tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

39 találat a megadott ingatlan-bérbeadás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ingatlan-bérbeadás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a magánszemélynek, aki a munkája miatt hosszabb időre egy másik városba költözik, és ezért ki szeretné adni üressé vált lakását? Kell adószámot kiváltania vagy vállalkozást alapítania ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]NAV-hoz a 21T101 számú nyomtatványon.Megjegyezzük, hogy az Szja-tv. értelmében a bérbeadási tevékenység akkor is végezhető adószámos magán-személyként, illetve az ebből származó bevételre választható az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazása, ha a bérbeadó egyébként egyéni vállalkozónak minősül (Szja-tv. 3. § 17. pont).A rendszeres bevételszerző tevékenység miatt a természetes személynek az Áfa-tv.-ben meghatározott bizonylatot kell kibocsátania. Adómentes ingatlan--bérbeadás esetén számla helyett az Szt. 166. §-a szerinti számviteli bizonylat is elegendő. Ez azt jelenti, hogy a bevételt valamilyen módon dokumentálni kell. A bérbeadásról érdemes szerződést kötni, a lakbér pedig a bankszámlakivonattal, vagy készpénzes fizetés esetén például egy átvételi elismervénnyel bizonyítható. Ezen az elismervényen a bérbeadó neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető.Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után a magánszemély 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett. A Szocho-tv. 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.A bérbeadásból származó jövedelem megállapítása okozhat némi nehézséget, erre ugyanis kétféle módszer is alkalmazható, ráadásul a bérbeadó adózási kötelezettségeit a bérbevevő személye is meghatározza.A jövedelem megállapításához először a bérbeadásból származó bevételt kell meghatározni. Nem számít ugyanis bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díja, különösen a közüzemi szolgáltatások díja. Ez a kedvező szabály nem alkalmazható a társasházi biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselő díjazására, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre, illetve a bérlőre áthárított társasházi közös költségre még akkor sem, ha az tartalmaz rezsielemeket, például vízdíjat, szemétdíjat.Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, akkor a teljes összeg bevételnek számít.Tekintettel arra, hogy a bérbeadó másik városba költözik, fontos lehet számára, hogy az Szja-tv. 17. §-ának (5) bekezdése értelmében levonhatja a lakás bérbeadásából származó bevételéből az általa más településen bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. A bevétel ilyen címen azonban csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot, és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben nem számol el költséget, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítik meg. Megjegyezzük, hogy a bérbeadó által bérelt ingatlan külföldön is lehet, a törvény nem határozza meg az ingatlan helyét, illetve nem korlátozza azt belföldre.A bérbeadás bevételéből ezután 10 százalékos költséghányad alkalmazásával vagy tételes költségelszámolással történhet a jövedelem megállapítása.A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, s ezután kell a 15 százalékos személyi jövedelemadót megfizetni.Tételes költségelszámolás esetén a bérbeadó a bevételszerző tevékenységével, azaz a bérbeadással közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében felmerült, az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadást veheti figyelembe az Szja-tv. rendelkezései szerint. A költségek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6902
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Kisadózó egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Kiadhatja magánszemélyként a saját tulajdonában lévő ingatlant egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, vagy kizárólag a vállalkozás keretében végezhet ilyen tevékenységet? Melyik a kedvezőbb számára, illetve milyen bizonylatot kell kiállítani ebben az esetben, ha a bérbevevő magánszemély?
Részlet a válaszból: […]tevékenységet, hanem ott más tevékenységből szerez bevételt, a bérbeadást pedig mint magánszemély végzi. Azoknak a bejegyzett egyéni vállalkozóknak tehát, akik az egyéni vállalkozói tevékenységüket az Ev-tv. alapján bejegyzett egyéni vállalkozóként folytatják, és az egyéni vállalkozás keretén kívül bérbeadói tevékenységet is kívánnak folytatni, ezt a tevékenységet a 'T101E nyomtatvány B01 lapjának 5. rovatában kell jelölniük. Amennyiben az egyéni vállalkozó át szeretne térni a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásra, és a vállalkozás keretében folytatott tevékenységek között a bérbeadói tevékenység is szerepel, ezt a tevékenységet töröltetni kell a tevékenységek közül. A bejegyzett egyéni vállalkozóként végzett, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő tevékenységi körre vonatkozó változást az okmányiroda útján kell bejelenteni. A törlést követően az egyéni vállalkozónak az előző pontban foglaltak szerint kell eljárnia, azaz a 'T101E nyomtatványon kell bejelentenie, amennyiben bérbeadói tevékenységet kíván folytatni egyéni vállalkozás keretén kívül.Az Szja-tv. 3. §-ának 17. pontja alapján egyéni vállalkozónak minősül a bejegyzett egyéni vállalkozó mellett- a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);- az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);- az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;- az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);- a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében.Abban az esetben, ha az előzőekben említett tevékenységet folytató magánszemélyek a Kata-tv. hatálya alá jelentkeztek be, és bérbeadói tevékenységet is kívánnak folytatni egyéni vállalkozás keretén kívül, akkor ezt a döntésüket a T101-es nyomtatvány A01-es lapjának 7. rovatában, az egyéb tevékenységek között jelenthetik be. Ebben az esetben az adózónak a "3-as" kódot kell jelölnie a nyomtatványon ("Nem egyéni vállalkozóként végzett, az Szja-tv. 3. §-ának 17. pontjában nem szereplő tevékenység"). Összegezve megállapítható, amennyiben az egyéni vállalkozó bejelentett tevékenységei között szerepel bérbeadási tevékenység, abban az esetben ezt a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként, tehát kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyaként szerzi. Ez viszont a kata-adóalanyiság megszűnését[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6563

