tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott cafeteria-rendszer tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után - a bérhez hasonlóan - megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszból: […]egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. Ezek után az összegek után a juttatónak kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, illetve a szociális hozzájárulási adót.A juttatások köre azonban 2019. január 1-jétől jelentősen leszűkült, és csökkent az Szja-tv. 70. §-ában szereplő egyes meghatározott juttatások köre is, a munkáltatók és a munkavállalók azonban továbbra is ragaszkodnak néhány olyan - korábban megszokott - juttatási formához, amely idén már tulajdonképpen osztja az alapjogviszonyra járó bérezés sorsát, azaz ugyanúgy kell utána megfizetni a közterheket, mint a munkáért járó jövedelem esetében. Munkaviszony esetén ezek a juttatások munkaviszonyból származó egyéb jövedelemnek minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a juttatásból le kell vonni az egyéni járulékokat, azaz a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a 15 százalékos személyijövedelemadó-előleget is. Az Eb-tv. 39/A. §-a alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál - az e törvényben foglalt kivételekkel - az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogv-iszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapítá-sához[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6063

2. találat: Cafeteriajogosultság

Kérdés: A cafeteriaszabályzatban a munkáltató rendelkezhet úgy, hogy meghatározott jogcímeken, illetve meghatározott ideig távol lévő munkavállalók (pl. szülési szabadság, CSED, GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) nem részesülnek cafeteriajuttatásban, azaz a munkáltató a cafeteriajuttatásra való jogosultságot kötheti a tényleges munkavégzéshez?
Részlet a válaszból: […]kívüli juttatások ne a munkateljesítményhez kötődjenek, hanem attól függetlenül kerüljenek meghatározásra.A béren kívüli juttatások a munkavállalók motiválását szolgálják, ezért a munkáltató a juttatásokat kötheti olyan feltételhez a szabályzatában, hogy az egyes munkavállalói csoportok közös ismérvek alapján részesülnek vagy nem részesülnek juttatásban.Ezért a munkáltató szabályzatában kizárhatja a juttatásból azokat a munkavállalókat, akik 30 napot meghaladóan valamilyen okból munkát nem végeznek, szabadságon, táppénzen, fizetés nélküli szabadságon vannak, vagy más okokat is meghatározhat.A kifizetői adófizetés mellett adható egyes más meghatározott juttatások közül a 70. § (1a) bekezdésében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4938

3. találat: Munkáltatói lakáscélú támogatás fennálló hitel törlesztésére

Kérdés: Adható adómentes juttatásként a már korábban, akár évekkel ezelőtt is, egy hitelintézettel megkötött lakáscélú (vásárlás, bővítés, építés stb.) hitelszerződés alapján fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás? Adható-e ez a juttatás a cafeteriarendszerben?
Részlet a válaszból: […]támogatást a munkavállaló (nyilatkozattal) kéri, és a munkáltató azt - hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján - adómentesen nyújtja, a munkáltatónak vizsgálnia kell, hogy a juttatás a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt ne haladja meg az 5 millió forintot, és ehhez a korábbi munkáltatók - 2010. január 1-jét követő - juttatásainak összegéről a munkavállalót nyilatkoztatni szükséges.A munkáltatónak arányosítani kell a támogatást a vételárhoz, a teljes építési költséghez, mivel az adómentesen adható munkáltatói támogatás nem haladhatja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát.A munkáltatónak ellenőriznie kell azt is, hogy a munkavállaló ténylegesen mire használta fel a támogatást, és a támogatás felhasználását[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4280

4. találat: Kockázati életbiztosítás díjának közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni 2011-ben a személyi jövedelemadót és az ehót a cafeteria-rendszerben már 3 éve szereplő "haláleseti kockázati életbiztosítás" díja után? A kifizető semmilyen megkötést nem tett ezzel a juttatással kapcsolatban, ezért több dolgozó is választotta ezt a cafeteriaelemek közül, tekintettel arra, hogy eddig adómentesen kaphatták.
Részlet a válaszból: […]tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja. A kockázati biztosítások díjának adómentessége évek óta fennáll, és nem változott 2011-ben sem. Az Szja-tv. 70. § c) pontjában a több magánszemély mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj szerepel, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét. Ez a biztosításfajta tehát nem név szerint megnevezett biztosítottakra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3313

5. találat: Külföldi üdülés

Kérdés: Milyen jogcímen cafeteriaelem a külföldi üdülés, melyik törvény teszi lehetővé a juttatását? Ki adhatja, ki kaphatja, és hogyan lehet elszámolni? Alapja-e a társasági adónak, illetve költségként elszámolható-e?
Részlet a válaszból: […]juttatásnak minősül a kifizető által a magánszemélynek üdülési szolgáltatás révén juttatott bevétel. Az üdülési szolgáltatás - ha nem minősül kedvezményes adózásúnak - olyan adóköteles természetbeni juttatás, ahol függetlenül attól, hogy más magánszemélyek is részesülnek-e a juttatásban, illetve függetlenül a juttatás értékétől a közterhek megfizetésére a kifizető kötelezett. Az üdülési szolgáltatás akkor is természetbeni juttatás, ha azt munkavállalónak és a munkavállaló hozzátartozójának nyújtják, és akkor is, ha azt más jogviszonyban, pl. társaság tagjának nyújtják. A kifizetőnek az Szja-tv. 69. § (2) és (4) bekezdései alapján a szokásos piaci érték után 54 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A biztosítottnak juttatott üdülési szolgáltatás után a foglalkoztatónak 27 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, melynek alapja a juttatás szokásos piaci értékének személyi jövedelemadóval növelt összege. Ha a juttatás nem biztosítottnak történik - pl. személyesen közreműködő tag közeli hozzátartozójának -, a kifizetőnek 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie az Eho-tv. 3. § (1) bekezdés ba) pontja alapján. Az Szt. (7) bekezdés 3. pontja alapján személyi jellegű kifizetésként kell elszámolni a természetben adott juttatásokat. A Tao-tv. 3. számú mellékletének B)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2905

6. találat: Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszból: […]lett. Továbbra sincs egyedi felső értékhatára a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználatnak, az adómentes számítógép-juttatásnak, valamint az ingyenes vagy kedvezményes helyi utazásibérlet-juttatásnak. A képzési költségre és a művelődési intézményre vonatkozó korlátozás azonban csak 2009. február 1-jén lép hatályba, ezért január hónapban még a 2008-ban hatályos szabályok szerint lehet juttatást adni (értékhatár nélkül) azzal, hogy a 400 ezer forintos korlátozás már nem érvényesül. Korlátozottan fizethető a munkáltató, társas vállalkozás által átvállalt, iskolarendszerű képzés díja adómentesen. A 2009. február 1-jét követően megkezdett képzések esetén adómentesen a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó költség vállalható át adókövetkezmény nélkül [Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének p) pontja]. A korlátot meghaladó képzési költség átvállalása munkaviszony, illetve személyesen közreműködő tag esetén nem önálló tevékenység bevétele. A korlátozás alá csak az iskolarendszerű képzés tartozik, tehát ahol a hallgató és az intézmény között hallgatói, tanulói jogviszony jön létre. Iskolarendszerű képzésnek a Közokt-tv. és az Fk-tv. szerinti képzés, valamint az iskolarendszerű szakképzés minősül a Szak-tv. alapján. Iskolarendszerű szakképzés szakképző iskolában, illetve az Fk-tv.-ben meghatározott szakképzés. Nem iskolarendszerű képzések a felnőttképzés keretében zajló szakmai vagy nyelvi képzések. Továbbra is értékhatár nélkül vállalható a nem iskolarendszerű képzés költsége, munkavállaló esetén a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzéséhez, munkavállaló és személyesen közreműködő tag esetén a tevékenységgel összefüggő szakmai ismeret megszerzéséhez, bővítéséhez. A tevékenységben személyesen közreműködő személynek iskolarendszerű képzése eddig sem volt adómentesen átvállalható. Átmeneti szabályok alapján a 2006. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségét adóalapba nem számító tételként kell figyelembe venni. A 2005. december 31. után, de 2009. február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni [Mód2009-tv. 257. § (14) bekezdés]. 2009. február 1-jét követően az eddig bárkinek, értékhatár nélkül adható művelődési intézményi szolgáltatás csak meghatározott körnek adható adómentesen, annak is csak a minimálbér összegéig (Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja). A juttatásban adómentesen - munkavállaló, a munkavállaló közeli hozzátartozója, - az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, - szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2449

