436 cikk rendezése:
1. cikk / 436 Önkormányzati képviselő társas vállalkozása
Kérdés: Kötelezett járulékfizetésre a társas vállalkozásában egy minimálbérnél magasabb díjazással rendelkező nem nyugdíjas önkormányzati képviselő, aki a cégben díjazásban nem részesül, az ügyvezetői teendőket ingyenesen látja el?
2. cikk / 436 Munkavállaló visszatérése GYED alatt
Kérdés: Visszatérhet dolgozni egy rövid időre a munkáltatójához heti 15 óra munkavégzésre egy munkavállaló, aki 2024. október 17-től GYED-ellátásban részesül? Hogyan kell jeleznie a munkavállalónak a visszatérési szándékát, illetve kell kötnie egy különmegállapodást a munkáltatójával? Helyesen jár el a munkáltató, ha a szülés előtti utolsó bére alapján számolja a jelenlegi időarányos munkabérét? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a biztosítottnak a Magyar Államkincstár felé? Milyen módon tudja bevallani a munkáltató a havi 2508-as bevalláson a dolgozó részére kifizetett munkabért?
3. cikk / 436 A GYES utáni visszatérés szabályai
Kérdés: Milyen kötelességei és jogai vannak a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a GYED-, illetve GYES-ellátásról történő visszatérés esetén?
4. cikk / 436 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Meg kell fizetnie legalább a minimálbér alapján a járulékot egy egyszemélyes kft. alapító tagjának abban az esetben, ha a Ptk. által biztosított felhatalmazás alapján úgy dönt, hogy munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, vagy ez csak abban az esetben kötelező, ha a megbízási jogviszony mellett dönt? A munkabér a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeg, és a munkaszerződése alapján heti 10 órában lenne foglalkoztatva.
5. cikk / 436 Kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy egy kft. heti 10 órás munkaviszonyban, havi 100 ezer forint munkabérért foglalkoztasson egy fodrászként működő kisadózó egyéni vállalkozót? Az érintett a munkaviszonyában is fodrászként dolgozna. Amennyiben a jogszabályok nem zárják ki a munkaviszonyban történő foglalkoztatást, akkor a munkaviszony miként kerül figyelembevételre a táppénz, a CSED, illetve a GYED szempontjából, és miként a szolgálati idő tekintetében?
6. cikk / 436 Munkaidőkeret 2025-től
Kérdés: Hogyan változik a munkaidőkeretre vonatkozó szabályozás 2025. január 1-jétől?
7. cikk / 436 Családi adóalap-kedvezmény beteg gyermekek után
Kérdés: Igénybe veheti mindkét beteg gyermekére tekintettel az emelt összegben járó családi adóalap-kedvezményt az édesanya abban az esetben, ha egyedül neveli 7 éves kislányát, aki tartós betegségére tekintettel emelt összegű családi pótlékot kap, valamint egy háztartásban él nagykorú fiával is, aki születése óta siketnéma, a családi pótlékot saját jogán kapja, és jelenleg részmunkaidős munkavállalóként dolgozik, ahol igénybe veszi a 25 év alattiaknak járó személyijövedelemadóalap-kedvezményt?
8. cikk / 436 Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Van valamilyen jövedelem- vagy munkaidőkorlát a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatására vonatkozóan? Elvállalhat a magánszemély egy négyórás részmunkaidős munkaviszonyt a „B” munkáltatónál abban az esetben, ha egy másik – szintén napi négyórás – munkaviszonnyal már rendelkezik az „A” munkáltatónál? Figyelembe vehető a rehabilitációs hozzájárulás számítása során megváltozott munkaképességű munkavállalóként a „B” vállalkozásnál, illetve igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt utána a „B” munkáltató, ha az „A” munkáltató a részmunkaidőre arányos minimálbér után már elszámolja a kedvezményt?
9. cikk / 436 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Melyik időponttól vehető figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás számítása során „A” foglalkoztatónál a 2024. október 16-tól heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki „B” foglalkoztatónál szintén heti 20 órás munkaviszonyban áll november 10-ig? Mikortól érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben?
10. cikk / 436 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, amelyért jövedelemben nem részesül? Kell ebben az esetben valamilyen közterhet fizetni a beltag után? Hogyan változik a helyzet, ha a későbbiekben személyesen is végez munkát a társaságban?