tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott GYET-ben részesülő munkavállaló tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló

Kérdés: A munkaviszony létesítésének vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időpontjától kell figyelembe venni az 5 év kedvezményre jogosító időt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. szeptember 15-től áll a munkáltató alkalmazásában, és belépésekor leadott egy egyszerűsített határozatot, amely alapján a Magyar Államkincstár 2016. április 7-től állapította meg és folyósítja a támogatást? Be kell szereznie a munkáltatónak valamilyen igazolást a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény érvényesítéséhez? Ha igen, akkor a kiállítás időpontja lehet későbbi, mint a munkaviszony létesítésének időpontja?
Részlet a válaszból: […]családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.Az igazolás beszerzése a munkavállaló feladata, amelynek - álláspontunk szerint - a folyósítás megállapítására vonatkozó határozattal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5214
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény GYET-ben részesülő munkavállaló után

Kérdés: Meghosszabbodik két évvel a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre jogosultság, vagy csak a GYET melletti munkavégzés kezdetétől számított 45 hónapig tart annak a munkavállalónak az esetében, aki 3 kiskorú gyermeket nevel, 2011. március 5-től gyermeknevelési támogatásban részesül, 2011. március 6-tól napi 4 órás munka­viszonyban áll a munkáltatónál, aki 2013. január 1-jétől a Magyar Államkincstár igazolása alapján érvényesítette a kedvezményt?
A gyermekek születési ideje 1997. 11. hó, 2002. 09. hó és 2008. 03. hó, mindhárom gyermek közoktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a Kincstár 2014-ben kiadott igazolása szerint az anya három gyermek után jogosult családi pótlékra.
Részlet a válaszból: […]többgyermekes munkavállaló foglalkoztatása esetén 2014. január 1-jétől meghosszabbodott a munkáltatót megillető adókedvezmény időtartama. Abban az esetben, ha a foglalkoztatott gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül, az őt foglalkoztató munkáltató - az egyéb feltételek teljesülése esetén - akár öt éven keresztül érvényesíthet adókedvezményt. Ilyen esetben a részkedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első három évében, és 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében. A kedvezményt a munkáltató a gyermeknevelési támogatás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig érvényesítheti [2011. évi CLVI. tv. 462/D. § (3) és (4) bekezdései]. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára a gyermeknevelési támogatás a foglalkoztatott személyt megillette.A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti vagy a gyermeknevelési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4598

3. találat: GYET-en lévő munkavállaló munkaideje

Kérdés: Mennyi lehet a GYET-en lévő munkavállaló napi munkaideje abban az esetben, ha a munkát a férje cégének alkalmazottjaként az otthonában végzi, amely egyben a vállalkozás székhelye is? Ebben az esetben lehet heti 40 óra a munkaideje?
Részlet a válaszból: […]személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkavállaló nyugodtan végezheti munkáját akár heti 40 órás munkaviszony keretében
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4088
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: GYET mellett foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződése

Kérdés: Köthető-e határozatlan idejű munkaszerződés azzal a munkavállalóval, akit munkáltatója GYET folyósítása mellett napi 4 órás munkaidőben foglalkoztat?
Részlet a válaszból: […]§ (1) bekezdése szerint a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3145

5. találat: Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszból: […]mértékű társadalombiztosítási járulék, a foglalkoztatottat pedig a 6 százalékos egészségbiztosítási (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni) és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) terheli. A tételes egészségügyi hozzájárulást a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt nem kell megfizetni, akkor sem, ha az ellátás folyósítása alatt az érintett személy olyan jogviszony keretében dolgozik, amely egyébként tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséggel járna [Eho-tv. 7. § (1) bekezdés]. A személyes közreműködésről elmondható, hogy egy tagsági jogviszonyon alapuló írásos megállapodásban (társasági szerződésben, vagy a tagok különmegállapodásában) rögzített tevékenység végzését (szolgáltatásnyújtást) jelenti, melynek célja az adott társaság működéséhez, bevételszerző tevékenységéhez való hozzájárulás. A társasággal munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban álló tagok, illetve az üzletvezetést, képviseletet ellátó tagok nem minősülnek személyes közreműködőnek. A személyes közreműködést a tag ingyenesen és ellenérték fejében egyaránt végezheti. A Tbj-tv. 4. § d) pontja értelmében a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködő tag - feltéve hogy a munkavégzése nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik - társas vállalkozónak minősül, s mint ilyen az 5. § (1) bekezdésének f) pontja alapján biztosítottnak minősül. A biztosítási kötelezettség a tényleges és személyes közreműködés kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, ezzel egybeesik a járulékfizetési kötelezettség, és az ellátási jogosultság kezdő és befejező időpontja is. Ha a személyes közreműködés kezdő, illetve befejező időpontja nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság a tevékenységét a Gt. rendelkezései szerint megkezdheti. A társas vállalkozó részére a személyes közreműködéséért kifizetett díjazást az Szja-tv. 24. § c) pontja értelmében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni, mely a Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül. A társas vállalkozásnak a biztosított társas vállalkozó után a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapulvételével - de havonta legalább a minimálbér kétszerese, illetőleg ha a ténylegesen kifizetett (juttatott) jövedelem ennél kevesebb, akkor az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti járulékbevallásban ezt a tényleges jövedelmet feltüntetve, de ez esetben is legalább a minimálbér után - kell a társas vállalkozást és a társas vállalkozót terhelő járulékokat levonnia, bevallania és megfizetnie (Tbj-tv. 27. §). Tehát a főállású társas vállalkozó után legalább a minimálbér után akkor is járulékot kell fizetni, ha jövedelmet az adott időszakban egyáltalán nem szerez. A társas vállalkozást a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalékos, az e fölötti rész után 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék, a társas vállalkozót pedig a 6 százalékos egészségbiztosítási (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni) és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) terheli. A 2010-től hatályos szabályok értelmében a társas vállalkozást terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalékra módosul, a társas vállalkozónak pedig 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni, 1,5 százalék munkaerő-piaci),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2759

6. találat: GYET-ben részesülő munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy gyermeknevelési támogatásban részesülő főállású anya 4 órás foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszból: […]járulékalapot képező jövedelme után az általános szabályok szerint - a foglalkoztatónak a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot - ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék -, - a munkavállalónak pedig 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot - magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulékot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2036
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Munkavégzés GYET folyósítása mellett

Kérdés: Végezheti-e kozmetikai tevékenységét GYET folyósítása mellett, főállású anyaként egy kft. tulajdonosa abban az esetben, ha jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszból: […]csak szigorú korlátok között végezhető. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyt a Mt. rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg [Cst. 24. § (1)-(2) bekezdései]. A leírtak alapján kérdezőnk az otthonában társas vállalkozóként időkorlátozás nélkül, otthonán kívül pedig munkaviszony keretében csak napi 4 órát, illetve heti 20 órát meg nem haladó időtartamban végezhet munkát. Ez utóbbi esetben tehát kizárólag munkaviszony keretében történő munkavégzésről lehet szó, mivel a tagi jogviszonyban, társas vállalkozóként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1662

8. találat: GYES-ben és GYET-ben részesülő munkavállalók eho-ja

Kérdés: 2006-ban is mentesül-e a tételes eho megfizetése alól az a munkáltató, aki GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállalót foglalkoztat 4, illetve 8 órában?
Részlet a válaszból: […]jegyeznünk, hogy a Cst. 21. § értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - keresőtevékenységet - a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, - a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Ezzel szemben a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik (Cst. 24. §). Mind a GYES, mind pedig a GYET esetében napi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1378