jogviszonyára vonatkozó várható éves felső határt, és ezt szem előtt tartva, vonja tőle a nyugdíjjárulékot. Az érintett természetesen nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy összjövedelme elérte az éves maximumot, ebben az esetben tőle nyugdíjjárulékot vonni nem kell.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2389
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Jövedelem késedelmes kifizetése

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a kft.-nek, amelyik egyik alkalmazottjának munkaviszonyát közös megegyezéssel 2006. március 1-jével megszüntette, de az utolsó munkában töltött nap 2005. december 16. volt? Mivel a fennmaradó időben a munkavégzés alól felmentették, bérét december hónapban számfejtették 2006. március 1-jéig előremenő számfejtéssel, így utolsó bérlapján a 2005. december 1-jétől 2006. március 1-jéig tartó időszak kifizetései szerepelnek, de sajnálatos módon az összeg kifizetésére csak 2006. március hó folyamán került sor? Az adatlapon a bér 2005-ös kifizetésként szerepel, az APEH részére a K30 adatszolgáltatást is így adták le. A munkavállalónk a munkaügyi bíróságon a kifizetés késedelme miatt időközben pert kezdeményezett, valamint kérte adatlapjának módosítását úgy, hogy a 2006. márciusban kifizetett összegeket a 2006-os adóévre állítsák be kifizetésként, és módosítsák számfejtésüket az új 2006-os adókulcsokat figyelembe véve.
Részlet a válaszból: […]a magánszemély javára azt az adóbevallása benyújtásáig, az adóbevallással egyenértékű vagy az adóhatóságnak az adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása érdekében szükséges nyilatkozat megtételéig a bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták, illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette). Az Szja-tv. rendelkezései egyértelműen arra utalnak, hogy a magánszemély a jövedelemhez csak akkor jut hozzá, ha a jövedelmet ténylegesen megkapta, vagy azt utalással vagy postai feladással rendelkezésére bocsátották. Ebből következően a cég helytelenül járt el, amikor az egyébként 2005. évben esedékes kifizetésről - amelynek tényleges kifizetésére csak 2006-ban került sor - 2005. évi jövedelemként igazolta, illetve szolgáltatott róla adatot. A jövedelemből a 2006. évi előlegmegállapítási szabályok szerint kell adóelőleget levonni. A hiba korrigálása érdekében az adóhatósághoz benyújtott adatszolgáltatást helyesbíteni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1466

9. találat: Határozott idejű munkaszerződés megszüntetése

Kérdés: Hogyan értelmezhető pontosan az Mt. 79. §-a? Folyamatosan meghosszabbított, határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmentési idő minden esetben a határozott idő kezdetétől számít? Valóban csak összesen 5 évig lehet ilyen módon foglalkoztatni a munkavállalókat?
Részlet a válaszból: […]munkaviszony megszűnésétől az újabb határozott idejű munkaviszony létrejöttéig 6 hónap még nem telt el. A felek a határozott idejű munkaviszonyt általában a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása útján is átalakíthatják határozatlan idejűvé. A 30 napnál hosszabb tartalmú, határozott időre létesített munkaviszony határozatlan időre szólóvá alakul át, ha a munkavállaló a munkaszerződésben meghatározott időtartam lejártát követően legalább 1 munkanapot közvetlen vezetője tudtával a munkáltatónál tovább dolgozik. A 30 napos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony ilyen esetben csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létesítették. Az Mt. 86. § c) pontjában foglalt rendelkezések értelmében a munkaviszony megszűnik a határozott időtartam lejártával. E rendelkezés értelméből következően a határozott időre létesített munkaviszony minden külön intézkedés nélkül a határozott időtartam leteltével automatikusan megszűnik. A határozott időtartamú jogviszony a meghatározott idő lejártával akkor is megszűnik, ha a munkavállaló egyébként felmondási tilalom [Mt. 90. § (1) bekezdés] alatt állna. Az Mt. 89. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A fenti rendelkezésből következően rendes felmondással kizárólag a határozatlan időtartamú munkaviszonyt lehet megszüntetni, a határozott időtartamú munkaviszony rendes felmondás útján nem szüntethető meg. Ez esetben rendes felmondás hiányában a felmondási időre (illetve a munkavégzés alóli felmentési időre) vonatkozó rendelkezések sem alkalmazhatók. Az Mt. 95. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondás vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Fenti rendelkezésből következően, ha a munkavállaló munkaviszonya határozott időtartam leteltével szűnik meg, őt végkielégítés nem illeti meg, abban az esetben sem, ha ugyanazon munkáltatónál fennálló, illetve többször meghosszabbított határozott időtartamú munkaviszonya a 3 évet meghaladja. A második, illetve az ezt követő újabb határozott időtartamra szóló munkaszerződésekkel kapcsolatosan a munkaszerződés határozott időtartamára vonatkozó kikötés érvényességét érintő ítélkezési gyakorlat eltérő, az adott konkrét ügy tényállásához és egyéb elbírálandó körülményéhez igazodik. A határozott időtartamra szóló második, illetve esetleg ezt követő újabb munkaszerződések jogi megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az Mt.-nek a határozott idejű munkaviszonyról szóló rendelkezései nem tartalmaznak olyan tiltó rendelkezést, hogy a határozott időre létesített munkaviszony megszűnése után újabb határozott időre szóló munkaszerződés nem köthető, illetőleg a munkaszerződés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1440

10. találat: 1949-ben született közalkalmazott nyugellátása

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2006. május 4-én, 57 éves korában az az 1949. május 4-én született közalkalmazott, aki addig 42 év munkaviszonnyal fog rendelkezni? Hány hónap felmentési idő jár nyugdíjazáskor, és mikor kezdheti meg ennek igénybevételét?
Részlet a válaszból: […]alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a hatvanadik életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinek, aki a) 1939. január 1-je előtt született és legalább 37 év, b) 1938. december 31-e után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett. A 2008. december 31-e után megállapított nyugdíjak esetében az öregséginyugdíj-korhatárnál (62. életév) legfeljebb 3 évvel alacsonyabb életkorban előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a biztosított, aki legalább 40 év szolgálati időt szerzett. Ettől az időponttól a jelenleg hatályos jogszabályok már nem tesznek különbséget a nők és a férfiak között. Az előrehozott öregségi vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett közalkalmazott még nem, de az azt igénybe vevő közalkalmazott foglalkoztatási jogviszonyát a munkáltató nyugdíjasnak minősülés címén felmentéssel már megszüntetheti. Végkielégítésre ezek a közalkalmazottak nem jogosultak. Ugyanakkor bármelyik nyugdíjazási feltétellel rendelkező közalkalmazott mindenféle korlátozás nélkül - saját kezdeményezése (pl. lemondás, közös megegyezés) alapján - bármikor megszüntetheti a foglalkoztatási jogviszonyát. Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1079
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést