Ingatlan-bérbeadás eho-ja
Kérdés
Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. június 5-én (106. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1811
[…] százalékos eho az említett jövedelmen túl – a vállalkozásból kivont jövedelem, – az értékpapír-kölcsönzésből származó 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap és – az árfolyamnyereségből származó jövedelem után terheli a magánszemélyt évi 450 ezer forintos összeghatárig. Ezt az összeghatárt csökkenti a biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdése, 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék. Az Eho-tv. 3. § (1) bekezdésében előírt 11 százalékos mértékű eho viszont – noha az alábbiakkal ellentétes tájékoztatás is felkerült tavaly novemberben a PM honlapjára – semmilyen körülmények között sem terheli az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet. Az erre vonatkozó részletes indoklást a 2002. évi 8. számú Adó és Ellenőrzési Értesítőben megjelent – a mai napig hatályos – 77/2002. számú adózási kérdésben találjuk. E szerint "az Szja-tv. 74. § (7) bekezdésének rendelkezése szerint más ingatlan (nem termőföld) bérbeadása esetén az adóévi összes bevételre vonatkozóan a magánszemély választhatja az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Ebben az esetben sem […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. június 5-én (106. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1811
[…] százalékos eho az említett jövedelmen túl – a vállalkozásból kivont jövedelem, – az értékpapír-kölcsönzésből származó 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap és – az árfolyamnyereségből származó jövedelem után terheli a magánszemélyt évi 450 ezer forintos összeghatárig. Ezt az összeghatárt csökkenti a biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdése, 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék. Az Eho-tv. 3. § (1) bekezdésében előírt 11 százalékos mértékű eho viszont – noha az alábbiakkal ellentétes tájékoztatás is felkerült tavaly novemberben a PM honlapjára – semmilyen körülmények között sem terheli az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet. Az erre vonatkozó részletes indoklást a 2002. évi 8. számú Adó és Ellenőrzési Értesítőben megjelent – a mai napig hatályos – 77/2002. számú adózási kérdésben találjuk. E szerint "az Szja-tv. 74. § (7) bekezdésének rendelkezése szerint más ingatlan (nem termőföld) bérbeadása esetén az adóévi összes bevételre vonatkozóan a magánszemély választhatja az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Ebben az esetben sem […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
