tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott bedolgozó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Bedolgozók bejelentése

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a bedolgozók biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszból: […]rendelkezik. Az Mt. értelmében a bedolgozói munkaviszony a munkaviszony egyik típusát képezi.A bedolgozói jogviszonyban álló természetes személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján minősül biztosítottnak.A biztosítottak Art. 16. §-ának (4) bekezdése szerinti bejelentésére a 'T1041-es Bejelentő és változásbejelentő lap szolgál. Az adatlapon 2013. január 1-jétől a bedolgozói jogviszonyban, mint munkaviszonyban álló biztosítottat 1101-es biztosítási jogviszonykóddal kell bejelenteni és mind a munkakört, továbbá a foglalkozás FEOR-kódját, mind pedig a heti munkaórák számát kötelező megadni.A biztosítási jogviszony elbírálásánál és annak bejelentésénél nincs jelentősége, hogy az érintett alkalmazott vagy bedolgozói munkaviszonyban foglalkoztatott-e. Egyéb esetben az elhatárolás a szerződésben foglaltak figyelembevételével történhet.Az Mt. 45. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbéréb­­­en és munkakörében. A hivatkozott jogszabályhely (4) bekezdése szerint a munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.Az Mt. 199. § (4) bekezdése alapján a munkavállaló munkarendje[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4309
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Bedolgozó biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen összegű jövedelem után lesz biztosított 2012. július 1-jétől a bedolgozó?
Részlet a válaszból: […]továbbra is úgy rendelkezik, hogy a bedolgozói jogviszonyban munkát végző személy akkor minősül biztosítottnak, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3934
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Bedolgozó szabadsága

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 24/1994. Korm. rendelet 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely szerint a bedolgozók szabadságának kiadására, számítására, pénzbeli megváltására az Mt. szabályait kell megfelelően alkalmazni abban az esetben, ha a bedolgozó csak heti két napot dolgozik, tehát hetente többet pihen, mint a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók? Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha egy bedolgozó jogviszonyának megszűnésekor, öt munkanap megmaradt szabadság esetén minimum 23 400 forint/5 nap összeget fizet?
Részlet a válaszból: […]biztosított bedolgozó). A megállapodást legalább olyan mennyiségű munkára kell megkötni, amelynek elvégzése esetén a bedolgozó havi díjazása eléri a kötelező legkisebb havi munkabér 30 százalékát. A biztosított bedolgozói jogviszonyra a bedolgozói jogviszonyra egyébként meghatározott általános szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: - Ha a foglalkoztató a meghatározott munkamennyiséget nem biztosítja, a biztosított bedolgozó részére a megállapodásban meghatározott, de legalább a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát elérő díjazás jár. - A biztosított bedolgozói jogviszony rendes felmondása esetén a felmondási idő harminc nap. - A foglalkoztató nem szüntetheti meg rendes felmondással a biztosított bedolgozói jogviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt (felmondási tilalmak érvényesülése): a) betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napjától számított egy év, gümőkóros megbetegedés esetén két év, további üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes ideje; b) a terhesség és a szoptatás, a szülést követő hatodik hónap végéig. - Ha a biztosított bedolgozó a rendkívüli felmondással szemben jogvitát kezdeményez, annak jogerős elbírálásáig a foglalkoztató a biztosított bedolgozó meghatározott munkamennyiséggel történő ellátását felfüggesztheti. - A biztosított bedolgozót négy naptári hét szabadság illeti meg. A szabadság idejére a megállapodásban meghatározott díjazás jár, amely a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékánál kevesebb nem lehet.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3568

4. találat: Alkalmi munkavállalók munkaideje

Kérdés: Munkanapnak számít-e a vidéki babaruhavarrásra alkalmazott alkalmi munkavállalók esetében az a nap, amelyen hetente egyszer Budapestre utaznak a munkáltatóhoz azért, hogy leadják a megvarrott ruhákat? A munkavállalók ezen a napon ténylegesen nem dolgoznak, csak a készárut adják le. Elszámolhatja-e a munkáltató az utazási költséget a megvásárolt vonatjegyek alapján?
Részlet a válaszból: […]köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ezalatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni, a munkáját személyesen ellátni. A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni [Mt. 102. § (1) és (2) bekezdései, 103. § (1) bekezdésének a) és d) pontjai, 104. § (1) bekezdése]. Álláspontunk szerint ezeket a munkaviszony elsődleges ismérveit jelentő szabályokat a kérdésbeli munkavállalók jogviszonyára nem lehet kivetíteni, másként fogalmazva, a babaruhák varrását végző munkavállalók tevékenysége a tartalmát tekintve az egyszerűsített foglalkoztatás keretében megvalósuló alkalmi munka (amely lényegében munkaviszonyt takar) fogalmának nem felel meg. Az egymástól elkülönült helyen lévő munkaadó és munkavállaló között nem valósulhat meg az olyan állandó, szoros együttműködést igénylő kötött jogviszony, mint a munkaviszony. Megítélésünk szerint a vidéken lakó, és a lakásán (vagy a saját maga által biztosított helyiségben) dolgozó munkavállaló foglalkoztatása tartalmilag a bedolgozói jogviszonynak felel meg. A 24/1994. Korm. rendelet 3. §-a szerint bedolgozói jogviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározható. A munkavégzés helye - a szociális foglalkoztatónál fennálló bedolgozói jogviszonyt kivéve - a bedolgozó személyi igazolványba bejegyzett lakóhelye, vagy más, általa, a munkavégzés céljára biztosított helyiség (24/1994. Korm. rendelet 5. §). A bedolgozó a munkáját - eltérő megállapodás hiányában - saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munkájához a vele közös háztartásban élő, az Mt. rendelkezései szerint munkaviszony létesítésére jogosult személyek segítségét is igénybe veheti (24/1994. Korm. rendelet 5. és 13. §). A bedolgozói jogviszony a foglalkoztató és a bedolgozó közötti megállapodás alapján jön létre, melyet írásba kell foglalni. A megállapodásban meg kell határozni a bedolgozó által végezhető tevékenységet, a munkavégzés helyét, valamint a költségtérítés módját, illetve mértékét [24/1994. Korm. rendelet 4. § (1) és (2) bekezdései].[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3412

5. találat: Bedolgozói munka GYES mellett

Kérdés: Vállalható-e bedolgozói munka GYES mellett, a gyermek kétéves kora után?
Részlet a válaszból: […]személyi igazolványba bejegyzett lakóhelye vagy más, általa, a munkavégzés céljára biztosított helyiség. A bedolgozó munkáját - eltérő megállapodás hiányában - saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munkájához a vele közös háztartásban élő személyek segítségét is igénybe veheti. Természetesen csakis azokét, akik munkaviszony létesítésére jogosultak. Ez utóbbi azért került ilyen módon szabályozásra, mert tiltás esetén az ellenőrzés nem megoldható. A foglalkoztató a munka megkezdését megelőzően köteles a bedolgozó számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást megadni. A bedolgozó a munkát az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkára vonatkozó szabályok, előírások szerint köteles végezni. A jogszabály azt nem magyarázza meg, hogy az elvárható gondosságon és szakértelmen mit kell érteni. A bedolgozói jogviszonyt kellőképpen kiveséztük, most következzék a kérdés második része, a gyermekgondozási segély. Kinek s milyen körülmények között jár ez a fajta szociális ellátás? Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 2. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, valamint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A szabályozás 2010. április 30-ig alapesetben a gyermek 3. életévének betöltéséig tette lehetővé az ellátás folyósítását. A változás a 2010. április 30. után született gyermekekre vonatkozik, tehát legelőször majd két év múlva érezteti hatását. Fontos tudni a fentieken kívül, hogy amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni az ellátás megszüntetésénél. Az imént felsoroltakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa - tehát a nagyszülő - is jogosult a gyermekgondozási segélyre. Ebben az esetben további feltétel, hogy a gyermek az első életévét betöltse, továbbá gondozása, nevelése a szülő háztartásában történjék, valamint a szülők írásban nyilatkozzanak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek a nagyszülő részéről történő igénylésével. A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a leírt feltételek fennállása esetén is kizárólag akkor állapítható meg, ha ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek. Most, hogy mindezt tisztáztuk, rátérhetünk a lényegre. Jár-e a fent részletezett ellátás a fent részletezett jogviszony fennállása alatt? A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját. A keresőtevékenység a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytatható. A nagyszülőre vonatkozó szabályozás kicsit eltérő. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet kizárólag a gyermek hároméves kora után, és csakis napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Ezek alapján megállapítható, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve, a gyermekgondozási segély igénybevétele mellett a bedolgozói jogviszonyon alapuló keresőtevékenység folytatható. Tehát leszögezhetjük, hogy a szülő a gyermek első, míg a nagyszülő a gyermek harmadik életévének betöltése után lehet bedolgozó, az ellátás folyósítása mellett. Annak, hogy a napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőt az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3117

6. találat: Bedolgozó felmondása

Kérdés: Milyen juttatás illeti meg a felmondási időre a biztosított bedolgozói szerződéssel foglalkoztatott dolgozót a foglalkoztató által történő felmondás esetén abban az esetben, ha ez idő alatt már nem végez munkát?
Részlet a válaszból: […]nélküli megszűnésével, - határozott idő lejártával. A bedolgozói jogviszony megszüntethető: - közös megegyezéssel, - rendes felmondással, - rendkívüli felmondással. A bedolgozó munkáját - eltérő megállapodás hiányában - saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munkájához a vele közös háztartásban élő, az Mt. rendelkezései szerint munkaviszony létesítésére jogosult személyek segítségét is igénybe veheti. A bedolgozó a munkát az elvárható szakértelemmel és gondossággal a munkára vonatkozó szabályok, előírások szerint köteles végezni. A munka kiadásával egyidejűleg meg kell határozni és írásban rögzíteni kell a munka elvégzéséért járó díjazást, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménydíjazás egyéb tényezőit. A teljesítménykövetelményt és a teljesítménydíjazás egyes elemeit a foglalkoztató állapítja meg. A teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy 100 százalékos teljesítmény mellett a teljes munkaidőnek megfelelő munkavégzés esetén legalább a minimális munkabért, illetőleg rövidebb munkavégzés esetén legalább ennek időarányos részét a díjazás elérje. A díjazás kifizetésére és az abból való levonásra az Mt. rendelkezései az irányadók azzal, hogy e szabályok alkalmazásánál a munkabéren a bedolgozó díjazását kell érteni. A bedolgozó részére térítést kell megállapítani az általa viselt, vagy a munkavégzés során ténylegesen felmerült - a 24/1994. Korm. rendelet mellékletében felsorolt - rezsiköltségekre. A rendelet a bedolgozói jogviszony általános szabályai mellett, azon belül nevesíti az ún. biztosított bedolgozói jogviszonyt. A biztosított bedolgozói jogviszonyra, illetve a biztosított bedolgozóra vonatkozó eltérő rendelkezéseket a rendelet 24-27. §-ai határozzák meg. Biztosított bedolgozói jogviszony esetében a foglalkoztató és a bedolgozó megállapodik abban, hogy a foglalkoztató meghatározott munkamennyiséggel a bedolgozót ellátja, a bedolgozó pedig ebben a mértékben rendszeres munkát végez. A megállapodást legalább olyan mennyiségű munkára kell megkötni, amelynek elvégzése esetén a bedolgozó havi díjazása eléri a kötelező legkisebb havi munkabér 30 százalékát. Ha a foglalkoztató a meghatározott munkamennyiséget nem biztosítja, a biztosított bedolgozó részére a megállapodásban meghatározott, de legalább a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát elérő díjazás jár. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések a biztosított bedolgozói jogviszony rendes felmondása esetén a felmondási időt az általános szabályoktól eltérően 30 napban határozzák meg, továbbá a foglalkoztató terhére az Mt.-ben szabályozott felmondási tilalmakkal részben azonos, illetve hasonló eseteket fogalmaznak meg. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében a biztosított bedolgozót négy naptári hét szabadság illeti meg. A szabadság idejére a megállapodásban meghatározott díjazás jár,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1822
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Távmunka és bedolgozói jogviszony

Kérdés: Mi a különbség a távmunka és a bedolgozói jogviszony között?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás feltételeit, - a távmunka végzésével összefüggésben a távmunkát végző munkavállalónál szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának a módját. A kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltató biztosítja. A költségelszámolás módját a törvény tehát a felekre bízza. Ezzel kapcsolatban utalnunk kell az Szja-tv. 3. számú mellékletének I. fejezetére. A munkáltatónak a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg távmunka esetén "többlet" tájékoztatási kötelezettsége van. Ez azt jelenti, hogy a valamennyi munkavállaló számára kötelezően előírt tájékoztatáson túl az érintetteket informálnia kell: - a munkáltatói ellenőrzés, - az információtechnológiai és informatikai, illetve elektronikus eszközök tekintetében használt korlátozások, illetve - a kártérítés idevágó speciális szabályairól. A jogszabály értelmében a munkáltató indokolt esetben ellenőrizheti a távmunkát végző munkavállaló munkavégzési kötelezettségének a teljesítését. Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzésnek a bejelentése és a megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. A munkáltató-ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló számára, valamint a munkavégzés helyként szolgáló ingatlant használó más személy számára indokolatlan és aránytalan terhet. A már említett ellenőrzésen túlmenően a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlanra csak a munkavégzéshez kapcsolódó utasítás, tájékoztatás vagy a munkavégzéshez szükséges eszköz üzembe helyezése, karbantartása, illetve eltávolítása érdekében léphet be. Ami a kártérítés speciális szabályait illeti, a munkavállaló gondatlan károkozása esetén a kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb háromhavi átlagkeresetéig határozhatja meg, ha a felek megállapodása szerint a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, és a munkavállaló a kárt e feladatok ellátásával összefüggésben okozta. Ezzel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1138
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszból: […]határozni a bedolgozó által végezhető tevékenységet, a munkavégzés helyét, valamint a költségtérítés módját, illetve mértékét. A munkavégzés helye a bedolgozó személyi igazolványba bejegyzett lakóhelye, vagy más, általa, a munkavégzés céljára biztosított helyiség, kivéve a szociális foglalkoztatóban végzett munkát, amelyre azonban némiképp más jogszabályok vonatkoznak. A Tbj-tv. értelmében biztosított - többek között - a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Ez alapján tehát nem a minimálbér, hanem annak harminc százaléka az irányadó a biztosítási kötelezettség elbírálásánál. Ez az összeg jelenleg havi 15 900 forint, napi 530 forint. Amennyiben a bedolgozók részére kifizetett díjazás ezt az összeget eléri vagy meghaladja, a munkáltatónak meg kell fizetnie utána a 29 százalékos tb-járulékot, a foglalkoztatottnak pedig a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag: 0,5 százalék), valamint a 4 százalékos egészségbiztosítási egyéni járulékot is. Amennyiben a bedolgozó - keresete alapján - biztosítottá válik, a foglalkoztatónak a tételes egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie. Amennyiben a bedolgozó keresete nem éri el a minimálbér harminc százalékát, tehát nem válik biztosítottá, az Eho-tv. 3. § (1) bekezdés be) pontja alapján a foglalkoztatónak a részére kifizetett díjazás után a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie. A 24/1994. Korm. rendelet szerint a bedolgozó részére térítést kell megállapítani az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült rezsiköltségekre. Amennyiben a munka jellege nem teszi lehetővé a tényleges rezsiköltség megállapítását, műszaki számítások alapján rezsiátalányt kell fizetni. A rendelet részletesen meghatározza, hogy melyek a bedolgozó részére térítendő rezsiköltségek: 1. a) A bedolgozók tulajdonában lévő munkaeszközök elhasználódási költsége - állóeszköz esetében értékcsökkenési leírása - az eszközöknek a használat alapján várható élettartama és forgalmi értéke szerint számítva. b) Bérelt munkaeszköz esetén a bérleti díj. 2. A gépek (termelőberendezések) javításának és karbantartásának költségei. 3. A gépek (termelőberendezések) működtetésének energiaköltségei. 4. A bedolgozó által beszerzett segédanyagok igazolt költségei. 5. A munkahely megvilágításának költségei. 6. A munkaanyagok és termékek el- és visszaszállításának költségei. 7. Helyiség vagy helyiségrész használati díja, beleértve például a fűtési, takarítási költségeket is. Bérelt helyiség esetén a bedolgozói munka végzése miatt keletkezett külön költség. 8. A munkaruha költsége abban az esetben, ha a munkavégzés a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár. Az Szja-tv. megfogalmazásában költségtérítés: az a bevétel, amelyet az Szja-tv. által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 610
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Bedolgozók munkajogi jogállása

Kérdés: Milyen kedvezményeket lehet elszámolni a több éve biztosított bedolgozóként foglalkoztatott dolgozókra? Például: Jár-e betegszabadság? Jár-e fizetett ünnepre bér? Kaphatnak-e végkielégítést? Jár-e pótszabadság a 16 éven aluli gyermekre stb.?
Részlet a válaszból: […]biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munkájához a vele közös háztartásban élő, az Mt. rendelkezései szerint munkaviszony létesítésére jogosult személyek segítségét is igénybe veheti. A bedolgozó a munkát az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkára vonatkozó szabályok, előírások szerint köteles végezni. A munka kiadásával egyidejűleg meg kell határozni és írásban rögzíteni kell a munka elvégzéséért járó díjazást, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménydíjazás egyéb tényezőit. Ezeket a foglalkoztató állapítja meg. A teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy 100 százalékos teljesítmény mellett a teljes munkaidőnek megfelelő munkavégzés esetén a díjazás legalább a minimális munkabért, illetőleg rövidebb munkavégzés esetén legalább ennek időarányos részét elérje. A díjazás kifizetésére és az abból való levonásra az Mt. rendelkezései az irányadók azzal, hogy e szabályok alkalmazásánál a munkabéren a bedolgozó díjazását kell érteni. A bedolgozó részére térítést kell megállapítani az általa viselt, vagy a munkavégzés során ténylegesen felmerült - a 24/1994. Korm. rendelet mellékletében felsorolt - költségekre. A 24/1994. Korm. rendelet a bedolgozói jogviszony általános szabályai mellett nevesíti az ún. biztosított bedolgozói jogviszonyt. A biztosított bedolgozói jogviszonyra, illetve a biztosított bedolgozóra vonatkozó eltérő rendelkezéseket a 24/1994. Korm. rendelet 24-27. §-ai határozzák meg. Biztosított bedolgozói jogviszony esetében a foglalkoztató és a bedolgozó megállapodik abban, hogy a foglalkoztató meghatározott munkamennyiséggel ellátja a bedolgozót, a bedolgozó pedig ebben a mértékben rendszeres munkát végez. A megállapodást legalább olyan mennyiségű munkára kell megkötni, amelynek elvégzése esetén a bedolgozó havi díjazása eléri a kötelező legkisebb havi munkabér 30 százalékát. Ha a foglalkoztató a meghatározott munkamennyiséget nem biztosítja, a biztosított bedolgozó részére a megállapodásban meghatározott, de legalább a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát elérő díjazás jár. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések a biztosított bedolgozói jogviszony rendes felmondása esetén a felmondási időt - az általános szabályoktól eltérően - 30 napban határozzák meg, továbbá a foglalkoztató terhére az Mt.-ben szabályozott felmondási tilalmakkal részben azonos, illetve hasonló eseteket fogalmaznak meg. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében a biztosított bedolgozót négy naptári hét szabadság illeti meg. A szabadság idejére a megállapodásban meghatározott díjazás jár, amely a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékánál nem lehet kevesebb. A szabadság kiadására, számítására, pénzbeli megváltására az Mt. szabályait kell megfelelően alkalmazni. Kérdés az is, hogy a biztosított bedolgozóként foglalkoztatott dolgozókat a rájuk vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az Mt. szerint munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal összehasonlítva milyen kedvezmények illetik meg? Például: Jár-e részükre betegszabadság? A 24/1994. Korm. rendelet 26. § (3) bekezdése értelmében a szabadság kiadására, számítására, pénzbeli megváltására az Mt. szabályait kell [Mt. 133. § (1), (2) bekezdés, Mt. 134. §, 136. § (1) bekezdés] megfelelően alkalmazni. A betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 137. §-a szabályozza. A fentiekre figyelemmel megengedő jogszabályi rendelkezés hiányában álláspontunk szerint a biztosított bedolgozókra az Mt. betegszabadságra vonatkozó rendelkezései[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 289
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Bedolgozó járuléka

Kérdés: Nyugdíjas bedolgozó havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Nyilatkozat hiányában 10 százalékos mértékű költségátalányt számfejtünk részére, ezt azonban a szerződésben nem rögzítettük. Milyen összeg után kell megfizetni a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszból: […]kapott díjazás. Ezek összegszerűségéről, kiszámításának módjáról a munkaszerződésének kell rendelkeznie. Jövedelme nem minősül önálló tevékenységből származó jövedelemnek. A bedolgozónak célszerű nyilatkoznia arról, hogy hogyan számol el költségeivel. Tételes költségelszámolás esetén: Jövedelme = Bevétele-a tényleges költségei (maximum a szerződésben rögzített rezsiköltség-térítés erejéig). Nem tételes költségelszámolás esetén: Jövedelme = Bevétele-a munkabér rész 30 százaléka (legfeljebb a szerződésben rögzítettrezsi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 36
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,