Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. január 15-én (119. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2050

[…] tevékenységében a kültagnak nem kell feltétlenül részt vennie. A kültag jelenleg napi 4 órában dolgozik havi 32 750 forintért, míg 1997-től 3 éven keresztül teljes munkaidőben, napi 8 órában szintén minimálbérért dolgozott, amely jövedelem alapján társadalombiztosítási járulékot fizetett, illetve fizet. Az a tény, hogy dolgozik, és havi jövedelme van, azt feltételezi, hogy alkalmazotti jogviszony keretében vesz részt a bt. tevékenységében. A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése tételesen felsorolja, ki minősül biztosítottnak: az a) pont szerint: a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban stb. álló személy tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. A biztosított járulékalapot képező jövedelme után a foglalkoztató is és a foglalkoztatott is társadalombiztosítási járulék megfizetésére köteles. A Tny-tv. 5. § a) pontja értelmében e törvény hatálya kiterjed a Tbj-tv. szabályai alapján biztosítottnak minősülő személyekre és foglalkoztatókra. A saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozónak jár [Tny-tv. 4. § (1) bekezdés a) pont]. A Tbj-tv.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. A nyugdíjra jogosultság egyik alapvető feltétele a jogszabályban meghatározott szolgálati idő megszerzése. Öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 62. életévét (továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betölti, és legalább 20 év szolgálati időt […]