124. Társadalombiztosítási Levelek / 2008. március 25.
TARTALOM

Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.

Megfelel-e a hatályos törvényeknek a foglalkoztatás, és nincs-e veszélyben a rokkantnyugdíja egy könyveléssel foglalkozó, eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagjának, ha a társasági szerződésben szerepel, hogy személyesen nem működik közre, de az üzletvezetésben és a képviseletben részt vesz, és az ő regisztrációja alapján történik a könyvelt vállalkozások bevallásainak megküldése?

Állhat-e munkaviszonyban egy 2 személyes kft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, aki vezető tisztségviselő és a munkáltatói jogok gyakorlója? Célszerű lenne-e, ha a másik tagnak is lenne aláírási joga, és akkor ő írhatná alá a szerződést? Ebben az esetben meg kellene-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot a másik – nyugdíjas – tag után, aki egyébként a társaság tevékenységében nem vesz részt? Mi lenne az optimális, gazdaságos megoldás, hogy rend legyen a papírok és jogviszonyok között?

Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?

Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?

Köthet-e megbízási szerződést az eddig ügyvezetői tisztségét is munkaviszonyban ellátó könyvelő tag a könyvelői és ügyvezetői teendőire, vagy ez színlelt szerződésnek minősülne? Jogosulttá válhat-e álláskeresési járadékra, ha munkanélkülivé válna?

Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?

Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettség, ha egy felügyelőbizottság tagjai részére megállapított évi 180 000 forint összegű tiszteletdíj kifizetése évente egy összegben, illetve havi 15 000 forintos, vagy negyedévi 45 000 forintos bontásban történik? A felügyelőbizottsági tagok rendelkeznek havi 36 órát meghaladó biztosítási jogviszonnyal.

Kell-e pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből, amennyiben egy munkaviszonyban álló munkavállalót külföldi kiküldetésbe küld egy cég?

Kifizethető-e adómentes térítésként a Volán-buszjegy abban az esetben, ha egy dolgozó a vasutassztrájk miatt busszal kénytelen dolgozni menni, de a bérlettel történő elszámolás után megkapja a költségtérítését? Járhat-e neki a sztrájk idejére a dupla adómentes kifizetés [egyszer vasúti bérlet révén, egyszer pedig Volán-buszjegy(ek) révén]?

Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?

2007. december hónapra és azt követően 2008. januártól megilleti-e a 13. havi illetmény azt a munkavállalót, akinek 2007. november 30-án közös megegyezéssel megszűnt a köztisztviselői jogviszonya, de 2007. december 3-tól ismét köztisztviselőként dolgozott (azért 3-tól, mert 1-je szombatra esett)?

Vonatkozik-e az év végi törvénymódosítás arra a köztisztviselőre, akinek köztisztviselői jogviszonya 2006. február 1-jén, a prémiumévek programba való belépésekor határozott idejűvé vált, amelynek lejárati időpontja, 2011. február 3-a 59. életéve betöltésének időpontja, tekintettel arra, hogy a programba lépésekor hatályos nyugdíjtörvény alapján esetében az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár 59 év volt? Az év végi törvénymódosítással a korhatár 60 évre változott, ami számára azt jelenti, hogy egy évvel korábban megszűnik a jogviszonya, mint elérné az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt.

Építőipari vállalkozás tevékenységének időszakossága miatt a munkavállalókat fizetés nélküli szabadságra küldte. Kijelenteni nem akarja, mivel külföldi munkavállalókra nehéz munkavállalási engedélyt szerezni. Van-e egyéb módja, hogy állományban tartsa őket (pl. igazolatlan távollét)?

Ki kell-e léptetni a dolgozókat a végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal, majd beléptetni és bejelenteni a végelszámolás kezdőnapján a V. A. jelű cégbe?

Milyen mértékű pótlékot kell fizetni egy megszakítás nélkül üzemelő munkáltatónál állandó éjszakai műszakban foglalkoztatott dolgozó részére, akinek a munkaideje 20.00 órától 8.00 óráig tart? Amennyiben ez a dolgozó munkaidő-beosztása szerint december 24-én 20.00 órától 25-én reggel 8.00 óráig dolgozik, akkor jár-e neki a munkaszüneti napi pótlék 25-ére, és ha igen, milyen mértékben? A munkáltatónál több műszakos munkarend van.

Kifogásolható-e munkajogi szempontból egy rokkantnyugdíjas portás foglalkoztatása, aki egy hétvégén is nyitva tartó intézménynél heti 23 órát dolgozik, szombaton 8.00 órától 19.00 óráig és vasárnap 8.00 órától 20.00 óráig? A dolgozó eddig heti 3 napot, 26 órát dolgozott. Kiadható-e a munkavállalónak hétfőn és kedden szabadnap, illetve pihenőnap? Milyen díjazás illeti meg a dolgozót, ha ezeken a napokon mégis dolgoznia kell (helyettesít)? Hogyan adható ki számára a szabadság? Napi 5 órás munkavállalóként kell nyilvántartani?

Ki kell-e adni vagy ki lehet-e fizetni a 2007. évi megmaradt szabadságát annak a munkavállalónak, aki 2007 februárjában kivett 4 napot, majd március 18-tól folyamatosan betegállományban van? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállaló rokkantnyugdíjba kerül?