tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

41 találat a megadott osztalék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: 2021. január hónapban kifizetett osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Mi a teendője a 2021. évi minimálbér megállapítása után annak a kft.-nek, amely a 2019. évi eredmény után 2021 januárjában nagy összegű osztalékot fizetett egy külföldi magánszemély részére, amelyből levonta a forrásadót és az 598 920 forint összegű szociális hozzájárulási adót? A minimálbér emelése után le kell vonni a szociálishozzájárulásiadó-különbözetet, vagy ez az összeg már a cég költsége lesz?
Részlet a válaszból: […](minimálbér) és garantált bérminimum összegének 2020. évben esedékes felülvizsgálata időszakát 2021. évre meghosszabbítja, következésképp a 2021. ja-nuár 1-jén érvényes minimálbér összege a 367/2019. Korm. rendelet alapján 161 ezer forint.Az osztalék kifizetésekor a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy e bekezdésben meghatározott jövedelmei a tárgyévben elérik az adófizetési felső határt, azaz a minimálbér huszonnégyszeresét.A Szocho-tv. 34. §-ának 11. pontja alapján az adófizetési felső határ számításánál az év első napján érvényes kötelező havi munkabér[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6709

2. találat: Nyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Vonatkozik a szociális hozzájárulási adó alóli mentesség 2020. július 1-jétől egy betéti társaság nyugdíjas tagjának fizetett osztalékra is, ha a tagnak egyébként a társaságból nem keletkezik más jövedelme?
Részlet a válaszból: […]számításnál figyelembe vett jövedelem] után adófizetési kötelezettsége az e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, valamint a kifizetőnek a Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel.Ugyanakkor az osztalék mint szociális hozzájárulási adóalap nem az 1. § (1)-(3) bekezdése, hanem ugyanezen szakasz (5) bekezdése hatálya alá tartozik,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6503
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Kedvezményezett időszak figyelembevétele osztalékfizetéskor

Kérdés: Figyelembe veheti csökkentő tényezőként az osztalékfizetési kötelezettség megállapítása során a kedvezményezett időszakot egy társas vállalkozás társas vállalkozó tagja, aki a tevékenysége alapján mentesül a járulékfizetési kötelezettség, illetve a szociális hozzájárulási adó alól a 61/2020. Korm. rendelet alapján?
Részlet a válaszból: […]számításánál figyelembe veendő jövedelmet csökkentő tényezőként jelöli meg, függetlenül attól, hogy utána kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni. Így tehát a társas vállalkozó, aki az osztalék után maximum a minimálbér 24-szereséig fizeti meg a szociális hozzájárulási adót, ezt a maximumalapot csökkentheti azzal a tagi jövedelmével is, ami után egyébként a kedvezményrendelet alapján a szociális hozzájárulási adót nem kellett megfizetnie a társaságnak.Ugyanakkor azt a szociálishozzájárulásiadó-alapot,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6441
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Izraeli állampolgárságú bt.-tag osztaléka

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetnie egy magyarországi betéti társaság izraeli állampolgárságú ügyvezetőjének osztaléka után abban az esetben, ha nem rendelkezik magyar lakcímmel?
Részlet a válaszból: […]minősül-e a Tbj-tv. alkalmazásában.A Tbj-tv. 4. §-ának j) pontja értelmében külföldinek az a természetes személy tekintendő, aki nem minősül belföldinek.A belföldi fogalmát a Tbj-tv. ugyanezen szakaszának u) pontja határozza meg. E szerint belföldi:1. az a magyar állampolgár, aki Magyarország területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,2. a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, illetve3. szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6428

5. találat: Szociális hozzájárulási adó osztalék után

Kérdés: Megilleti a szociálishozzájárulásiadó--kedvezmény a vendéglátással foglalkozó vállalkozás tagjait abban az esetben, ha tagi jövedelmet nem vesznek fel, de osztalékot igen?
Részlet a válaszból: […]vállalkozókat a jogállásukra tekintettel, míg a kifizetőket munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatásával összefüggésben mentesíti a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.Ugyanakkor az osztalék után fizetendő szociális
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6408
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Osztalék utáni szociális hozzájárulás mértéke

Kérdés: Hány százalékos adómértékkel kell elszámolni a személyijövedelemadó-bevallásban az osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót annak a magánszemélynek az esetében, akinek a részére 2019 első félévében osztalék került kifizetésre, amiből a kifizető 19,5 százalék adómértékkel levonta a szociális hozzájárulási adót, és szeptemberben egy másik cégtől is kapott osztalékot, amelyből a szociális hozzájárulási adót már nem vonták le, mert a magánszemély év közben már átlépte az adófizetési felső határt?
Részlet a válaszból: […]fizetendő szociális hozzájárulási adó éves elszámolású a Szocho-tv. 27. §-a szerint, ami azt jelenti, hogy a magánszemélynek a levont és a ténylegesen fizetendő szociálishozzájárulásiadó--különbözetét a személyijövedelemadó-bevallásban kell elszámolni, bevallani. A magánszemélyt szociális-hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség az adófizetési felső határig, tehát mindaddig terheli az osztalékjövedelem után, amíg a tárgyévi jövedelme el nem éri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét [Szocho-tv. 2. § (2) bekezdés].Amikor a kifizető osztalékot fizet, a szociális hozzájárulási adót a kifizetéskor érvényes szabályok szerint kell megállapítania, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben helyesen került megállapításra a magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó 19,5 százalékos adómértékkel az első félévben. A kifizetőnek a későbbi adómérték-változás miatt nincs teendője, a megállapított és levont adó összegét, illetve az erről benyújtott '08-as bevallást nem kell önellenőrzéssel módosítania.A magánszemély a kifizetett osztalékot, illetve a megállapított és a levont szociális hozzájárulási adót a 2019. évről benyújtott bevallásában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6214

7. találat: Osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó

Kérdés: Valóban figyelembe vehető az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap maximumösszegének meghatározása során annak ellenére, hogy ez után a jövedelem után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszból: […]minimálbér 24-szerese) megállapítása során ne lehetne csökkentő tényezőként figyelembe venni az ebből származó jövedelmet. A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja esetében (e körbe tartozik az osztalék is) az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdései és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Az 1. § (1)-(3) bekezdéseiben említett jövedelembe pedig beletartozik valamennyi Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6065
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Kiegészítő tevékenységű tag osztaléka

Kérdés: Befolyásolja a tagi jövedelem, illetve a magánszemélyként bérbe adott ingatlanból származó jövedelem a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó részére fizetett osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, tekintve, hogy ezek az összegek nem szolgálnak szociális hozzájárulási adó alapjául?
Részlet a válaszból: […]kerülnek megnevezésre:1. az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,2. a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,3. az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,4. a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, valamint5. az Szja-tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja-tv. szerinti adó- (adóelőleg-) alap hiányában a Tbj-tv. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem, amely a Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 2. alpontja alapján járulékalapot képez.A kérdésben említett tagi jövedelem, illetve ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az 1) pontban említett jövedelmek körébe tartozik, így az osztalék után fizetendő maximum[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5980

9. találat: Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszból: […]a járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, ezek hiányában pedig a munkaszerződésben meghatározott alapbér, és ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege minősül.Az osztalék nem képezi a nyugdíjjárulék alapját, ezért azt az éves keretösszeg meghatározásakor nem kell számításba venni.A legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosa (éves keretösszeg), 2017. évben 2?295?000 forint az az összeg, amit a nyugellátás folyósításának szüneteltetése nélkül a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5546
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Külföldön biztosított beltag osztaléka

Kérdés: Terheli a 14 százalékos eho annak a bt.-beltagnak az osztalékát, aki Ausztriában dolgozik, ott is biztosított, ugyanakkor van magyarországi bejelentett lakcíme, tehát belföldinek minősül?
Részlet a válaszból: […]százalékos eho alól. Ugyanakkor nem ez az egyetlen mentességi ok. Az Eho-tv. 5. §-ának (3) bekezdése értelmében nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást többek között a Tbj-tv. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után, amennyiben az érintett az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5254
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést