19 találat a megadott bérlet tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]esetén az Szja-tv. általános szabályai lépnek életbe, az adókötelezettséget az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése alapján a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani. Ha a munkáltató például a munkába járás szabályai figyelembevételével távolságibérlet-juttatást nyújt, akkor ezen a jogcímen nem keletkezik bevétel.Az általánostól eltérő szabályozást az Szja-tv. 70. §-ának (3) bekezdése tartalmaz, mely szerint egyes más meghatározott juttatásként adóköteles a hallgatói munkaszerződés alapján a hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Ha a munkáltató által biztosított juttatások összességében meghaladják a minimálbért, és valamennyi hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenes helyi bérletet juttatnak, akkor az egyes más meghatározott juttatásként adóköteles, az adóterhek a munkáltatót terhelik. Ha ennek feltételei nem állnak fenn, akkor nem önálló tevékenységből származó jövedelem keletkezik.A duális szakirányú oktatásban a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel a szakképzési munkaszerződés megkötésével munkaviszony jön létre (Szak-tv. 83. §). A tanulót, a képzésben részt vevő személyt a szakképzési munkaszerződés alapján díjazás illeti meg, havonta, pénzbeli juttatásként. A Szak-tv. R. 253. §-a szerint a munkabér összege legalább a tárgyév első hónapjának első napján érvényes minimálbér hatvan százaléka, de legfeljebb a minimálbér.A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a munkabéren felül egyéb juttatásként azonos mértékben megilletik a duális képzőhelyen a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások, de ennek mértéke a tárgyév első napján érvényes minimálbért nem haladhatja meg [Szak-tv. 85. § (2) bekezdés, Szak-tv. R. 253. § (2) bekezdés].Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.11. pontja alapján adómentes a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]támogatásban részesülő volt munkavállalójának,d) halálos üzemi balesetet szenvedett volt munkavállaló igényjogosult hozzátartozójának,e) az a)-c) pontban említett személy igényjogosult hozzátartozójának,f) a közlekedési szolgáltatónál szakmai gyakorlaton tanulószerződés vagy hallgatói szerződés alapján részt vevő szakképző iskolai tanulónak, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak, valamint tanulószerződés nélkül a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlaton részt vevő szakképző iskolai tanulónak.A 498/2013. Korm. rendelet nem rendezi azt a kérdést, hogy az adómentesség fennmarad-e akkor is, ha az a jogviszony, amelyre tekintettel az adómentes közlekedési kedvezményt biztosítják, megszűnik, pl. a munkaviszony vagy a hozzátartozói státusz megszűnik.Ezért annak megválaszolására, hogy az adómentesség fennmarad-e a jogviszony megszűnésével, az Szja-tv. általános szabályait kell értelmezni.Az Szja-tv. 1. §-ának (3) bekezdése alapelvi szinten a következőképpen szabályoz: "A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében - e törvény alapelveinek figyelembevételével - csak törvény állapíthat meg..."A (4) bekezdés rendelkezése: "Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját."Törvényi felhatalmazás alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a székhelyen, telephelyen kívül végzi a tevékenységét, és ez a munkaköri leírásából is egyértelműen kiderül. A tájékoztató szerint a különbség a juttatás céljában van: nem bevétel a munkavégzéshez biztosított helyi bérlet, függetlenül a magáncélú használattól, míg a béren kívüli juttatásként minősülő helyi bérletet elsősorban személyes használatra biztosítja a munkáltató. Az Szja-tv. 4. § (2) bekezdése szerint "nem keletkezik bevétel olyan dolog használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelyet a munkáltató a tevékenységében közreműködő magánszemély (munkavállaló) részére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként biztosít. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a munkavállaló feladatának ellátására tekintettel történő hasznosítás, használat igénybevétele mellett a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és egyébként a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel nem zárható ki, kivéve ha a törvény a magáncélú használatot adóztatható körülményként határozza meg". A személyesen közreműködő tag a hivatkozott 4. § (2) bekezdés alkalmazásában nem esik egy tekintet alá a munkavállalóval, ezért függetlenül attól, hogy esetlegesen a munkavégzéséhez napi szinten, rendszeresen helyi bérlet használatára kényszerül, a bérlet nem tekinthető a munkavégzéshez biztosított dolognak. Ezért a személyesen közreműködő tagnak biztosított helyi bérlet juttatása esetén a béren kívüli juttatásra vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni. A munkavállalónak adott helyibérlet-juttatás esetén akkor alkalmazható az Szja-tv. 4. § (2) bekezdése, ha a munkavégzés - a munkaköri leírásból is egyértelműen levezethető módon - napi gyakorisággal a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Korm. rendelet. A hatályba lépő új kormányrendelet semmilyen átmeneti rendelkezést, utalást nem tartalmaz a 2010. május 1-jét megelőző időszakban felmerült utazási költségek 2010. május 1-jét követően történő megtérítési kötelezettségére, azaz maga a jogszabály nem ad választ arra, hogy ezekre az esetekre még a régi vagy már az új rendeletet kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezés
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]költségeinek megtérítése során a munkáltató megtéríti a teljes árú bérlet, a menetjegy, valamint az utazási kedvezménnyel megváltott bérlet, menetjegy (nyugdíjas-, diák-, közalkalmazotti kedvezmény stb. a 85/2007. Korm. rendelet alapján), valamint az üzletpolitikai kedvezménnyel
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]célból történő helyközi (távolsági) közösségi, illetve kizárólag átutazás céljából helyi közösségi közlekedést vesz igénybe. E szabálynak köszönhetően kizárólag átutazás céljából a helyi közösségi közlekedést szolgáló bérlet, vagy jegy is megtéríthető a magánszemélynek munkába járás esetén. Az átutazás céljából biztosított helyi bérlet, utazási jegy nem lehet a lakóhely vagy tartózkodási hely, illetve a munkahely településén használatos utazási bérlet, menetjegy. A rendelet a napi munkába járás esetén a munkáltató részére a közlekedési eszköztől függetlenül 86 százalékos térítési kötelezettséget ír elő. A munkáltató természetesen megteheti, hogy ezt meghaladóan a bérlet, jegy árát teljes egészében megtéríti. Az ily módon biztosított helyi bérlet, jegy megtérített részét az Szja-tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának - 86 százalékát, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon; - 80 százalékát, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik. Az említett rendelet szerinti munkába járással kapcsolatos költségtérítést az Szja-tv. 25. § (2) bekezdése értelmében nem kell jövedelemként figyelembe[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem), ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja. A kérdéses esetben a munkáltató mástól igénybe vett szolgáltatást nyújt a dolgozónak. Ilyen esetben a jövedelemszerzés időpontját a hivatkozott Szja-tv. 9. § (2) bekezdés c) pontjának utolsó fordulata alapján kell meghatározni, azaz a szerzés időpontja a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagy sem). Ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a megszerzés időpontja a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja. A juttatás időpontjának meghatározásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a magánszemély ténylegesen mikor jut hozzá a szolgáltatáshoz, azaz mikor következik be a vagyongyarapodás. Ezért, ha a juttató előre megveszi a szolgáltatást - mint a kérdéses esetben is -, akkor a juttatás időpontját nem aszerint kell meghatározni, hogy a szolgáltatás nyújtójának áfakötelezettsége mikor keletkezett, hanem aszerint, hogy a szolgáltatásra való jogosultságot a magánszemély mikor szerezte meg. Ez a két időpont egymástól eltérhet, hiszen mindaddig, amíg a magánszemély a szolgáltatás igénybevételére jogosító bérletszelvényt nem kapta meg, juttatásról nem beszélhetünk. A kérdéses esetben tehát a juttatás időpontját az határozza meg, hogy a magánszemély az éves bérletet mikor kapta meg. Ha a magánszemély az éves bérletet még 2006-ban megkapta, a juttatás időpontja 2006. év, ha a bérletet csak 2007-ben kapta kézhez, a juttatás a 2007. évi béren kívüli juttatások keretét terheli, ezért abban az évben kell a béren kívüli juttatások közé beszámítani. A következő kérdés, amit tisztázni kell, hogy a dolgozó kilépése miatt bekövetkező visszafizetési igényt hogyan kell kezelnie a munkáltatónak? Ha a magánszemély év közben kilép, és az évből hátralévő időre eső összeget meg kell térítenie, ez önmagában a korábban fellépő adókötelezettséget vagy adómentességet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]valamely település helyi közlekedési hálózatán történő tömegközlekedéshez szolgáló bérlet, míg a helyközi bérlet a települések közötti közlekedésre szolgál. A közigazgatási határon kívülről történő munkába járás során a munkáltató térítési kötelezettségét a 78/1993. Korm. rendelet írja elő. A rendelet alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának 86 százalékát, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, illetve 80 százalékát, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik a munkavállaló. A munkáltató döntése szerint ennél magasabb térítést is adhat, amely az utazási jegy, bérlet értékéig adómentes. A magánszemélynek az utazási bérlettel vagy az utazási jeggyel kell elszámolnia a munkáltató felé, vagy a térítésnek a munkáltató nevére szóló számlával kell történnie. Ha a munkáltató olyan utazási bérletet juttat a munkavállalónak, amely a helyi közlekedés mellett kiegészítő tarifával a helyközi utazásra is szól, akkor lehet adómentes a juttatás - a kétféle bérletjuttatásra vonatkozó rendelkezések összevetésével -, ha van a munkáltató nevére szóló számla. A munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül az adóévben a munkavállalónak egyébként adómentesen biztosított[…] részlet vége a válaszból.