Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […](minimálbér) és garantált bérminimum összegének 2020. évben esedékes felülvizsgálata időszakát 2021. évre meghosszabbítja, következésképp a 2021. ja-nuár 1-jén érvényes minimálbér összege a 367/2019. Korm. rendelet alapján 161 ezer forint.Az osztalék kifizetésekor a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy e bekezdésben meghatározott jövedelmei a tárgyévben elérik az adófizetési felső határt, azaz a minimálbér huszonnégyszeresét.A Szocho-tv. 34. §-ának 11. pontja alapján az adófizetési felső határ számításánál az év első napján érvényes kötelező havi munkabér[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számításnál figyelembe vett jövedelem] után adófizetési kötelezettsége az e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, valamint a kifizetőnek a Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel.Ugyanakkor az osztalék mint szociális hozzájárulási adóalap nem az 1. § (1)-(3) bekezdése, hanem ugyanezen szakasz (5) bekezdése hatálya alá tartozik,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számításánál figyelembe veendő jövedelmet csökkentő tényezőként jelöli meg, függetlenül attól, hogy utána kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni. Így tehát a társas vállalkozó, aki az osztalék után maximum a minimálbér 24-szereséig fizeti meg a szociális hozzájárulási adót, ezt a maximumalapot csökkentheti azzal a tagi jövedelmével is, ami után egyébként a kedvezményrendelet alapján a szociális hozzájárulási adót nem kellett megfizetnie a társaságnak.Ugyanakkor azt a szociálishozzájárulásiadó-alapot,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]minősül-e a Tbj-tv. alkalmazásában.A Tbj-tv. 4. §-ának j) pontja értelmében külföldinek az a természetes személy tekintendő, aki nem minősül belföldinek.A belföldi fogalmát a Tbj-tv. ugyanezen szakaszának u) pontja határozza meg. E szerint belföldi:1. az a magyar állampolgár, aki Magyarország területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,2. a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, illetve3. szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vállalkozókat a jogállásukra tekintettel, míg a kifizetőket munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatásával összefüggésben mentesíti a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.Ugyanakkor az osztalék után fizetendő szociális
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fizetendő szociális hozzájárulási adó éves elszámolású a Szocho-tv. 27. §-a szerint, ami azt jelenti, hogy a magánszemélynek a levont és a ténylegesen fizetendő szociálishozzájárulásiadó--különbözetét a személyijövedelemadó-bevallásban kell elszámolni, bevallani. A magánszemélyt szociális-hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség az adófizetési felső határig, tehát mindaddig terheli az osztalékjövedelem után, amíg a tárgyévi jövedelme el nem éri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét [Szocho-tv. 2. § (2) bekezdés].Amikor a kifizető osztalékot fizet, a szociális hozzájárulási adót a kifizetéskor érvényes szabályok szerint kell megállapítania, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben helyesen került megállapításra a magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó 19,5 százalékos adómértékkel az első félévben. A kifizetőnek a későbbi adómérték-változás miatt nincs teendője, a megállapított és levont adó összegét, illetve az erről benyújtott '08-as bevallást nem kell önellenőrzéssel módosítania.A magánszemély a kifizetett osztalékot, illetve a megállapított és a levont szociális hozzájárulási adót a 2019. évről benyújtott bevallásában[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]minimálbér 24-szerese) megállapítása során ne lehetne csökkentő tényezőként figyelembe venni az ebből származó jövedelmet. A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja esetében (e körbe tartozik az osztalék is) az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdései és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Az 1. § (1)-(3) bekezdéseiben említett jövedelembe pedig beletartozik valamennyi Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kerülnek megnevezésre:1. az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,2. a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,3. az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,4. a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, valamint5. az Szja-tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja-tv. szerinti adó- (adóelőleg-) alap hiányában a Tbj-tv. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem, amely a Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 2. alpontja alapján járulékalapot képez.A kérdésben említett tagi jövedelem, illetve ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az 1) pontban említett jövedelmek körébe tartozik, így az osztalék után fizetendő maximum[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, ezek hiányában pedig a munkaszerződésben meghatározott alapbér, és ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege minősül.Az osztalék nem képezi a nyugdíjjárulék alapját, ezért azt az éves keretösszeg meghatározásakor nem kell számításba venni.A legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosa (éves keretösszeg), 2017. évben 2?295?000 forint az az összeg, amit a nyugellátás folyósításának szüneteltetése nélkül a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]százalékos eho alól. Ugyanakkor nem ez az egyetlen mentességi ok. Az Eho-tv. 5. §-ának (3) bekezdése értelmében nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást többek között a Tbj-tv. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után, amennyiben az érintett az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban[…] részlet vége a válaszból.