tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

9 találat a megadott szerzői jogdíj tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Felhasználói szerződés
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget nyugdíjas személyek esetében annál a cégnél, amely felhasználói szerződés alapján alkalmaz munkatársakat? A szerződésben meghatározott díjazás 30 százaléka kerül a személyes munkavégzésért kifizetésre, a 70 százalék jogdíj, amelyet a biztosítási kötelezettség elbírálása során természetesen figyelmen kívül hagynak.
Részlet a válaszból: […]oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.A kérdésben foglaltak alapján tehát a cég helyesen - a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltaknak megfelelően - a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok szerint bírálta el a személyes munkavégzés díjazása alapján az érintettek biztosítási kötelezettségét.Amennyiben nyugdíjas személyről van szó, a biztosítási kötelezettség elbírálása során nem szükséges "számítási feladatokat" végezni, hiszen a kiegészítő tevékenységet folytató személyre a biztosítás eleve nem terjed ki, esetében járulékfizetési kötelezettség szóba sem jöhet.Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a nyugdíjasok esetében a kifizetés egésze mentesülne valamennyi társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség alól.A jogok felhasználásának az ellenértékeként fizetett összegből származó jövedelem után ugyanis a kifizetőnek meg kell fizetnie a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót. Ennek oka, hogy a Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja a Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre - és nem a saját jogú nyugdíjasra - tekintettel mentesíti a kifizetőt az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem után a szociális hozzájárulási adó alól. A jogok felhasználásának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6559
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Szerzői díj közterhei
Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
Részlet a válaszból: […]tevékenységet folytatók eseti megbízásokon alapuló jövedelemszerzési tevékenysége azonban úgynevezett "adószámos" magánszemélyként is végezhető. Sokan élnek azzal a tévhittel, hogy egy adószám birtoklása esetében a számla értékéből adót, járulékot nem kell levonni. Ez azonban nem így van. Az adószámos magánszemélynek (nem vállalkozónak) az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint keletkezik adókötelezettsége akkor is, ha a bevételeit számlák alapján kapja. Az adószámos magánszemélyek közterhei tehát ugyanúgy állapítandók meg, mintha nem állítottak volna ki számlát.A felhasználói szerződések esetében a magánszemélyek után a kifizetőt minden esetben terheli a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó, illetve annak függvényében szakképzési hozzájárulás is, hogy a megbízó kizárólag vagyoni értékű jogot vásárol meg, vagy - új mű létrehozása esetén - az elvégzett munkát is honorálja. A díjazás - a kivételektől eltekintve   - két részre bontható: egyrészt a személyes közreműködés díjára, másrészt a felhasználói jogra (vagyoni értékű jog).A felhasználói jog átruházásának ellenértéke után a kifizetőt 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli.A személyes munkavégzés adó(előleg-)alapként figyelembe vett összege után a kifizetőt 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás terheli.A jogdíjakból származó személyijövedelemadó-, és ezáltal szociálishozzájárulásiadó-, valamint szakképzési hozzájárulási alap azonban a magánszemély költségnyilatkozata függvényében változhat, és semmiképpen sem éri el a kifizetett összeg 100 száza-lékát.A bevétellel szemben az Szja-tv. 3. számú mellékletében, továbbá művészeti tevékenység esetén a 39/1997. MKM-PM együttes rendeletben foglaltak szerint számolható el bizonylatok alapján költség. Amennyiben az adóalany költségelszámolással nem kíván élni, választhatja azt is, hogy az Szja-tv. 47. §-a (2) bekezdésének aa) pontja értelmében a kifizető 10 százalékos költséghányad figyelembevételével állapítsa meg a személyi jövedelemadó alapját.A jövedelem megállapítása után kell az adóköteles jövedelmet két részre bontani a felhasználói jog arányában. Bár az ellenérték két részének személyi jövedelemadóztatásában nincs eltérés, azonban a járulékfizetés szempontjából a szabályozás nem azonos. A magánszemély által felhasználói szerződés alapján megszerzett adóköteles jövedelem költségekkel csökkentett összegéből - nagyságától függetlenül - a kifizetőnek 15 százalékos személyi jövedelemadót kell levonni.A vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kapott díjból a Tbj-tv. 21. §-ának d) pontja értelmében járulékokat nem kell levonni, mert ez alapján nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját a szerzői jogi védelem alatt álló mű, alkotás hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a vagyoni jog felhasználásának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6193
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Magánszemélyek részére fizetett díjazás
Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszból: […]illetőségét meghatározó szempontokat mindig az adott országgal a kettős adóztatás elkerülésére kötött adóegyezmény tartalmazza (Magyarország napjainkig több mint nyolcvan állammal kötött nemzetközi egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére), ez tehát azt jelenti, hogy minden külföldi grafikus esetében konkrétan az illetőség szerinti országgal érvényben lévő adóegyezmény szabályait kell a konkrét adókötelezettség megállapítása során alapul venni. (Megjegyezzük, hogy az adóegyezmények szerint a magánszemély adóügyi illetőségét jellemzően az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a tartózkodási hely, végső soron pedig az állampolgárság dönti el.) Meg kell azt is említenünk, hogy vannak olyan - pl. Kínával, a Kazah Köztársasággal, Ukrajnával kötött - adóegyezményeink is, amelyek úgy rendelkeznek, hogy a jogdíjból származó jövedelmet korlátok között az az állam is megadóztathatja, ahonnan származik (forrásország), ami jelen esetben Magyarország. Ezekben az esetekben korlátozásképpen az adóegyezmény tartalmazza a Magyarország mint forrásország által kivethető adó legmagasabb mértékét. Az Art. 4. számú melléklete tartalmazza a külföldiek belföldi kifizetőtől származó, adó- és adóelőleg-levonási kötelezettség alá eső belföldről származó jövedelmeire - közöttük a jogdíjakra is - vonatkozó szabályokat. A hivatkozott melléklet 2. pontja szerint a nemzetközi egyezmény (adóegyezmény) szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, illetőleg a képviseletében eljáró személy a melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja. A melléklet 3. pontja értelmében nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha az érvényben lévő adóegyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja. Az első feltételről elmondható, hogy általában teljesül, mivel az egyezmények azt mondják ki, hogy ezek a jövedelmek csak az illetőség (a haszonhúzó) országában adóznak. Ha mégis mindkét helyen adóznának (a kifizető és a jogosult országában is), akkor a kifizetőnek az adóegyezmény szerinti adót kell levonnia. Azonban mindkét esetben, tehát ha a kifizető nem von adót, vagy nem a belföldi szabályok szerinti adót vonja le, szükséges az illetőségigazolás csatolása. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál. Az illetőséget évente igazolni kell, akkor is, ha nem változik. Ezt az igazolást év végéig a kifizetőnek be kell szereznie. Amennyiben a külföldi személy a kifizetést követően év végéig nem nyújtja be az igazolást, a kifizetőnek a tárgyév utolsó hónapjában az adót a magyar szabályok szerint be kell vallania és megfizetnie. A leírtakra tekintettel tehát célszerű előre gondolkodni, és javasolható, hogy a cég a grafikusokkal kötött felhasználási vagy megbízási szerződésekben kötelezően írja elő számukra az illetőségigazolás benyújtását, mint kifizetési (átutalási) feltételt. Illetőségigazolás hiányában történő kifizetés esetén a cégnek a saját költségére kell az adókat megfizetnie, melynek visszatérítésére legfeljebb peres úton lehet jogosult. Ha az illetőségigazolás elkésve - a következő évben - érkezik meg, önrevízió útján módosításra van lehetőség a tévesen megfizetett adó miatt. Ezen túlmenően az előzőekben már leírtak szerint fontos momentum, hogy már kész művek (grafikák) felhasználása esetén csak vagyoni jog átadásáról és az ezért járó jogdíjról beszélhetünk, azonban a kérdésben leírtak arra utalnak, hogy a külföldi magánszemélyek a cég számára új grafikai műveket állítanak elő. Ez pedig a személyes munkavégzésüket (megbízási jogviszony) feltételezi, ezért a külföldi grafikusok számára adott összegeknek jogdíj mellett vélelmezhetően alkotói munkáért járó díj- (megbízásidíj-) tartalma is van. A nem Magyarországon végzett grafikusi munkákért járó díjazás mint vállalkozási nyereség (korábbi minősítés szerint önállóan kifejtett tevékenységből vagy szabadfoglalkozásból származó jövedelem) tipikusan a magánszemély illetősége szerinti országban esik személyijövedelemadó-kötelezettség alá, de e tekintetben is elmondható, hogy mindig az adott országgal érvényben lévő adóegyezmény előírásait kell követni. Ezen túlmenően a külföldi grafikusok számára kifizetett megbízási díj társadalombiztosítási kötelezettségeket is von(hat) maga után. Uniós tagállamban, illetőleg olyan országban illetőséggel bíró grafikusok esetén, amelyekkel Magyarországnak van szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezménye (pl. Kanada, Kína, Korea, Mongólia, Japán stb.), biztosítási és járulékfizetési kötelezettség szempontjából az unió koordinációs szabályait (883/2004/EK rendelet, illetve 987/2009/EK rendelet), illetve a konkrét szociális egyezmény előírásait kell követni (Tbj-tv. 13. §). Ezeket a szabályokat (alkalmazásukat) célszerű - egyebek mellett - az OEP, illetve a NAV honlapján tanulmányozni. Annyit megemlítünk, hogy az uniós szabályok általában a munkavégzés (tevékenység végzésének) helye vagy a lakóhely szerinti országhoz kötik a biztosítási jogviszony létrejöttét, ezért, mivel tudomásunk szerint Magyarországon nem történik munkavégzés, illetőleg a lakóhelyük nem itt található, a más tagállami grafikusok esetén nem lehet szó magyarországi biztosítási jogviszonyról sem. Ez azonban nem jelenti a társadalombiztosítási kötelezettségek alóli mentességet, hanem csak azt, hogy azokat nem Magyarországon, hanem a munkavégzés helye vagy a lakóhely szerinti tagállamban, annak szabályai szerint kell az érintett személy(ek) után - jellemzően pénzügyi képviselő vagy a munkát elvégző személy útján - teljesíteni. A szociális egyezmények is többnyire a munkavégzés helye, illetve a munkát végző személy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5106
4. találat: Szerzői jogdíj közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozó elektronikus kiadói szerződést köt egy adószámmal nem rendelkező íróval 10 évre, meghatározott művei korlátlan számban történő elektronikus kiadására, és a szerzői jogdíjat egyszeri, nettó 150 000 forint összegben fizeti meg?
Részlet a válaszból: […]ellenértékeként fizetett díjazás (szerzői jogdíj) után sem a szerzőt nem terheli egyénijárulék-fizetési, sem a kiadó egyéni vállalkozót nem terheli - a 2012-től a társadalombiztosítási járulékot felváltó - szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség [Tbj-tv. 21. § d) pontja, 2011. évi CLVI. tv. 455. § (4) bekezdésének f) pontja]. A szerzői jogdíj a magánszemély önálló tevékenységéből származó jövedelmének minősül, melynek az író nyilatkozata szerinti, de legfeljebb 50 százalékos költséghányaddal csökkentett (adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem), és 27 százalékos adóalap-kiegészítéssel növelt (szuperbruttósított) összegéből 16 százalékos személyi jövedelemadót a kifizető egyéni vállalkozó adóelőlegként köteles levonni, és az adóhatóságnak befizetni. Ez a kötelezettség a kifizetőt 2012-től már akkor is terheli, ha ún. adószámos magánszemély részére számla ellenében teljesít kifizetést [Szja-tv. 46. § (4) bekezdése]. Nem kell a 27 százalékos adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőlegalap-számításnál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3599
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Szerzői jogdíj kifizetése GYED folyósítása alatt
Kérdés: Kifizethető-e szerzői jogdíjként a megbízási díj abban az esetben, ha a munkavállaló a GYED folyósítása idején egy újság szerkesztését végzi az otthonában? Keresőtevékenységnek minősül-e ez a munka, fel kell-e függesztenie a GYED folyósítását a kifizetőhelynek?
Részlet a válaszból: […]jogi védelemnek. E rendelkezésekre tekintettel egy újság szerkesztése lehet olyan szellemi alkotómunka eredménye, amelynél fogva egyéni, eredeti mű jön létre és kerül kiadásra. A szerkesztői munka olyan tevékenység, amelynek a szerzői jog szempontjából az ún. gyűjteményes művek körében van jelentősége. Az Szj-tv. 7. §-a külön szól a gyűjteményes művekről. Az (1) bekezdés szerint akkor részesül szerzői jogi védelemben az ilyen mű, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű, s a védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, összetevői nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek önálló jogát. Az újságszerkesztői tevékenység tehát szellemi alkotásnak minősülhet, mégpedig az újságban szereplő művek vagy adatok, illetve bármely más nem védett anyag egyéni, eredeti jellegű összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése folytán. Ezt azonban csak a konkrét mű elemzése alapján esetenként lehet megállapítani.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3501
6. találat: Személyes közreműködés TGYÁS és GYED ideje alatt
Kérdés: Megjelenhet-e újságcikk egy evás betéti társaság kültagjának neve alatt, aki jelenleg TGYÁS-ban részesül, és utána GYED-et szeretne igénybe venni? Veszélyezteti-e az ellátást ez a tevékenység abban az esetben, ha az írás ellenértékére a társaság számlát bocsát ki, de a tag a bt.-től személyes közreműködésre tekintettel nem realizál bevételt, kizárólag a tulajdoni hányad alapján részesül osztalékban?
