Találati lista:
1. cikk / 43 Munkaügyi iratok átadása munkáltatói jogutódlás esetén
Kérdés: Cégünknél a munkáltató személyében változás következik be, ezért a munkaviszonyok az Mt. szabályai szerint jogutódlással szállnak át az új munkáltatóra. Milyen személyügyi, munkaügyi és bérügyi iratokat kell átadni az átvevő munkáltatónak, milyen adatvédelmi szabályokra kell figyelemmel lenni, és hogyan célszerű dokumentálni az átadás-átvételt?
2. cikk / 43 Átadott munkavállaló egészségbiztosítás pénzbeli ellátása
Kérdés:
Jogutódlásnak tekinthető egészségbiztosítás pénzbeli ellátásra való jogosultság szempontjából egy háromoldalú megállapodás keretében munkáltatók között átadott munkavállaló jogviszonya? A munkavállaló nem áthelyezéssel vált munkahelyet, hanem a megállapodás alapján a meglévő munkáját folytatja a cégek közötti feladatátadás miatt. Az átvevő vállalta a ki nem adott szabadság biztosítását, valamint azt, hogy a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából is figyelembe veszi a jogelődnél töltött időt.
3. cikk / 43 Egyszerűsített foglalkoztatás létszámkerete
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó létszámkeretet abban az esetben, ha „A” cégből jogutódlással kivált „B” cég, ahol az alkalmi munkavállalók is vannak? Újonnan alakult cégnek számít a „B” vállalkozás ebben az esetben?
4. cikk / 43 Magyar állampolgárságú munkavállaló Szovjetunióban végzett munkája, mint szolgálati idő
Kérdés: Elismerhető szolgálati időként a nyugellátás megállapítása során a volt Szovjetunió, mai Fehéroroszország területén biztosítási jogviszonyban töltött munkavégzés időszaka?
5. cikk / 43 Biztosítási jogviszony kezdőnapja
Kérdés: Munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlásnál hogyan kell megállapítani a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyek részére járó táppénzt? Folyamatos és átvihető lehet a megbízási jogviszony, vagy meg kell szüntetni és új megbízási szerződést kell kötni immár a jogutódnál? Táppénzre jogosultság és a táppénz összege szempontjából nem mindegy, hogy mi minősül a jogviszony kezdőnapjának. Mikor jár el helyesen a munkáltató?
6. cikk / 43 GYÁP alapja
Kérdés: Figyelembe vehető a 2020. július 1. óta fennálló munkaviszony jövedelme a munkavállaló 2024. március 4-től igényelt kórházi gyermek-ápolási táppénzének számítása során, vagy a tényleges/szerződés szerinti jövedelem alapján történik az ellátás alapjának megállapítása abban az esetben, ha jelenlegi munkáltatója 2024. február 1-jétől foglalkoztatja, a 2020. július 1-jétől fennálló munkaviszonyt elismerve, jogfolytonosan, határozatlan munkaviszony keretében?
7. cikk / 43 A munkáltató személyében bekövetkező változás
Kérdés: Szolgáltatói tevékenység átadása esetén mikor állapítható meg, hogy a munkáltató személyében változás történt? Munkáltatói jogutódlás esetén az átvevő munkáltató felmondhat az átvett munkavállalóknak?
8. cikk / 43 Pedagógusok pénzbeli egészségbiztosítási ellátásai
Kérdés: Az Eb-tv. arról rendelkezik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni. A köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyát érintő változás miként befolyásolja a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegét?
9. cikk / 43 Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén
Kérdés: Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?
10. cikk / 43 Végkielégítésre jogosító idő
Kérdés: Beleszámítandó a végkielégítés időszakába a munkavállaló 11 hónapja tartó folyamatos keresőképtelenségének időszaka abban az esetben, ha a munkaszerződése szerint a felmondási idő és a végkielégítés mértéke a Kjt. 25/B. §-ának (4)–(5) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kerül megállapításra, minden más vonatkozásban az Mt. rendelkezései alkalmazandóak?