3. találat: Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Melyek azok a fontos szabályok, amelyeket 2019-ben figyelembe kell venni az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapítása során?
Részlet a válaszból: […]bérbeadó ingatlan-bérbeadásából származó bevételének minősül, amelyből költségelszámolásra van lehetőség.- Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, ami tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, az új szabály nem alkalmazható. Ezekben az esetekben ugyanis a szolgáltatás díja az igénybevétellel arányosan nem hárítható át a bérlőre. Ilyenkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, melyből levonhatók a költségek.- Az új szabály arra sem vonatkozik, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, mert ebben az esetben sem a fogyasztással arányosan hárítja át a közüzemi díjakat a bérbeadó a bérlőre.A bérbeadó magánszemélynek lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett díját. A bevétel ezen a címen csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás és a bérlés időtartama 90 napnál több, és a bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget, és számára a bérleti díjat még részben sem térítik meg.Ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek (jellemzően gazdasági társaságnak) adta bérbe, akkor 2018. december 31-ig ezzel a bevételcsökkentő lehetőséggel csak az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában élhetett. 2019. január 1-je óta a lakás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6044
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Ingatlan-bérbeadás ehója

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2018-ban egy magánszemélynek a tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
Részlet a válaszból: […]hiányában is alanya az általános forgalmi adónak, ezáltal az Áfa-tv.-ben meghatározott bizonylat kibocsátására kötelezett. Az Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében azonban az adómentes ingatlan-bérbeadás esetén számla helyett az Szt. szerinti számviteli bizonylat (pl. a bérleti szerződés, illetve a kifizetésről szóló bizonylat) is elegendő. Amennyiben azonban a bérbeadó úgy dönt, hogy számlát kíván kibocsátani, és számlatömböt kíván használni (pl. mert a bérlő ezt kifejezetten kéri), annak beszerzéséhez már adószámmal kell rendelkeznie, amely a 'T101-es számú nyomtatványon igényelhető.Az adóalap meghatározásánál érdemes figyelni. Az Szja-tv. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a bérbeadás az összevont adóalap szerint adózó önálló tevékenység.Az önálló tevékenységből származó bevételt az Szja-tv. 2. és a 4. számú melléklet rendelkezései szerint kell figyelembe venni. Az önálló tevékenység bevételének részét képezi az ezzel összefüggésben kapott költségtérítés összege is, ezért amennyiben a szerződő felek akként állapodnak meg a bérleti szerződésben, hogy a bérleti díjon felül a felmerülő rezsiköltségeket is meg kell fizetni, az erre tekintettel kapott összeget is bevételként kell figyelembe venni. Abban az esetben viszont, ha a közüzemi számlák a bérlő nevére szólnak, akkor a közüzemi szolgáltatóknak a bérlő által kifizetett díjak nem képezik részét a magánszemély bevételének, így költségként sem számolhatók el.A bérbeadás bevételéből a jövedelem megállapítása történhet egyrészt 10 százalékos költséghányad alkalmazásával, másrészt tételes költségelszámolással.Költséghányad esetén a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, s ez után kell a 15 százalékos személyi jövedelemadót teljesíteni. Arra azonban érdemes figyelni, hogy amennyiben a magánszemély az adóévben az önálló tevékenységére tekintettel teljesített első kifizetésnél a 10 százalékos költséghányad alkalmazását kéri, a továbbiakban az adóév során egyetlen önálló tevékenységéből származó bevételével szemben sem kérheti a tételes költségelszámolás alkalmazását. Ugyanakkor az adóbevallásban a magánszemély akkor is áttérhet a tételes költségelszámolásra, ha az adóévben a 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott. Vigyázni kell azonban akkor, ha valaki a tételes költségelszámolásról nyilatkozik, mert ebben az esetben az adóbevallás elkészítésekor már nem állapíthatja meg 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelmét.Tételes költségelszámolás esetén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5620