Részlet a válaszból: […]ellenében munkát végez, kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást. Márpedig az újságban megjelenő cikkek minden bizonnyal szerzői jogi védelem alá esnek, így akár díjazást is kaphat értük a kismama anélkül, hogy az ellátásokra jogosultsága megszűnne. Ehhez azonban feltétlenül tisztázni kell, hogy az újságírást a kültag milyen jogviszony keretében végzi a bt.-ben. Ugyanis ha a tevékenysége személyes közreműködésnek minősül, járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet a bt.-ben, és az ellátás megszüntetését vonja maga után akkor is, ha ezért külön díjazást nem kap. Személyes közreműködésnek minősül a kültag munkavégzése, ha azt a társasági szerződés írja elő kötelezően a számára, vagy a tagok erre irányuló különmegállapodása alapján köteles folytatni (tagsági viszony). Ebben az esetben a járulékfizetést díjazás hiányában is a tevékenységre jellemző kereset, de legalább a minimálbér alapulvételével kell teljesíteni, tekintve hogy a főállású munkaviszonyban a fizetés nélküli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3128
7. találat: Szerzői jogvédelmi tevékenység GYED folyósítása alatt
Kérdés: Értékesítheti-e a korábban általa készített festményeket egy adószámmal rendelkező magányszemély, aki főfoglalkozású munkaviszonyban áll egy cégnél, de jelenleg GYED-ben részesül? Elveszítheti-e a GYED-jogosultságát, ha a folyósítás alatt jövedelmet szerez?
Részlet a válaszból: […]szabad. Az ezt kizáró jogszabályi helyek [Eb-tv. 41. § (1) bekezdése, illetve 42/C. §-a] viszont a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást lehetővé teszik. Ebből adódóan nem veszélyezteti
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1815
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: TGYÁS- és GYED-jogosultság szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazás alapján
Kérdés: Melyek azok az esetek a szerzői jogdíj kapcsán, amelyek nem érintik a TGYÁS-, GYED-jogosultságot?
Részlet a válaszból: […]is. Az Szj-tv. nem ad kimerítő felsorolást a szerzői műnek minősülő alkotásokról, csak egy példálódzó felsorolást ad arra nézve, melyek a tipikusan szerzői műnek tekinthető alkotások. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az Szj-tv. felsorolása olyannyira részletes, hogy szinte nem is okozhat problémát bármely szerzői műnek valamely nevesített műtípus alá való besorolása. Az Szj-tv. részletes listát tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy melyek azok az alkotások, amelyek ugyan többé-kevésbé megfelelhetnének a fentebb említett kritériumrendszernek, valamely egyéb oknál fogva azonban a jogalkotó mégis úgy döntött, hogy ezeket kiveszi a szerzői jogi védelem alól. Így nem tartoznak e törvény védelme alá az ún. hivatalos iratok, amelyek körébe esnek: a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre, vagy napi hírekre sem, mivel ezek nem hordoznak egyéni-eredeti jelleget. (Ez természetesen nem vonatkozik a hírekre épülő, egyéni-eredeti jelleget már felmutató sajtóközleményekre, tanulmányokra.) Az ötletek, elvek, elgondolások kidolgozatlanságuk miatt, az eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek pedig szintén a hozzáférhetőség igénye, illetve az egyéb jellegű (pl. eljárásoknál, működési módszereknél adott esetben szabadalmi) védelem biztosítása miatt nem lehetnek tárgyai a szerzői jogi védelemnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy ha ezeket az ismereteket a kitalálójuk egy tudományos műben ismerteti, maga a tudományos mű élvezhet szerzői jogi védelmet. A folklór kifejeződései (pl. népdalok, népmesék) amiatt nem részesülhetnek védelemben, mivel nincs egyetlen, beazonosítható szerzőjük, és nincs egyetlen, "végleges" változatuk sem. Ez azonban ugyancsak nem zárja ki azt, hogy a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű művek (pl. népdalfeldolgozások) szerzője védelemben részesüljön. Szerző csak természetes személy, azaz ember lehet. (Tehát például a számítógép generálta "alkotás", vagy egy állat által létrehozott "mű", amely nem emberi szellemi tevékenységen alapul, nem tekinthető szerzői jogi értelemben vett műnek.) Szerzői mű több személy együttműködésének az eredménye is lehet. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével automatikusan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. október 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1570
9. találat: Ekho megfizetése szerzői jogdíj után
Kérdés: Meg kell-e fizetni a 15 százalékos ekho-t a felhasználási szerződés alapján kifizetett honorárium teljes összege után abban az esetben, ha a honorárium 70 százaléka személyes közreműködésre tekintettel, míg 30 százaléka szerzői jogból adódó kifizetés?
Részlet a válaszból: […]ellenértékeként kerül kifizetésre: az összeg egésze ekho-alap. Az ekho-alap után a kifizető 20 százalék, míg a magánszemély 15 százalék egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást köteles fizetni. Az említett 15 százalék helyett csak 11 százalék ekho terheli azt a magánszemélyt, aki - a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy - az adóévben - minden más járulék alapját képező jövedelmét, valamint minden ekho-alapot képező bevételének 50 százalékát figyelembe véve - a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. július 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1471