7. találat: Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszból: […]bérjövedelemként fizetné ki. Ez az előny magában hordozza a hátrányt is. A jövedelemnek ez a része egy betegség esetén nem jelenik meg a táppénz alapjában, később pedig nem képezi alapját a nyugdíj számításának. A béren kívüli juttatások egyébként a munkaszerződés feletti munkabér felett adhatók. A példát alapul véve, ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 ezer forint, és a munkavállaló kap 10 ezer forint melegétkezési utalványt havonta, akkor a munkáltatónak a munkaszerződés szerinti munkabért - egész havi munkavégzés esetén - ki kell fizetnie a munkavállalónak, a személyi jövedelemadó és a járulékok alapja a 80 ezer forintos munkabér lesz. Az étkezési utalványt ezenfelül kapja adómentesen és járulékmentesen. A Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése írja elő, hogy a biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, ezt a kötelezettségét a foglalkoztató nem köteles teljesíteni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2151

8. találat: Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszból: […]vagy éves szinten korlátozott, ráadásul a juttatások egy csoportja éves szinten nem haladhatja meg a 400 ezer forintot. Ebbe a körbe tartozik az - önkéntes egészségpénztári és kölcsönös önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás, mely havonta nem lehet több a minimálbér 30 százalékánál, - iskolarendszerű képzés költsége, ha az nem minősül jövedelemnek, - az adómentesen adott üdülési csekk személyenként 69 ezer forintig. A munkavállaló keretébe kell számítani azt a juttatást is, melyet hozzátartozójának nyújtottak, - az adómentesen nyújtott üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke személyenként 69 ezer forintig, és ez esetben a hozzátartozónak nyújtott szolgáltatást is a munkavállaló terhére kell beszámítani, - az adómentes iskolakezdési támogatás, melyet a családi pótlékra jogosult szülő, vagy vele közös háztartásban élő házastársa kaphat gyermekenként évi 20 700 forintig, - köztisztviselőt megillető adómentes ruházati költségtérítés, - a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat magánszemély által meg nem térített része, - a számítógép szokásos piaci értéke, ha a munkáltató az első üzembe helyezést követő két év elteltével ingyenesen vagy kedvezményes átadja a dolgozónak, - a művelődési intézményi szolgáltatás értéke. Ez lehet színházjegyet, bérlet, állatkerti belépő, mozijegy stb., - ingyenes vagy kedvezményes helyi utazási bérlet juttatásából a meg nem térített rész. A legismertebb juttatási forma az étkezési hozzájárulás, amely utalvány formájában "hideg" étkezésre havi 6 ezer, "meleg" étkezésre havi 12 ezer forintig adható. Aprópénz, de évente három alkalommal kis értékű ajándék adható, utalvány formájában is, alkalmanként 6900 forintért. Ezek a juttatások nem számítanak bele a béren kívüli juttatások 400 ezer forintos keretébe, azon felül is adhatók. Jelentősebb összeg lehet a munkáltató tagi hozzájárulása a munkavállalói önkéntes nyugdíjpénztári számlájához. Ennek adómentes összege havonta a minimálbérnek megfelelő összeg. Új, ezért még kevesek által ismert a foglalkoztatói nyugdíj, mely további, havonta a minimálbérnek megfelelő összegű adómentes juttatásra ad lehetőséget. A cafeteria a béren kívüli juttatásoknak az a szabályozott rendszere, amely lehetővé teszi a dolgozó számára, hogy meghatározott kereten belül maga döntsön arról, hogy milyen természetbeni juttatásokat vesz igénybe. A cafeteria működtetéséhez szükséges egy szabályzat, egy teherbíró[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2136

9. találat: Cafeteria-rendszer kialakítása

Kérdés: Egy vállalat 2008. évtől cafeteria-rendszer bevezetését tervezi. Megállapíthatják-e egységesen a munkavállalók besorolási bérének 15 százalékában az éves béren kívüli juttatási keretüket? Jogosultak lesznek-e ez alapján az adókedvezmények igénybevételére?
Részlet a válaszból: […]meghatározásakor eltérő nagyságú keretet is alkalmazhat. Ilyen helyzet alakul ki akkor is, amikor a cafeteriakeretet a bér százalékában határozzák meg. Ez a módszer alkalmazható,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2085
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszból: […]Itt jelennek meg azok a juttatások, amelyek az Szja-tv. 69. §-a szerint mindenképp természetbeni juttatások, és a kifizetőt az 54 százalék személyijövedelemadó-, a személyi jövedelemadóval növelt alapra 29 százalék társadalombiztosításijárulék- és 3 százalék munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség terheli. Ebbe a körbe tartoznak a sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatások, akár utalvány formájában is, pl. uszodabérlet vagy teniszbérlet. Felhasználhatja a dolgozó a keretét autópálya-bérletre vagy -jegyre, telefonszolgáltatás igénybevételére, a cégautó magáncélú használatára, külföldi üdülésre stb. A munkáltatót terhelő közterhek a cafeteria rendszerében a keret terhére számolódnak el. Ezért például egy 10 ezer forintos uszodabérlet a közterhekkel 20 166 forintot vesz el a cafeteriakeretből. A harmadik csoportba bérjövedelmek kerülnek. Bérnek minősül például, ha valaki az adómentes keretet meghaladón kér iskolakezdési támogatást, vagy az albérleti hozzájárulás. Ezeknél a juttatásoknál is a cafeteriakeretet terheli a munkáltatót terhelő közteher, de a dolgozónak számolnia kell azzal is, hogy a jövedelmet a személyi jövedelemadó és az egyéni járulékok is terhelik. Ha például valaki 10 ezer forint albérleti hozzájárulást kér, akkor azt 1,335-ös szorzóval kell beszámítani, mivel a munkáltató 29 százalék társadalombiztosítási járulék, 3 százalék munkaadói járulék és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megfizetésére kötelezett. A munkavállaló pedig a 10 ezer forint után még fizet 18 vagy 36 százalék személyi jövedelemadót, összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkavállalói járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot. A cafeteria-rendszer kialakításánál ügyelni kell a természetbeni juttatások és a béren kívüli juttatások szabályrendszerére is. Az adómentes természetbeni juttatások, az üdülési csekk adóköteles része, az üdülési szolgáltatás, a sporttevékenység végzéséhez nyújtott szolgáltatás, a személyszállítási szolgáltatás a cégautó magáncélú használata mindenképp természetbeni juttatásnak minősül. Más juttatások, pl. az étkezési hozzájárulás adóköteles része, a ruházati hozzájárulás stb. csak akkor természetbeni juttatás, ha a juttatásra törvény előírása alapján került sor, vagy valamennyi munkavállaló azonos feltételekkel és módon jutott hozzá, vagy kollektív szerződés munkavállalói csoportokra teszi lehetővé az eltérő mértékű juttatást. Ha a cégnél kollektív szerződés határozza meg az egyes csoportok számára adható juttatásokat, akkor az egyes csoportok eltérő összegű juttatást kaphatnak, sőt a bér százalékában is megállapítható az egyes csoportok juttatása. Ha a cégnél nincs kollektív szerződés, akkor a cég dolgozói számára nyilvános belső szabályzat is meghatározhatja az egyes munkavállalói csoportoknak adható juttatásokat. Ennek hiányában a pénzbeli jövedelmek adózási szabályait kell alkalmazni. A béren kívül adómentesen adható juttatások maximális mértéke éves szinten 400 ezer forint. Az e passzus alá vont, egyébként adómentes juttatások adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, ha éves, összesített mértékük meghaladja a 400 ezer forintot. Egy magánszemély éves szinten legfeljebb 400 ezer forint béren kívüli juttatáshoz juthat. Ezért, ha a magánszemély az adóévben egymást követően több munkáltatónál dolgozik, napi időarányosítással kell meghatározni az adómentesen adható juttatások mértékét. Több, egymás melletti munkaviszony esetén az adómentes keret munkáltatónként illeti meg a magánszemélyt. A 400 ezer forintos keretbe tartoznak azok a kifizetések, juttatások is, amelyeket a magánszemély munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek juttatnak. Ilyen juttatás jellemzően az iskolakezdési támogatás, az üdülési csekk vagy természetbeni üdültetés. Az évi négyszázezer forintos béren kívüli juttatások körébe tartozik: - az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás adómentes része, azaz havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékának megfelelő összeg [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés k) pont]. - az iskolarendszerű képzés költsége, ha az nem minősül jövedelemnek. A munkáltató által viselt képzési költség akkor nem jövedelem, ha azt a munkáltató rendeli el a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzése céljából, vagy egyébként a munkáltató a tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célzó képzési költséget viseli. Az Szja-tv. az átmeneti rendelkezések között emeli ki a számításba veendő juttatások köréből azokat az iskolarendszerű képzéseket, amelyeket a magánszemély már 2006. év előtt megkezdett [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pont]. - az adómentesen adott üdülési csekk. Az üdülési csekk nemcsak a munkaviszonyban álló magánszemélynek, hanem rá való tekintettel a hozzátartozónak is adható. Az adómentesség értékhatára magánszemélyenként évi 65 500 forint (Szja-tv. 1. számú melléklet 8.3., és 9. pontok). - Az adómentesen nyújtott üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke. Az adómentes üdülési szolgáltatást a munkáltató a munkavállalójának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1752
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést