tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott gyermektartás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Levonás a munkavállaló jövedelméből

Kérdés: Egy gyermektartásra kötelezett munkavállaló indítványozta a kötelezettség módosítását, aminek következtében a bíróság úgy rendelkezett, hogy a döntésig a munkavállalótól levont összeg meghatározott részét a munkáltató ne utalja ki a jogosultnak, hanem tartsa letétben egy bankszámlán. A bíróság végül a letétbe helyezett pénzösszeg munkavállaló javára történő visszautalásáról rendelkezett, amit a munkáltató megtagadott, tekintettel arra, hogy a munkavállaló jövedelmét egyéb, a Vht. által szabályozott kielégítési sorrend szerint a gyermektartási díjnál hátrébb sorolt tartozások is terhelik. Jogszerű a munkáltató intézkedése? Hogyan kell helyesen eljárni ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]korlátozza/korlátozhatja.A munkavállaló - érintettsége révén - nyilvánvalóan kellő ismerettel rendelkezik az ellene folyamatban lévő végrehajtási eljárások kimeneteléről. Első lépésben annak tisztázása szükséges, hogy a további követelések levonása érdekében kiadott letiltások munkáltató általi átvételére mikor került sor. A letét képzésének folyamatában, vagyis a letétről való bírói rendelkezést követően érkezett a letiltás a munkáltatóhoz, vagy már megelőzően érvényesített munkabérletiltás(oka)t előzött meg a Vht. 165. §-a (1) bekezdésének a) pontjába sorolt kielégítési sorrendben előrébb sorolt gyermektartásdíj jogcímű követelés.A letét letevőnek történő visszautalására irányuló rendelkezés azért váratlan fordulat az ügyben, mert az így levont és elkülönített pénzösszeg a bíróság egyéb, a végrehajtási eljárás szempontjából nagyon is releváns intézkedése miatt eddig az időpontig alkalmas volt arra, hogy a munkavállaló a további hitelezői kielégítése elől jogszerűen vonja el a fedezetet.A letét képzése nélkül a munkavállaló jövedelme levonással érintett része ugyanúgy letiltásra kerül, csak a jogosult személyének változása miatt más, további végrehajtási eljárás keretében fordítható a tartozások kielégítésére. A munkavállaló ezért a végrehajtással érintett időszakban annak az elfogadására és tűrésére kényszerül, hogy a munkaviszonya alapján kapott munkabérből 33 százalékot, gyermektartási kötelezettség esetében legfeljebb 50 százalékot a foglalkoztató levonjon, és a jogosult részére továbbutaljon. Említést érdemel az a különös szabályozás, mely szerint korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, amely 2017-ben a nettó 142 500 forint feletti jövedelemrészre vonatkozik.Megelőzően már ismertettük, hogy a munkáltató felelősséggel tartozik, ha a letétet nem szolgáltatja vissza a letevőnek, de azzal is tisztában kell lennie, hogy a Vht. 79. §-ának (1) bekezdése alapján a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5336
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Bérköltség megállapítása bírósági végzés esetén

Kérdés: Be kell-e számítani a bérköltségbe a havonta adott adómentes üzemanyag-megtakarítás összegét abban az esetben, ha egy munkavállaló részére küldött gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségről szóló bírósági végzés szerint a munkáltató a letiltást a bérköltség terhére köteles foganatosítani?
Részlet a válaszból: […]személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, - az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. E szerint tehát az üzemanyag-megtakarítás bérköltség. A 4/1987. IM. rendelet 10. §-ának (2) bekezdése értelmében a tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére - a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint - a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2039
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,