142. Társadalombiztosítási Levelek / 2009. január 13.
TARTALOM

Valóban igaz-e az a hír, hogy 2009-ben a több cégben érdekelt nyugdíjas vállalkozóknak már csak egy helyen kell megfizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Az eván kívül milyen közterheket kell megfizetnie egy családi kft.-nek a többségi tulajdonos tagja után, aki személyes közreműködésre nem kötelezett, a cégből kizárólag osztalékot vesz fel. és 2008. november 1-jétől nyugdíjas? A tag nyugdíjazása előtt heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett. Kell-e cégautóadót fizetnie az evás kft.-nek?

Részesülhet-e nagyobb összegű jutalomban egy 2008. október 28-án 60 évesen nyugdíjba vonult munkavállaló december hónapban anélkül, hogy ez a nyugellátását veszélyeztetné? Amennyiben igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni? A munkavállaló megszüntette a jogviszonyát.

Öregségi nyugdíjkorhatára betöltése előtt kaphat-e a 69 000 forintos havi minimálbérnél magasabb összegű fizetést az a két nyugdíjas munkavállaló, akik közül az egyik 2007 novemberében, a másik 2008 októberében ment nyugdíjba, de továbbra is dolgozik? A minimálbér csak a heti 36 órát meghaladó munkaidőben dolgozó munkavállalóknak fizethető, vagy megkaphatják-e a részmunkaidőben dolgozó munkavállalók is?

Kell-e egyéni járulékot vonni a dolgozótól a kifizetett szabadságmegváltás után abban az esetben, ha 2008. január 1-jétől 2008. november 16-ig keresőképtelen volt, és táppénzben részesült, 2008. november 17-től pedig rokkantnyugdíjas, így a munkaviszonya november 16-án megszűnt?

Hogyan kell elszámolni azt a munkanapot, amikor a munkaviszonyban álló munkavállaló munkába lép, de csak 3 órát dolgozik, majd rosszulléte miatt orvoshoz megy, aki ettől a naptól keresőképtelen állományba veszi? A ledolgozott idő lecsúsztatható-e, és egész napra táppénz számolandó, vagy munkabér jár a ledolgozott időre, és csak a maradékra kell táppénzt, illetve betegszabadságot számfejteni? A táppénzes napok göngyölítésénél ez a nap 1 napnak számít?

Hogyan kell megállapítani a szabadságot annak a kismamának az esetében, aki 2006. november 24-től 2007. május 10-ig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd ezt követően 2008. november 24-ig GYED-en volt, és szeretne visszamenni dolgozni? Ki kell-e számítani a szülési szabadságra eső szabadságot, és azt követően jár a fizetés nélküli szabadság első évére a szabadság, vagy a 2007-es év egy részére a szülési szabadságra jutó szabadság, másik része pedig a fizetés nélküli szabadság idejére járó részszabadság?

Joga van-e egy munkáltatónak úgy rendelkezni, hogy a 2008. évre járó szabadság egy részét csak 2009-ben adja ki a munkavállaló részére? Vizsgálhatják-e ezt a kérdést a munkaügyi ellenőrök?

Mi a célja a versenytilalmi megállapodás jogintézményének a munkajogban, milyen előírásokra, alapelvekre kell figyelemmel lenniük a szerződő feleknek a versenytilalmi megállapodás előkészítése, létrehozása, módosítása, megszüntetése során, milyen jogkövetkezményei vannak a versenytilalmi megállapodás megszegésének?

Előírja-e a törvény, hogy mindenképpen útnyilvántartást kell vezetni, vagy a jelenléti ív szerint elszámolható a munkában töltött napokra a munkába járás költségtérítése?

Létezik-e olyan egyezmény Magyarország és Izrael között, amely szerint egy Izraelben elő kettős állampolgár izraeli nyugdíjába beszámítható a Magyarországon elismert 25 éves szolgálati idő, amely alapján a magyar nyugdíjat már folyósítják? A biztosított 18 év szolgálati időt szerzett Izraelben, és hamarosan igényelni szeretné a nyugellátását.

Milyen időszakot kell figyelembe venni a biztosítási kötelezettség elbírálása során abban az esetben, ha egy cég megbízási jogviszony keretében alkalmaz tanfolyami oktatókat, akik egy-egy tanfolyami időszakban körülbelül 30-40 órát adnak le, amely 6-8 félnapot jelent? A tanfolyamok általában több hónapig tartanak, az elszámolás az utolsó alkalom után történik.

Helyesen jár-e el a foglalkoztató egy szellemi szabadfoglalkozású "7" adószámú magánszemély foglalkoztatása esetén, aki számlát ad tevékenységéről, amely alapján a szerzői díjas tevékenységet két részre, egyrészt a mű elkészítéséért (előadás megtartásáért) járó díjra, másrészt a mű (előadás) felhasználásáért járó díjra bontják, és csak a tényleges munkavégzés díját veszik figyelembe a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, a felhasználásért kifizetett összeget nem? A felhasználói díj után a cég megfizeti a 11 százalékos ehót.

Elszámolhatja-e költségként egy társaság a tagja egyetemi költségeit, feltételezve azt, hogy az iskola elvégzése után a cégben fogja kamatoztatni a tudását? A tag, aki jelenleg nem kötelezett személyes közreműködésre, és egyéb jogviszonyban sem tevékenykedik a társaságnál, felsőoktatású intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, ezenkívül költségtérítéses formában egy másik egyetemen is tanul. Mindkét iskolában olyan tanulmányokat folytat, ami a társaság tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódik. Kell-e, vagy érdemes-e valamilyen szerződést kötni a taggal? Terheli-e adófizetési kötelezettség a társaságot, ha a cég nevére szóló számla alapján elszámolja a tanulmányi költségeket?

Igénybe veheti-e a kedvezményeket az új munkaadó az után a Start kártyával rendelkező munkavállaló után, aki már több mint egy évet dolgozott egy másik üzletben?

Jogosult-e a Start Plusz kártya kiváltására egy GYES-en lévő egyéni vállalkozó?

Mi a teendő abban az esetben, ha az egészségpénztár utóbb jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatásnak minősítette az egészségpénztári kártyával vásárolt termék (szemüveg) árát? Egy tájékoztatás szerint, ha nem történik meg a visszafizetés, akkor az adófizetés mellett 11 százalékos eho is terheli az igénybevevőt.

Üzemi balesetnek tekinthető-e az a baleset, amikor egy targoncás anyagmozgató a targoncán rosszul érzi magát, de a lélekjelenlétének köszönhetően leszáll a targoncáról, és úgy következik be a baleset, hogy súlyosan beveri a fejét, elájul, és a mentők viszik el az üzem területéről? A kórházban megállapítják, hogy agylágyulást kapott. A cég nem hajlandó elismerni, hogy ez üzemi baleset volt.

Meddig köteles a munkahely elfogadni a táppénzes papírokat? Jogosult lesz-e táppénzre az az édesanya, akinek 2008. október 31-én megszűnt a munkaviszonya, és 2008. november 10-étől 15-éig hatéves fia betegsége miatt otthon volt?

Figyelembe vehető-e ellátási alapként a folyószámlaköltség-térítés összege a 2007-es, a 2008-as, majd a 2009-es keresőképtelenségek esetén azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiknek a bérét folyószámlára utalják, és részükre folyószámlaköltség-térítést fizetnek? 2006. december 31-ig ez 2000 forintig adómentes volt, 2007. január 1-jén a teljes összeg adó- és járulékkötelessé vált.

Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, akinek munkaviszonya 2001. szeptember 1-jétől jelenleg is fennáll, szerződés szerinti munkabére havi 69 000 forint, 2006. július 14-től 2008. január 27-ig GYED-ben, majd 2008. január 28-tól 2008. augusztus 31-ig GYES-ben részesült, és 2008. szeptember 6-tól táppénzt igényelt? A GYED alapja napi 3500 forint volt.

Meg kell-e ismételni a már leadott NYENYI adatszolgáltatásokat abban az esetben, ha egy cégben 2002-ig visszamenőleg önellenőrizni kellett a bevallásokat egy munkavállaló magán-nyugdíjpénztári tagsága miatt? Nem jár-e jobban a munkavállaló, ha a nyugdíj-biztosítási bejelentése változatlan marad?