57 találat a megadott megbízási jogviszony tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]képező jövedelmeket össze kell számítani.A törvény ezen rendelkezése alapján a megbízott részére ugyanabban a hónapban kifizetett megbízási díjakat minden esetben össze kell számolni, és - amennyiben a biztosítási kötelezettség így megállapítható - a járulékokat meg kell fizetni.Ez 2020-ban azt jelenti, hogy ha a megbízott ugyanannál a foglalkoztatónál egész hónapban dolgozik, és az adott havi összes megbízási díjának járulékalapot képező része meghaladja a 48 300 forintot, akkor a személyi jövedelemadón túl a társadalombiztosítási járulékot is le kell vonni, be kell vallani és meg kell fizetni.A járulékok alapja az adóelőleg számításánál figyelembe vett jövedelem. Tekintettel arra, hogy a megbízás alapján történő munkavégzés önálló tevékenységnek minősül, az adóelőleg alapja a megbízási díjból a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, vagy amennyiben a megbízott tételesen nem tud vagy nem akar költségeket elszámolni, a 10 százalékos költséghányad levonásával meghatározott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,b) ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.A törvény szó szerinti értelmezése alapján tehát a megbízási jogviszonyban létrejött biztosítási jog-viszony bejelentése minden hónapban utólag történik a 'T1041-es adatlapon, és a bejelentéssel egy-idejűleg megtörténik a kijelentés is, hiszen (elvben) a következő havi biztosítási kötelezettséget ismét utólag kell elbírálni és bejelenteni.Ezzel kapcsolatban semmilyen új szabályozás nem született, ez korábban is így volt.2020. július 1-jén bevezetett új szabály viszont, hogy az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget a NAV a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján automatikusan előírja az adószámlán, és erről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek - a korábbi gyakorlattól eltérően - a fizetési kötelezettségét főszabály szerint nem kell bejelentenie a NAV-hoz, arra a továbbiakban csak kivételes esetekben van lehetőség.Ha a magánszemély nem fizeti meg a járulékot, és a 2020. július 1-jét követő időszakra vonatkozóan keletkezett hátraléka meghaladja a 46 260 forintot (az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát), akkor nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást. Ebben az esetben a NEAK a társadalombiztosítási azonosító jelet (tajszám) érvényteleníti. Ezután legkorábban a tartozás megfizetése utáni naptól lesz újra érvényes a tajszám.Véleményünk szerint a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak esetében abból adódik a probléma, hogy a hatóságok közötti adatszolgáltatások csúszásban vannak.A NAV-hoz beérkeznek a bejelentések, a NAV tájékoztatja a NEAK-ot a biztosítási kötelezettségekről, majd a NEAK tájékoztatja a NAV-ot, ha az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]forintot).A biztosítási kötelezettség elbírálása tehát egyszerű osztással történik: a tevékenységből származó jövedelmet el kell osztani a jogviszony tartamával, hónapjaival vagy napjaival.A járulékalapot képező jövedelem adott, a problémát jelen esetben a jogviszony tartamának a meghatározása jelenti.A kérdésből az bizonyosan megállapítható, hogy a szerződés alapján a jogviszony teljes naptári évben - folyamatosan - fennáll. Ezt figyelembe véve nincs (vagy a részletek ismeretének a hiányában fogalmazzunk úgy, hogy nem lenne akadálya), hogy a havi kifizetéseket a hónap egészére vegyék figyelembe, ami alapján nem áll fenn a biztosítási kötelezettség.Ugyanakkor, ha a tényleges munkavégzésre kizárólag az adott napokon kerül sor (tehát a tevékenység nem igényel felkészülést, mint pl. oktatási tevékenység[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonynak minősül a vállalkozási jellegű jogviszonnyal, illetve - a kérdésben is említett - Tbj-tv. 5. §-ának (2) bekezdése szerinti választott tisztségviselővel egyetemben. Aktív, azaz nem nyugdíjas személyek esetében a felsorolt jogviszonyok mindegyike önálló kóddal rendelkezik, ugyanakkor
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, illetve ezek hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.A megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem egyértelműen önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így az szja-alapot az erre vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni.Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál a magánszemélyek -?ide nem értve az egyéni vállalkozókat - két módszer közül választhatnak.Az egyik módszer a tételes költségelszámolás. E?módszer választása esetén valamennyi költséget -?a kormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű (igazolás nélkül elszámolható) költségek kivételével?- számlával, bizonylattal kell igazolni. Az elszámolt költségek mértéke ebben az esetben nem haladhatja meg az összes bevétel 50 százalékát.A másik módszer szerint a bevételből igazolás (számlák, bizonylatok) nélkül levonható 10 százalék költséghányad, és a bevétel 90 százaléka a jövedelem.Felhívjuk a figyelmet, hogy az adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevétel (az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve) adóelőleg alapjának megállapításánál azonos (vagy a 10 százalék költséghányad szerinti, vagy a tételes) költségelszámolást kell alkalmazni. Az adóbevallásban viszont az a magánszemély is alkalmazhatja a tételes költségelszámolás szabályait, aki az adóév során adott nyilatkozatában a 10 százalék költséghányad figyelembevételét kérte.Jelen esetben a tag valószínűleg nem nyilatkozott a tételes költségelszámolásról, így a személyi jövedelemadó alapjául a megbízási díj 90 százalékát kell alapul venni, ami a 45?000 forintos díj esetében 40?500 forintot jelent. A tagnak tehát ez után az összeg után kell megfizetnie a 15 százalékos személyijövedelemadó-előleget, amelynek összege így 6075 forint lesz.A 40 500 forintos járulékalapot képező jövedelem alapján az érintett tag nem válik biztosítottá, hiszen a 2018.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkakör által meghatározottan és folyamatosan, ismétlődően jelentkezik. A munkaviszonyban álló dolgozó tehát munkakörrel rendelkezik, és az ebbe tartozó egyes tevékenységek ellátására utasíthatja a munkáltató. Amennyiben tehát a megbízási vagy vállalkozási szerződésben foglalt egyedi ügyek, feladatok ténylegesen egy adott munkakör betöltését jelentik, a felek között munkaszerződés jön létre.Ugyancsak a munkaviszonyra utal, ha az érintett köteles személyesen munkát végezni, helyettest vagy alvállalkozót egyáltalán nem vehet igénybe. Ezt a megbízási vagy vállalkozási jogviszony ugyanis bizonyos keretek között lehetővé teszi.Fontos szempont a szigorú alá-fölé rendeltségi viszony, illetve az utasítási jog, ami szintén a munkaviszonyt jellemzi, amit mintegy kiegészít a munkaadó ellenőrzési joga. Szintúgy munkaviszonyra utal a munkavégzés tartamának a meghatározása, illetve[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezik. Ebből - figyelembe véve az egyéni vállalkozói jogviszony 233 napját - arra lehet következtetni, hogy a megbízási jogviszony 2015. november 1-jétől 2016. május 31-ig fennálló tartamából, amely alatt a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján egyértelműen fennállt a biztosítás, hiszen az ebből származó havi járulékalapot képező jövedelem jóval meghaladta a minimálbér 30 százalékát, az egészségbiztosítási szerv csak 31 napot fogadott el biztosításban töltött időnek. Ennek nagy valószínűséggel az oka az, hogy a megbízási díj bevallása során a jogviszony tartamaként csak a 2016. május 1-től 31-ig terjedő időszak került[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]régi Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályaival, ami azt jelenti, hogy megbízás esetén a megbízott kötelezettsége továbbra is a rábízott ügy gondos ellátására terjed ki. Ez alatt tartalmilag azt kell érteni a jogalkotói indokolás szerint, hogy a megbízott kötelezettsége a gondos tevékenység, amelytől ugyan a felek valamely eredményt várnak, de ismert előttük az is, hogy az eredmény - a feleken kívül álló, esetleg éppen a megbízó oldalán felmerülő okból - a megbízott gondos eljárása esetén is elmaradhat. Nem lehet kérdéses, hogy a csomagolási tevékenység nem tekinthető egy "ügy ellátásának", mivel itt sokkal inkább munkával elérhető konkrét eredmény elérése a cél, nevezetesen a feladat kizárólag akkor tekinthető elvégzettnek, ha az arra kijelölt dolgok becsomagolásra kerülnek. Ez pedig kétséget kizáróan eredmény elvárását jelenti, hiszen az elvégzett munkákért járó díj fizetése ennek az "eredménynek" a teljesítésétől függ. Ráadásul a tevékenység keretét adja a munkaidő is, amelyen belül a csomagolási munkákat végeznie kell az érintett személynek, mindezen tényezők a munkaviszony fő ismertetőjegyeiként vehetők számba. Feltételezhetően a munkavégzésre is a munkaadó által meghatározott helyen kerül sor, ami ugyancsak a munkaviszony egyik jellemző ismérve. Az előbbiekre tekintettel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vállalkozás esetén a vállalkozó meghatározott eredmény előállítására köteles, míg megbízás esetén a megbízott kötelezettsége a rábízott ügy gondos ellátására terjed ki. Másként megfogalmazva: a vállalkozó szolgáltatása a mű vagy valamely más, nem tárgyiasult konkrét eredmény, a megbízotté a gondos tevékenység, amelytől ugyan a felek szintén valamely eredményt várnak, de tisztában vannak azzal, hogy az eredmény - a feleken kívül álló, esetleg éppen a megbízó oldalán felmerülő okból - a megbízott gondos eljárása esetén is elmaradhat. Az, hogy a felek sikerdíjat kötnek ki, nem változtat a jogviszony jellegén, nem teszi a megbízási szerződést vegyes szerződéssé.A jelenleg hatályos Ptk. semmilyen írásbeli formához nem köti a megbízás létrejöttét, de kiköti, hogy ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.A törvény nem köti ki, hogy a megbízott csak személyesen járhat el az adott ügyben, de kiköti a tájékoztatási kötelezettséget, abban az esetben, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott kívánságára - szükség esetén e nélkül is - egyébként is köteles tájékoztatni a megbízót tevékenységéről, a feladat állásáról, és természetesen a megbízás teljesítéséről is.A Ptk. által szabályozott jogviszonyokban a felek általában nem jogosultak azonnali hatállyal felmondani a szerződést. Megbízás esetén a szabályozás eltér ettől a logikától. A megbízó az ügy uraként szabadon dönthet arról, hogy kívánja-e, hogy a megbízott továbbra is ellássa a szerződésben meghatározott tevékenységet. A törvény ezért mindkét fél számára biztosítja az azonnali hatályú felmondás jogát, de a megbízó felmondása esetén köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor.A törvény - figyelemmel arra, hogy kellően gondos tevékenységre jogi eszközökkel nem lehet rákényszeríteni a megbízottat - alkalmatlan időben is lehetővé teszi az azonnali hatályú felmondást, ebben az esetben azonban a megbízott köteles lesz a kár megtérítésére. A kártérítési szankció kilátásba helyezése alkalmas lehet arra, hogy a megbízott a felmondási jogának gyakorlásakor felmérje annak lehetséges jogkövetkezményeit. Természetesen a megbízó súlyos szerződésszegése esetén lehetőség van arra, hogy a megbízott azonnali hatállyal mondja fel a szerződést.A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.A megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál a magánszemélyek két módszer közül választhatnak. Az egyik módszer a tételes költségelszámolás. E módszer választása esetén valamennyi költséget - a kormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű (igazolás nélkül elszámolható) költségek kivételével - számlával, bizonylattal kell igazolni. A tevékenység folytatása érdekében igazoltan felmerült kiadás, és az igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad az Szja-tv.-ben meghatározott módon és mértékben a bevételből levonható. A másik módszer szerint a bevételből igazolás (számlák, bizonylatok) nélkül levonható 10 százalék költséghányad, és a bevétel 90 százaléka a jövedelem. Ez utóbbi módszer alkalmazását azonban alaposan meg kell gondolni, mert ha a megbízott ezt választja, akkor az adóévben megszerzett - nem egyéni vállalkozás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ugyanezen törvényhely 1. alpontja alapján - már eleve társas vállalkozónak minősül. A jogszabály szövegében esetünkben kulcsszónak a "tagja" kifejezést tekinthetjük, hiszen ez az a szó, amely eldönti a kérdést. Ugyanis ez jelenti azt, hogy az említett előírás kizárólag a kft.-ben tagsági (tulajdonosi) viszonyban álló személyekre vonatkozik. Mindennek következtében nem helyes az a megállapítás, mely szerint a kft.-vel tagsági jogviszonyban nem álló ügyvezető után a társas vállalkozóra előírt minimumjárulék-fizetési kötelezettséget teljesíteni kell. Ugyan a kérdésre csak a tényállás[…] részlet vége a válaszból.