tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott bírósági végzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszból: […]felül (elmaradt munkabér és végkielégítés) az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján is kártérítést kap, akkor ez utóbbit adómentesnek kell tekinteni. Megítélésünk szerint - a kérdésben idézett ítéletben foglaltak alapján - jelen esetben erről van szó, így a kártérítés összege szja- és így eho- és járulékmentes kifizetés. A fennmaradó szja-köteles jövedelemből nem lehet járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni a Tbj-tv. 21. § c) pontja értelmében a kamatot, amely után ennek megfelelően a foglalkoztatónak 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell lerónia. A kifizetés további részei (3 millió forint munkabér, 800 ezer forint bérkülönbözet, 1 040 000 forint végkielégítés) után 27 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli a volt munkaadót. Ugyanezen összeg után meg kell fizetnie a munkavállalónak a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot is, azzal, hogy a nyugdíjjárulék alapjának a felső határa szempontjából[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3096

2. találat: Nyugdíjas munkavállaló utólag kifizetett járandóságának nyugdíjjáruléka

Kérdés: Helyesen járt-e el a kifizető abban az esetben, ha egy nyugdíjas munkavállaló részére a munkaügyi bíróság döntése alapján 2006. évre vonatkozóan 2007. évben kifizetett járandóságból levonta a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy ezt a közterhet csak 2007. április 1-jétől kell megfizetni?
Részlet a válaszból: […]után is fennáll. Nyilvánvalóan jelen esetben a foglalkoztató csak ezt a szabályt vette figyelembe a nyugdíjjárulék levonása során. Megfeledkezett viszont a Tbj-tv. R. 4/A. § (2) bekezdésének arról - a fent említett szabály alkalmazását segítő - előírásáról, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet az egyénijárulék-fizetési kötelezettség megállapításánál - a járulékfizetési felső határig - arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék alapjának a megállapítása során ezt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2229

3. találat: Bérköltség megállapítása bírósági végzés esetén

Kérdés: Be kell-e számítani a bérköltségbe a havonta adott adómentes üzemanyag-megtakarítás összegét abban az esetben, ha egy munkavállaló részére küldött gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségről szóló bírósági végzés szerint a munkáltató a letiltást a bérköltség terhére köteles foganatosítani?
Részlet a válaszból: […]személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, - az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. E szerint tehát az üzemanyag-megtakarítás bérköltség. A 4/1987. IM. rendelet 10. §-ának (2) bekezdése értelmében a tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére - a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint - a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2039
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,