106. Társadalombiztosítási Levelek / 2007. június 5.
TARTALOM

Kit terhel a többletjárulék abban az esetben, ha egy kft. főfoglalkozású tagja a járulékokat a minimum-járulékalap után fizeti meg, de csak havi 80 ezer forint jövedelmet vesz fel?

Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?

Hogyan kell nyilvántartani a 2006. év decemberében vásárolt 2007. évi helyi közlekedésibérlet-juttatást, beszámítható-e a 2006. évi 400 ezres keretbe, illetve ha nem, akkor hogyan kell elszámolni annak a dolgozónak fenti juttatását, aki 2007. február 15-én kilépett, és a munkáltatónak azt nyilatkozta, hogy az időarányos részt május, június hóban a cég számára megfizeti?

Magyarországon kell-e a devizaellátmány után járulékot fizetni abban az esetben, ha egy belföldi illetőségű cég németországi telephelyén foglalkoztat munkavállalókat, akik minimálbért és külön szerződés alapján devizaellátmányt kapnak?

Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?

A 2006. évi 400 ezer forintot, vagy a 2007. évi 450 ezer forintot kell-e figyelembe venni a 2007-ben kifizetésre kerülő 2006. évi osztalék után?

Vállalhat-e munkát a saját munkahelyén egy jelenleg fizetés nélküli szabadságon, GYES-en levő dolgozó, vagy csak más munkáltatónál van erre lehetőség?

A bt. tevékenyen részt vevő tagja heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik. 2007. évben szülési szabadságra, majd GYED-re kíván menni. Elveszítheti-e a tag a jogosultságát az ellátásokra, valamint kötelezetté válik-e a minimálbér utáni járulékfizetésre, amennyiben a bt.-ben bevételszerző tevékenység folytatódik, és nincsen más tevékenykedő? Összevonás alá tartozó szja-köteles jövedelmet a tag nem vesz fel, munkaviszonya az ellátások alatt is fennáll.

Értékesítheti-e a korábban általa készített festményeket egy adószámmal rendelkező magányszemély, aki főfoglalkozású munkaviszonyban áll egy cégnél, de jelenleg GYED-ben részesül? Elveszítheti-e a GYED-jogosultságát, ha a folyósítás alatt jövedelmet szerez?

Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie a táppénzes időszakra egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha máshol nincs biztosítással járó jogviszonya?

Jogosult-e társadalombiztosítási ellátásra egy önkormányzati bizottság választott külsős tagja (nem képviselő), aki havonta bruttó 51 150 forint tiszteletdíjban részesül, tehát javadalmazása nem éri el a minimálbért, és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik? A tiszteletdíjból a 8,5 százalék nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék és az szja-előleg levonásra kerül, valamint a foglalkoztató megfizeti a társadalombiztosítási járulékot és a tételes eho-t is.

Jogosult-e teljes egészségügyi ellátásra egy 4 órás munkaviszonyban, havi 32 750 forint bruttó bérrel bejelentett dolgozó, vagy valamilyen kiegészítő díjat kell fizetni?

Valóban csak nyugdíjjárulékot kell-e fizetnie a szociális foglalkoztatottakat alkalmazó cégnek? Hogyan kell ezt jelenteni az APEH-nak, tekintettel arra, hogy ezek a munkavállalók nem biztosítottak?

Milyen dokumentumokat kell a munkavállalóknak kiadni abban az esetben, ha egy cég beolvad egy másik cégbe, és egyidejűleg az átvevő cég neve is megváltozik? Milyen adatszolgáltatásokat kell megküldeni a hatóságok felé?

Kötelezhető-e a munkáltató az érvényes egészségügyi könyv megszerzéséhez szükséges egészségügyi vizsgálatok felmerülő költségeinek megtérítésére, vagy a munkavállalónak kell megfizetnie ezt a költséget?

Milyen juttatás illeti meg a felmondási időre a biztosított bedolgozói szerződéssel foglalkoztatott dolgozót a foglalkoztató által történő felmondás esetén abban az esetben, ha ez idő alatt már nem végez munkát?

Hogyan mehet előrehozott öregségi nyugdíjba 2008 májusában egy 1951-ben született, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott felső vezető nő? Jogosult lesz-e a 8 hónap felmentési időre és jubileumi jutalomra abban az esetben, ha ő kezdeményezi a nyugállományba vonulást? Jár-e részére felmentési idő és végkielégítés, ha felmentik munkaköréből? Milyen juttatások illetik meg akkor, ha a munkahely átszervezéssel, jogutóddal szűnik meg, és a vezető nem fogadja el a felajánlott lehetőségeket? Megszüntetheti-e a munkáltató felmentési idő és végkielégítés nélkül a munkaviszonyt akkor, ha a dolgozó előrehozott nyugdíj megállapítását kéri, és a folyósítást szünetelteti?

Hogyan lehet elektronikusan teljesíteni a NYENYI-adatszolgáltatást?