tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

17 találat a megadott felhasználási szerződés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Felhasználói szerződés

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget nyugdíjas személyek esetében annál a cégnél, amely felhasználói szerződés alapján alkalmaz munkatársakat? A szerződésben meghatározott díjazás 30 százaléka kerül a személyes munkavégzésért kifizetésre, a 70 százalék jogdíj, amelyet a biztosítási kötelezettség elbírálása során természetesen figyelmen kívül hagynak.
Részlet a válaszból: […]oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.A kérdésben foglaltak alapján tehát a cég helyesen - a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltaknak megfelelően - a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok szerint bírálta el a személyes munkavégzés díjazása alapján az érintettek biztosítási kötelezettségét.Amennyiben nyugdíjas személyről van szó, a biztosítási kötelezettség elbírálása során nem szükséges "számítási feladatokat" végezni, hiszen a kiegészítő tevékenységet folytató személyre a biztosítás eleve nem terjed ki, esetében járulékfizetési kötelezettség szóba sem jöhet.Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a nyugdíjasok esetében a kifizetés egésze mentesülne valamennyi társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség alól.A jogok felhasználásának az ellenértékeként fizetett összegből származó jövedelem után ugyanis a kifizetőnek meg kell fizetnie a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót. Ennek oka, hogy a Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja a Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre - és nem a saját jogú nyugdíjasra - tekintettel mentesíti a kifizetőt az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem után a szociális hozzájárulási adó alól. A jogok felhasználásának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6559
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Felhasználási szerződés

Kérdés: Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
Részlet a válaszból: […]személyt az egészségügyi szolgáltatás nem érinti, a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmének a számításánál azonban figyelembevételre kerül a 15 százalékos ekho alapjának a 61 százaléka.Nyugdíjas esetében az egészségügyi szolgáltatás szintén nem releváns, ugyanakkor a 11,1 százalékos ekho alapja nem képezi a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés alapját.Felhasználási szerződés esetén a jogok felhasználásának az ellenértékeként kifizetett díjazás nem járulék-alap, így az ebből származó jövedelem, azaz a költségekkel csökkentett bevétel után a kifizetőnek 19,5 százalékos ehót kell fizetnie, míg a magánszemélyt 15 százalékos szja terheli. Költségként tételesen, azaz számlával igazoltan maximum a megállapított díjazás 50 százaléka vonható le, számla nélkül pedig egy fix 10 százalékos költséghányad érvényesíthető. A személyes munkavégzésre tekintettel esetlegesen kifizetett díjazás esetében a biztosítási kötelezettséget az általános szabályok szerint kell elbírálni, és biztosítási kötelezettség megállapítása esetén a szociális hozzájárulási adót, illetve egyéni járulékokat megfizetni. Mivel semmilyen előírás sincs arra vonatkozóan, hogy a személyes munkavégzésre tekintettel kell-e, illetve milyen arányban kell díjazást elszámolni, szerencsésebb megoldás, ha erre tekintettel nem kerül sor kifizetésre.Mindezt egy 100 ezer forintos szerzői díjon illusztrálva:-[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5804
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszból: […]illetőségét meghatározó szempontokat mindig az adott országgal a kettős adóztatás elkerülésére kötött adóegyezmény tartalmazza (Magyarország napjainkig több mint nyolcvan állammal kötött nemzetközi egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére), ez tehát azt jelenti, hogy minden külföldi grafikus esetében konkrétan az illetőség szerinti országgal érvényben lévő adóegyezmény szabályait kell a konkrét adókötelezettség megállapítása során alapul venni. (Megjegyezzük, hogy az adóegyezmények szerint a magánszemély adóügyi illetőségét jellemzően az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a tartózkodási hely, végső soron pedig az állampolgárság dönti el.) Meg kell azt is említenünk, hogy vannak olyan - pl. Kínával, a Kazah Köztársasággal, Ukrajnával kötött - adóegyezményeink is, amelyek úgy rendelkeznek, hogy a jogdíjból származó jövedelmet korlátok között az az állam is megadóztathatja, ahonnan származik (forrásország), ami jelen esetben Magyarország. Ezekben az esetekben korlátozásképpen az adóegyezmény tartalmazza a Magyarország mint forrásország által kivethető adó legmagasabb mértékét. Az Art. 4. számú melléklete tartalmazza a külföldiek belföldi kifizetőtől származó, adó- és adóelőleg-levonási kötelezettség alá eső belföldről származó jövedelmeire - közöttük a jogdíjakra is - vonatkozó szabályokat. A hivatkozott melléklet 2. pontja szerint a nemzetközi egyezmény (adóegyezmény) szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, illetőleg a képviseletében eljáró személy a melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja. A melléklet 3. pontja értelmében nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha az érvényben lévő adóegyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja. Az első feltételről elmondható, hogy általában teljesül, mivel az egyezmények azt mondják ki, hogy ezek a jövedelmek csak az illetőség (a haszonhúzó) országában adóznak. Ha mégis mindkét helyen adóznának (a kifizető és a jogosult országában is), akkor a kifizetőnek az adóegyezmény szerinti adót kell levonnia. Azonban mindkét esetben, tehát ha a kifizető nem von adót, vagy nem a belföldi szabályok szerinti adót vonja le, szükséges az illetőségigazolás csatolása. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál. Az illetőséget évente igazolni kell, akkor is, ha nem változik. Ezt az igazolást év végéig a kifizetőnek be kell szereznie. Amennyiben a külföldi személy a kifizetést követően év végéig nem nyújtja be az igazolást, a kifizetőnek a tárgyév utolsó hónapjában az adót a magyar szabályok szerint be kell vallania és megfizetnie. A leírtakra tekintettel tehát célszerű előre gondolkodni, és javasolható, hogy a cég a grafikusokkal kötött felhasználási vagy megbízási szerződésekben kötelezően írja elő számukra az illetőségigazolás benyújtását, mint kifizetési (átutalási) feltételt. Illetőségigazolás hiányában történő kifizetés esetén a cégnek a saját költségére kell az adókat megfizetnie, melynek visszatérítésére legfeljebb peres úton lehet jogosult. Ha az illetőségigazolás elkésve - a következő évben - érkezik meg, önrevízió útján módosításra van lehetőség a tévesen megfizetett adó miatt. Ezen túlmenően az előzőekben már leírtak szerint fontos momentum, hogy már kész művek (grafikák) felhasználása esetén csak vagyoni jog átadásáról és az ezért járó jogdíjról beszélhetünk, azonban a kérdésben leírtak arra utalnak, hogy a külföldi magánszemélyek a cég számára új grafikai műveket állítanak elő. Ez pedig a személyes munkavégzésüket (megbízási jogviszony) feltételezi, ezért a külföldi grafikusok számára adott összegeknek jogdíj mellett vélelmezhetően alkotói munkáért járó díj- (megbízásidíj-) tartalma is van. A nem Magyarországon végzett grafikusi munkákért járó díjazás mint vállalkozási nyereség (korábbi minősítés szerint önállóan kifejtett tevékenységből vagy szabadfoglalkozásból származó jövedelem) tipikusan a magánszemély illetősége szerinti országban esik személyijövedelemadó-kötelezettség alá, de e tekintetben is elmondható, hogy mindig az adott országgal érvényben lévő adóegyezmény előírásait kell követni. Ezen túlmenően a külföldi grafikusok számára kifizetett megbízási díj társadalombiztosítási kötelezettségeket is von(hat) maga után. Uniós tagállamban, illetőleg olyan országban illetőséggel bíró grafikusok esetén, amelyekkel Magyarországnak van szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezménye (pl. Kanada, Kína, Korea, Mongólia, Japán stb.), biztosítási és járulékfizetési kötelezettség szempontjából az unió koordinációs szabályait (883/2004/EK rendelet, illetve 987/2009/EK rendelet), illetve a konkrét szociális egyezmény előírásait kell követni (Tbj-tv. 13. §). Ezeket a szabályokat (alkalmazásukat) célszerű - egyebek mellett - az OEP, illetve a NAV honlapján tanulmányozni. Annyit megemlítünk, hogy az uniós szabályok általában a munkavégzés (tevékenység végzésének) helye vagy a lakóhely szerinti országhoz kötik a biztosítási jogviszony létrejöttét, ezért, mivel tudomásunk szerint Magyarországon nem történik munkavégzés, illetőleg a lakóhelyük nem itt található, a más tagállami grafikusok esetén nem lehet szó magyarországi biztosítási jogviszonyról sem. Ez azonban nem jelenti a társadalombiztosítási kötelezettségek alóli mentességet, hanem csak azt, hogy azokat nem Magyarországon, hanem a munkavégzés helye vagy a lakóhely szerinti tagállamban, annak szabályai szerint kell az érintett személy(ek) után - jellemzően pénzügyi képviselő vagy a munkát elvégző személy útján - teljesíteni. A szociális egyezmények is többnyire a munkavégzés helye, illetve a munkát végző személy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5106

4. találat: Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozó elektronikus kiadói szerződést köt egy adószámmal nem rendelkező íróval 10 évre, meghatározott művei korlátlan számban történő elektronikus kiadására, és a szerzői jogdíjat egyszeri, nettó 150 000 forint összegben fizeti meg?
Részlet a válaszból: […]ellenértékeként fizetett díjazás (szerzői jogdíj) után sem a szerzőt nem terheli egyénijárulék-fizetési, sem a kiadó egyéni vállalkozót nem terheli - a 2012-től a társadalombiztosítási járulékot felváltó - szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség [Tbj-tv. 21. § d) pontja, 2011. évi CLVI. tv. 455. § (4) bekezdésének f) pontja]. A szerzői jogdíj a magánszemély önálló tevékenységéből származó jövedelmének minősül, melynek az író nyilatkozata szerinti, de legfeljebb 50 százalékos költséghányaddal csökkentett (adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem), és 27 százalékos adóalap-kiegészítéssel növelt (szuperbruttósított) összegéből 16 százalékos személyi jövedelemadót a kifizető egyéni vállalkozó adóelőlegként köteles levonni, és az adóhatóságnak befizetni. Ez a kötelezettség a kifizetőt 2012-től már akkor is terheli, ha ún. adószámos magánszemély részére számla ellenében teljesít kifizetést [Szja-tv. 46. § (4) bekezdése]. Nem kell a 27 százalékos adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőlegalap-számításnál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3599
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Kutatási tanulmány díjának közterhei

Kérdés: Alkalmazhatja-e egy közhasznú alapítvány az Szja-tv. 1. mellékletének 3.1. pontját, azaz tekinthető-e adómentes kutatói ösztöndíjnak a kifizetendő juttatás abban az esetben, ha az alapítvány az alapszabályban rögzített közhasznú céljával összefüggésben mindenki számára elérhető pályázatot hirdet irodalomtörténeti kutatásokra, a beérkezett munkákat elbírálja, és a legjobbakat publikálja, illetve pénzzel is díjazza? Köthető-e kutatói ösztöndíjszerződés ebben az esetben? Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszból: […]tehát társadalombiztosítási jogviszonyt nem keletkeztetnek, így járulékfizetési kötelezettséget sem vonnak maguk után. A Tbj-tv. 21. § d) pontja alapján ugyanis nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját a szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj. Az alkotók számára megállapított díjazásból az önálló tevékenységből származó jövedelmekre irányadó szabályok szerint kell a kifizetőnek személyijövedelemadó-előleget levonnia. Lényeges, hogy 2010. január elsejétől a 10 százalékos költséghányadot a kifizető automatikusan nem alkalmazhatja, így ha a megbízott a költséghányad mértékéről, vagy a felmerült és igazolt költségeinek összegéről nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot, a kifizetőnek az önálló tevékenységből származó bevétel 100 százalékát kell az adóelőleg alapjának tekinteni. Fontos az is, hogy az adóelőleg-alap 2010. január 1-jétől magában foglalja az Szja-tv.-ben meghatározott ún. adóalap-kiegészítés összegét is. Ez azt jelenti, hogy az összevont adóalap részét képezi a jövedelem után számított foglalkoztatói társadalombiztosítási járulék mértéke alapján megállapított összeg (2010. január 1-jétől 27 százalék mértékű), illetve - mint esetünkben is - biztosítási kötelezettség hiányában a jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás összege (amely 2010. január 1-jétől szintén 27 százalékos). Az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem (bevétel-költség hányad) után a kifizetőt 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli [Eho-tv. 3. § (1) bekezdésének aa) pontja]. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 186. számában - 2010.12.07.) Észrevétel: A 3112. számú kérdés pontosítása. A 182. számú Társadalombiztosítási Levelekben közzétett kérdésemet a következőkben szeretném pontosítani. Az alapítvány a meghirdetett pályázatokra beérkezett munkák alapján bírálja el azt, hogy melyik kutatóval kössön kutatói ösztöndíjszerződést az elkövetkező meghatározott időszakra (egy, három, hat hónapra) vonatkozóan. Vagyis az alapítvány a beérkezett munka alapján az arra érdemesnek tartott kutató irodalomtörténeti kutatását szeretné a megadott időszakban ösztöndíjjal támogatni. Az alapítvány a támogatásért csupán lehetőséget szeretne kapni arra, hogy az ösztöndíjjal támogatott kutató a meghirdetett irodalomtörténeti témában született kutatásait az éppen megjelenő szakmai kiadványaiban publikálhassa, ha arra érdemesnek tartja. A kérdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3112

6. találat: Felhasználási szerződés elbírálása

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató egy szellemi szabadfoglalkozású "7" adószámú magánszemély foglalkoztatása esetén, aki számlát ad tevékenységéről, amely alapján a szerzői díjas tevékenységet két részre, egyrészt a mű elkészítéséért (előadás megtartásáért) járó díjra, másrészt a mű (előadás) felhasználásáért járó díjra bontják, és csak a tényleges munkavégzés díját veszik figyelembe a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, a felhasználásért kifizetett összeget nem? A felhasználói díj után a cég megfizeti a 11 százalékos ehót.
Részlet a válaszból: […]levonásra. Ebben az esetben az adóelőleg megfizetéséről az érintett saját maga rendelkezik. Ez azonban nem akadálya annak, hogy a kifizető az általános szabályok szerint - a Tbj-tv. 4. § k) pontja 2. alpontja alkalmazásával, a szerződésben meghatározott díjazást alapul véve - elbírálja a biztosítási kötelezettségét. Amennyiben ez fennáll, akkor szintén az általános szabályok szerint kell a díjazás után a járulékokat megfizetni. Biztosítás hiányában pedig a kifizetést 11 százalékos eho terheli. Felhasználási szerződés esetén a biztosítási kötelezettség elbírálása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2439

7. találat: Felhasználási szerződés alapján kifizetett jogdíj közterhei

Kérdés: Egy időszaki kiadvány szerzői felhasználási szerződés alapján adják át a megjelenő cikkeket. A felhasználási szerződés azonban csak a cikk megvásárlására vonatkozik, mert ezek az anyagok egyszer már elhangzott előadások írásos anyagai, ezért a cikkek elkészítésére, megírására vonatkozóan megbízási díjat nem tartalmaznak. Helyes-e ez az eljárás? A cikkírást csak szja-fizetési kötelezettség terheli? A cégnek csak százalékos ehót kell fizetnie, vagy más közterhet is?
Részlet a válaszból: […]kap díjazást, csak a mű vagy alkotás felhasználásának a jogát honorálja a megbízó. Személyi jövedelemadó szempontjából a kifizetés egésze önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, azaz a jövedelem megállapítása során 10 százalék költséghányaddal vagy a megbízó nyilatkozata szerinti költséggel (maximum 50 százalék) csökkenthető. A járulékalapot képező jövedelem meghatározásánál csak a személyes munkavégzésre tekintettel esetlegesen kifizetett összeget lehet figyelembe venni, ami alapján a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell a biztosítási kötelezettséget elbírálni. Amennyiben a biztosítás fennáll, akkor az általános szabályok szerint kell az említett jövedelem után a járulékokat megfizetni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1990
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély járulékai

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy szellemi szabadfoglalkozású, "7" adószámú magánszemélyt felhasználási szerződés alapján foglalkoztat egy cég, a kifizetés számla alapján történik. Az Szja-tv. által lehetővé tett nyilatkozat alapján a magánszemély saját maga után vallja be és fizeti a személyi jövedelemadót, a járulékokat viszont a munkáltató az áfa nélküli bére után bejelenti. A magánszemély azt állítja, hogy ő megállapodott az egészségbiztosítási pénztárral, és maga fizeti a járulékokat, de a foglalkoztató ezt nem akarja elfogadni.
Részlet a válaszból: […]biztosítási kötelezettségét, és utána az általános szabályok szerint - a költséghányad figyelembevételével - megfizetnie a járulékokat vagy - biztosítás hiányában - a százalékos egészségügyi hozzájárulást. Az Szja-tv. 47. § (2) bekezdés b) pontja alapján a magánszemély legkésőbb a kifizetés (juttatás) időpontjában nyilatkozhat arról, hogy művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az általa kiállított számla alapján megszerzett, e tevékenységből származó bevétele után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelőleg-fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti. Ekkor a magánszemély nyilatkozata alapján a kifizető adóelőleget nem állapít meg. A járulékok megfizetésével azonban más a helyzet. A Tbj-tv. 4. § 2. k) pontja szerint amennyiben nincs[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1899

9. találat: Biztosítási kötelezettség felhasználási szerződés alapján

Kérdés: Kifogásolhatja-e egy esetleges ellenőrzés a járulékalap megállapítását egy kiadói vállalatnál az alábbi esetben? A cégnél a külsős munkavállalók részére megbízási és felhasználási szerződések alapján számfejtik a juttatásokat, melyek szerint a biztosítási jogviszonyt megalapozó időszak a szerződés keltétől a teljesítés időpontjáig tart, a szerzők esetében azonban gyakran elhúzódik a cikkek leadása, így egy ténylegesen 2-3 napig tartó munka esetében is két-három hónapos időszakok keletkeznek, az egy napra jutó megbízási díjak pedig alatta maradnak a minimálbér 30 százalékának. Nem kellene esetleg időkeretet megadni a munka elvégzésére a szerződésen belül?
Részlet a válaszból: […]havi rendszerességgel fizetik ki, hanem bizonyos időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően. Ebben az esetben a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni úgy, hogy a kifizetett díjból az adóelőleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazás kifizetése történt [Tbj-tv. R. 4. § (2) bekezdése]. A biztosítás az alapjául szolgáló jogviszony keletkezésétől annak megszűnéséig áll fenn (Tbj-tv. 7. §). Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában nem állapítható meg, vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, ha ez a szerződésben nincs rögzítve, akkor a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot kell figyelembe venni. Ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1831
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Ekho megfizetése szerzői jogdíj után

Kérdés: Meg kell-e fizetni a 15 százalékos ekho-t a felhasználási szerződés alapján kifizetett honorárium teljes összege után abban az esetben, ha a honorárium 70 százaléka személyes közreműködésre tekintettel, míg 30 százaléka szerzői jogból adódó kifizetés?
Részlet a válaszból: […]ellenértékeként kerül kifizetésre: az összeg egésze ekho-alap. Az ekho-alap után a kifizető 20 százalék, míg a magánszemély 15 százalék egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást köteles fizetni. Az említett 15 százalék helyett csak 11 százalék ekho terheli azt a magánszemélyt, aki - a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy - az adóévben - minden más járulék alapját képező jövedelmét, valamint minden ekho-alapot képező bevételének 50 százalékát figyelembe véve - a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. július 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1471
| 1 - 10 | 11 - 17 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést