119. Társadalombiztosítási Levelek / 2008. január 15.
TARTALOM

Meg kell-e fizetni a minimálbér után a járulékokat egy kft. kisebbségi tulajdoni hányaddal rendelkező tagja után, ha a kft.-ben személyesen nem működik közre, nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, és egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik? Főállású társas vállalkozónak minősül-e a többségi tulajdonos, és meg kell-e fizetni utána a minimálbér alapján a járulékokat?

Elegendő-e a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni egy kft.-tag után, aki személyesen nem vesz részt a társaság munkájában, semmilyen díjazásban nem részesül, és egyéb jogviszonnyal sem rendelkezik?

Be kell-e jelenteni a 07T1041-es nyomtatványon egy kft. tagját, aki a társaság ügyvezetője, tevékenységéért jövedelmet nem vesz fel, és a polgármesteri hivataltól ápolási díjban részesül? Meg kell-e fizetni utána a minimum-járulékalap szerinti járulékokat, illetve elveszítheti-e az ápolási díjat a tagi jogviszonya miatt?

Van-e járulékfizetési kötelezettsége annak a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, aki heti 20 órás munkaviszonyban és heti 16 órát elérő megbízási jogviszonyban áll? Jogosult-e az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítás ellátásaira, amennyiben részére az említett két jogviszonya alapján a két kifizető összevontan 131 000 forint után vonja le és fizeti meg a 4+3 százalék egészségbiztosítási járulékot havonta?

Kell-e 0708-as bevallást küldenie annak az egyéni vállalkozónak, aki magánemberként alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező takarítónőt foglalkoztat a saját lakásában?

Dolgozhat-e tovább 2008. évben egy nyugdíjas munkavállaló, akinek a havibére jelenleg 200 000 forint, vagy nyilatkoznia kell, hogy nyugdíjas kíván maradni, vagy szünetelteti a nyugdíját? A munkáltatónak kell-e köteleznie a dolgozót a nyilatkozat megtételére, vagy a dolgozónak kell ezt elintéznie? Kinek kell értesíteni a nyugdíj-biztosítási igazgatóságot, és van-e valamilyen határideje a bejelentésnek?

Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy gyermeknevelési támogatásban részesülő főállású anya 4 órás foglalkoztatása esetén?

A 35 alkalmazottat foglalkoztató "A" kft. beolvadt a "B" kft.-be. Az új Gt.-módosítás értelmében lehetőség lett volna meghatározott időpontot kérni a cégbíróságtól a beolvadás időpontjára, de ezt elmulasztotta a cégek jogi képviselője megtenni. Hogyan tudnak a cégek APEH felé fennálló bejelentési kötelezettségeiknek határidőben eleget tenni, ha a beolvadás időpontjáról csak az után kapnak információt a cégbíróságtól, miután a bejegyzés megtörtént? Az "A" kft. alkalmazottainak kijelentésére 8 nap áll rendelkezésre, de elvileg az alkalmazottakat az átvevő "B" kft.-nek az átvételt megelőző napon be kellene jelenteni. Ebben az esetben mi a teendő, van-e valami speciális jogcímkód, amire hivatkozva késedelmesen bejelenthetők a dolgozók a jogutód cégbe?

Egy 4 év óta folyamatosan biztosított, szülés előtt álló nő közszolgálati jogviszonya 2007. december 31-én megszűnik, új szerződést nem köt vele az önkormányzat. Jogosult lesz-e táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, ha 2008. január 1-jétől őstermelői tevékenységet folytat? Ebben az esetben a kezdés évében a minimálbér után minden járulékot meg kell fizetnie? Meg kell-e fizetnie valamennyi járulékot abban az esetben is, ha 2008-ban a bevétele nem éri el a 7 millió forintot, és 2009-ben vállalja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést?

Be kell-e számítani a bérköltségbe a havonta adott adómentes üzemanyag-megtakarítás összegét abban az esetben, ha egy munkavállaló részére küldött gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségről szóló bírósági végzés szerint a munkáltató a letiltást a bérköltség terhére köteles foganatosítani?

A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?

Egy anya 1999. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi munkahelyén. Első gyermekével 2005. augusztus 28-tól 2006. február 11-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd 2006. február 12-től 2007. augusztus 28-ig GYED-en volt. Az anya jelenleg ismét terhes, a második gyermek születésének várható ideje 2007. december 5. Veszélyeztetett terhessége miatt a kezelőorvos 2007. augusztus 29-től keresőképtelen állományba vette, ettől az időponttól a második gyermek születéséig az apa veszi igénybe a GYES-t. Jár-e az anya részére a 15 nap betegszabadság? Mi lesz a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja? A dolgozó 2005. évi jövedelme, amely után a GYED megállapításra került, 1 260 686 forint. Kieső idő: 2005. február 2-től február 6-ig táppénz, 2005. augusztus 28-tól december 31-ig TGYÁS miatt. Kedvezőbb lenne-e, ha a szabadságot is igénybe venné a dolgozó, vagy az maradhat a későbbi időre?

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a cégnek, amely tanulmányi szerződést kötött egy első diplomáját szerző nappali tagozatos főiskolai hallgatóval, akinek havi 70 000 forint összegű tanulmányi támogatást fizetnek? Meg kell-e fizetni a munkaadói és a munkavállalói járulékot, tekintettel arra, hogy a megállapodás szerint a főiskola elvégzése után a cég munkaviszonyban foglalkoztatja a támogatott tanulót?

A munkabér részének számít-e az üzemi balesetet szenvedett munkavállaló részére adott rendkívüli, vissza nem térítendő gyorssegély, amely nem része a dolgozó esetleges későbbi kártérítési igényének? Milyen adók és járulékok terhelik ezt a kifizetést?

Fizethető-e személygépjármű használatára tekintettel költségtérítés olyan személy részére, aki egyéb jogcímen semmilyen kifizetésben nem részesül?

Jogosult-e felmondási időre és a 40 éves jubileumi jutalomra az az 1969 óta óvónőként dolgozó közalkalmazott, aki 2008. június 4-én tölti be az 57. életévét, és előrehozott öregségi nyugdíjba kíván menni?

Meg kell-e fizetni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot a nyugdíjas részére 2007 májusában kifizetett 2006. évi prémium után annak ellenére, hogy ez a fizetési kötelezettség csak 2007. április 1-jén lépett életbe?

Megállapítható-e korengedményes nyugdíj egy 1950. november 29-én született, 39 év szolgálati idővel, egy gyermekkel rendelkező férfi részére 2007-ben? Benyújthatja-e korengedményes nyugellátási igényét 2008 májusában úgy, hogy visszamenőlegesen 2007. november 30-tól a 2007. évben érvényes feltételekkel állapítsák meg részére a nyugdíjat?

Van-e arra valamilyen lehetőség, hogy 2007. december 31-ig nyugdíjba vonuljon az a munkavállaló, aki 2008. január 20-án tölti be az 57. életévét, 40 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és már a szolgálati idő elismeréséről szóló határozatot is megkapta? A dolgozó munkahelyének új tulajdonosa szorgalmazza a nyugdíjazást, nem tart igényt a munkájára.

Kifizetheti-e egy kft. egy 1952. május 8-án született női munkavállalója előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárának betöltéséhez szükséges szolgálati időt? Csökkentett összegben állapítják-e meg a dolgozó nyugdíját, ha 1966. szeptember 1-jétől ipari tanuló volt, majd folyamatosan biztosított, 3 gyermeket szült, akiket saját háztartásában nevelt fel?

Jogosult lesz-e valamikor Magyarországon nyugdíjra az az 1951-ben született pakisztáni állampolgár, aki 1996-ban érkezett Magyarországra, ahol feleségül vett egy magyar állampolgárságú nőt, és 1997-től 2000-ig napi 8 órában, 2000-től napi 4 órában járulékköteles tevékenységet végzett? Jelenleg feleségével közös betéti társaságában kültagként dolgozik napi 4 órában havi 32 750 forint javadalmazás ellenében. A férfi letelepedési engedéllyel rendelkezik.

Figyelembe kell-e venni a nyugdíjat a személyijövedelemadó-előleg levonásánál annak a német-magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy Magyarországon bejegyzett cég ügyvezető igazgatója, Magyarországon is van tagi jövedelme, és a nyugdíját Németországból kapja?

A 90 napos próbaidő alatt a munkáltató 5 munkanap igazolatlan távollét miatt megszünteti a munkavállaló jogviszonyát. Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie a munkaadónak az 5 napra, és a bérlapon fel kell-e tüntetni a munkavállaló igazolatlan távollétét?