5. találat: Olasz állampolgár ingatlan- bérbeadásból származó jövedelme

Kérdés: Kötelezett lesz az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére egy olasz állampolgárságú magánszemély, akinek Magyarországon ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az évi 1 millió forintot, és Olaszországban rendelkezik biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonnyal? Változik a helyzet abban az esetben, ha a magánszemély kérte a tartózkodási engedélye kiállítását, de lakcímmel még nem rendelkezik, és előreláthatólag a magyar-országi tartózkodása nem éri el az évi 183 napot?
Részlet a válaszból: […]egy másik tagállamban biztosított személy jövedelme után egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni.Jelen esetben csak ez a szabály a döntő, és minden más szabályt "felülír".Azt jelenti, hogy egészen addig, amíg az olasz állam-polgárságú magánszemély más tagállami biztosítása fennáll, addig Magyarországon százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére nem köteles. És ezt nem befolyásolja a magyarországi tartózkodás 183 napot el nem érő időtartama (ez legfeljebb a személyi-jövedelemadó-fizetési kötelezettség szempontjából lehetne mérvadó nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetén), vagy a tartózkodási engedély - pontosabban regisztrációs igazolás - megléte/hiánya sem.Összegezve a leírtakat, az olasz állampolgárságú magánszemély nem köteles a magyarországi ingatlanának bérbeadásából származó jövedelme után a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetni mindaddig, amíg az unió más tagállamában biztosítással rendelkezik, akkor sem, ha 183 napot meghaladóan tartózkodik hazánkban, és bejelentett lakcímmel rendelkezik. Lényeges[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5273
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásról a felek külön írásos szerződést rendszerint nem kötnek, a szoba/lakrész foglalásakor (megrendeléskor) történik közöttük megállapodás a szolgáltatás tartalmára nézve. Ingatlan-bérbeadás esetén a magánszemélynek lehetősége van a bérleti díjból származó bevételével szemben a költségeit tételesen vagy 10 százalékos vélelmezett költséghányad alkalmazásával elszámolni. Tételes költségelszámolás esetén az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költségek, valamint az ingatlan értékcsökkenési leírása (a szerzési érték 2 százaléka), felújítási költsége számolható el (Szja-tv. 3. és 11. számú mellékletei). A költségeket szabályos számlákkal, illetve névvel, adóazonosítóval kiállított számviteli bizonylatokkal kell igazolni. A tételes költségelszámolást tehát akkor érdemes választani, ha éves szinten a bérleti díj (szállásdíj) 10 százalékánál (a vélelmezett költséghányadnál) több költséget, értékcsökkenést tud igazoltan elszámolni a magánszemély bérbeadó. A bérleti díjból levont költségek után fennmaradó összeg jelenti a magánszemély jövedelmét, amelyet 16 százalékos mértékben személyi jövedelemadó terhel. Amennyiben az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az év folyamán az 1 millió forintot meghaladja, akkor a teljes összeg - nem csak az 1 millió forinton felüli rész - után a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetni, legfeljebb azonban évi 450 000 forintot. Ebbe a maximumösszegbe beszámít a magánszemély által a tárgy­évben a biztosítási jogviszonyában megfizetett 7,5 százalékos egészségbiztosítási járulék, a havi 6930 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, és az Ekho-tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék együttes összege is.Az egyéb szálláshely-szolgáltatói tevékenység (ide kell sorolni a fizetővendéglátókat, a falusi szálláshely-szolgáltatókat is) olyan adóköteles tevékenység, amely csak adószám birtokában végezhető, azaz egyéni vállalkozóként vagy ún. adószámos magánszemélyként. (Az adószámot az egyéni vállalkozó az okmányirodákban, míg a nem egyéni vállalkozó magánszemély közvetlenül a NAV-tól kérheti.) Az ingatlan-bérbeadásra vonatkozó előbbi - tételes vagy a 10 százalékos mértékben vélelmezett - költségelszámolási módszer az egyéb szálláshely-szolgáltatásnyújtás esetén is alkalmazható. A bevételből a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás alapját ugyanúgy kell megállapítani, mint az ingatlan-bérbeadás esetén, és az szja mértéke ugyancsak 16 százalék, de az egészségügyi hozzájárulás mértéke ebben az esetben 27 százalék, melyet "korlátlanul" meg kell fizetni. (Nem szabad tehát összetéveszteni a szálláshely-szolgáltatást az ingatlan-bérbeadással - például egy szoba vagy lakás albérletbe adásával -, azaz itt nem az 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén felmerülő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásról van szó!) Az előbbi elszámolási módokon túl az egyéb szálláshely-szolgáltatásnyújtás esetén lehetőségként felmerül a tételes átalányadózás választása (Szja-tv. 57/A. §), ez azonban csak a fizetővendéglátó tevékenységet folytató személyekre érvényes, és feltételei vannak. Az első feltétel természetesen az, hogy az érintettnek meg kell felelnie a "fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély" törvénybeli fogalmának. Ennek alapján arról a magánszemélyről van szó, aki - nem egyéni vállalkozóként - a 239/2009. Korm. rendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek, adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére - az Art. szerint - az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve hogy e tevékenységét a tulajdonában vagy haszon­élvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű (azaz az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy üdülő megnevezéssel szereplő) - lakásban vagy üdülőben folytatja. A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. A tételes átalány­adózás választása esetén a tételes átalányadó 20 százalékát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4857
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Rokkantsági ellátásban részesülő személy ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme

Kérdés: Beletartozik-e az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem a rokkantsági ellátásban részesülő személy keresetkorlátjába?
Részlet a válaszból: […]nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmeket kellett, illetve kell figyelembe venni a kereseti korlát meghatározásánál. Csakhogy a komplex felülvizsgálat után megállapításra kerülő rokkantsági ellátás alapjául az egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem szolgál. Így valószínűsíthető, hogy a kereseti korlát kiszámításánál is azokat a juttatásokat kell figyelembe venni, amelyeket egészségbiztosítási járulék terhel. (Ez egyébként a többes jogviszonyban nem álló egyéni és társas vállalkozók esetében lesz kulcskérdés, hiszen míg a nyugdíjjárulékot legalább a minimálbér alapulvételével, addig az egészségbiztosítási járulékot legalább a minimálbér 150 százaléka alapulvételével kell megfizetniük. Azaz ha a kereseti korlát az egészségbiztosítási járulék alapjához kötődik, akkor a vállalkozói tevékenység mellett nem folyósítható rokkantsági ellátás.) Ahogy utaltunk rá, egyelőre nem egyértelmű e tekintetben a jogalkalmazók véleménye, de nyilván, mire "élesben" felvetődik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3795
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
Részlet a válaszból: […]meghaladja, ekkor azonban a teljes bérbeadásból származó jövedelem után meg kell fizetni. A 14 százalék egészségügyi hozzájárulást évi 450 ezer forintig kell a magánszemélynek megfizetnie. A 450 ezer forintos hozzájárulásba be kell számítani a biztosítási jogviszony alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, az Ekho-tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulékot, a magánszemély által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdésében felsorolt jövedelmek után megfizetett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Ha az egészségbiztosítási járulékok együttes összege meghaladja a 450 ezer forintot, a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni. Ha a magánszemélyt a bérbeadásból származó jövedelme után terheli 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás, akkor azt az Szja-tv. 11. számú mellékletének I./11. pontja alapján költségként elszámolhatja. Ugyanakkor a magánszemély dönthet úgy, hogy a bérbeadásból származó jövedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulást nem számolja el költségként. Ebben az esetben a bérbeadásból származó jövedelmének azon részére, amely után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetett, az adóalapot a jövedelem 78 százalékában határozhatja meg. A kérdésben felvázolt esetben a magánszemélyt biztosítási jogviszonyából 200 ezer forint egészségbiztosítási járulék terhelte. Emellett még bérbeadásból és osztalékból szerzett jövedelmet, mindkettőt 14 százalékos eho terheli. A bérbeadásból és az osztalékból származó jövedelem azonban olyan magas, hogy a 450 ezer forint hozzájárulás-fizetési felső határ eléréséhez nem kell a teljes jövedelem után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az Eho-tv. nem rendelkezik, és az adóhatóság álláspontja sem ismert abban a kérdésben, hogyan lehet meghatározni azt, hogy a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3708
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem közterhei

Kérdés: Valóban csak személyi jövedelemadót kell fizetnie annak a magánszemélynek, akinek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme nem éri el az egymillió forintot?
Részlet a válaszból: […]egészségügyi hozzájárulást csak az 1 millió forintot meghaladó ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után kell megfizetni, illetve - az Eho-tv. 5. § (2) bekezdése szerint a kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 27 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3352
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Társasház bérbeadása után levonandó adó

Kérdés: Milyen adóalap után kell levonni a 16 százalék személyi jövedelemadót, ha egy cég egy társasháztól bérel ingatlant? Meg kell-e jeleníteni a számlában a 27 százalékos adóalap-kiegészítést?
Részlet a válaszból: […]tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételre az Szja-tv. 75. § (5) bekezdése szabályait kell alkalmazni. E szerint a bérbeadás bevétele külön adózó jövedelemnek minősül. Az Szja-tv. 29. §-a szerinti adóalap-kiegészítést az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után kell alkalmazni, a külön adózó jövedelmek után nem. A társasház a 75. §-ban nem szabályozott, egyébként az Szja-tv. XI-XIV. fejezeteiben említett bevételei tekintetében minősül magánszemélynek,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3345
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 39 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést